Kövesdy Gábor (Magyar Építő Fórum): Engedje meg, hogy egy rövid bemutatkozásra kérjem. Honnan érkezett a céghez, és milyen pozíciót tölt most be?

Dula Andrea (mateco): Informatikai képzettséggel rendszerszervezői területen dolgoztam egy autóipari cégnél, vállalatirányítási rendszer felhasználói támogatás területén. Aztán logisztikai területen dolgoztam, ahol csoportvezetői, majd logisztikai vezetői pozíciók követték egymást. Az autóipar mellett tapasztalatot szereztem a világ egyik vezető, professzionális takarítógépeket gyártó vállalatánál mint logisztikai vezető, valamint volt lehetőségem logisztikai vezetőként dolgozni a telekommunikáció területén is. Innen váltottam több mint 20 év vezetői tapasztalattal a hátam mögött a Mateco Hungary Kft.-hez szervizvezetői pozícióba 2020 januárjában.

K.G.: Ebben az időben zajlott a matecónál egy komolyabb működési és szervezeti átalakulás. Érkezése összefüggött ezzel?

D. A.: A digitalizációval együtt érkeztem a céghez, a cég vállalatirányítási rendszerének cseréjekor, a váltási projekt utolsó 6 hónapjához csatlakozva. Bevezetésre került a Dynamics, ez a Microsoft SAP-ja, ahogy szokták mondani. Ebben a 6 hónapban a szervizben még a munkalapokat papíralapon kezeltük, az információkat Excel-fájlokban igyekeztünk követni. A cég nagyságrendje, a gépek száma (~1100 darab) ekkorra elérte azt a méretet, ami mindenképpen szükségessé tette a digitális megoldások bevezetését, a papíralapú munkalapokról egy mobiltelefonos applikáció segítségével történő feladatkezelésre való átállást, valamint az adatok és az adminisztráció új vállalatirányítási rendszerbe történő integrálását.

Amellett, hogy a folyamatos működés minőségét is fenn kellett tartani, az új rendszer bevezetését is támogatni kellett, beleértve ebbe a rendszer és folyamatok harmonizációját, a rendszerben még nem létező folyamatok rendszerszintű leképezését, természetesen együtt a belga fejlesztői csapattal és az itthoni bevezetésért felelős kolléganővel. Ehhez nagyon hasznos volt az eddigi tapasztalatom. Korábban volt lehetőségem több rendszerrel dolgozni, és más vállalatirányítási rendszer bevezetésben is volt már komoly szerepem.

Ahogy a rendszer és a folyamatok összeálltak, biztosítanunk kellett az oktatásokat, minden technikus- és adminisztrációs területen dolgozó kollégánk számára, amit nagyon megnehezített az, hogy március közepétől – mint sokan mások is a Covid-helyzet miatt – mi is home office-ba kényszerültünk, miközben a technikusaink folytatták a munkát a gépeinknél.

De a rendszerrel sikeresen elindultunk 2020 júniusában, és ezzel a lendülettel együtt a cég egy eddiginél komolyabb növekedési pályára állt.

K.G..: Mit jelent konkrétan az a növekedési pálya, amit az imént említett?

D. A.: 2019 végén, amikor érkeztem, a cég árbevétele 4,5 milliárd forint volt. Idén 12 milliárd körül leszünk. Az igény a gépek iránt erősen nőtt, a gépek és telephelyek számát növelnünk kellett – jelenleg 10 telephelyünk van. Új kollégákra volt szükség, így a bevezetés utáni stabilitás megteremtése mellett a növekedés miatti komplexitásra is reagálni kellett. Érkezésemkor a szervizterületen nem voltak leosztott, hierarchikus irányítási és felelősségi körök. Mindenképpen szükség volt a szervezet fejlesztésére, a felelősségi csoportok tiszta meghatározására és a csoportvezetők kiválasztására. A vezetőmmel együtt kitűzött célok egyértelműen szükségessé tették a mérnökségi terület kialakítását, hogy új megoldásokat hozzunk be a javítási, szolgáltatási folyamatainkba, és sikerült is mérnök kollégákat találnunk a csapatba.

Erős növekedés mellett még nagyobb a változásra adott gyors reakció fontossága, és a korábban említett növekedés 2021-ben is folytatódott, sőt erősödött. A cég létszámának több mint a felét teszi ki a szervizterület, ez nagyságrendileg 60 főt jelent. 2022 elején olyan ütemű növekedést éltünk meg, ahol egyértelművé vált, hogy ahhoz, hogy megfelelően tudjunk reagálni, szükséges egy szervezeti átalakítás, így a szervizterületet vezetői szinten ketté bontottuk. A cég igazgatójával egyetértésben felkértük mérnök kollégánkat, Rusznyák Istvánt, hogy vegye át a szerviz operatív területének vezetését, így a szerviz adminisztrációs területének a vezetője lettem. Újabb mérnök érkezett, egyszerre tudtuk bővíteni a technikai és az adminisztrációs létszámot, és kialakítottunk egy közös célok elérését hatékonyan támogató együttműködést.

K.G.: Ha a szervizre gondolnak, sokan hajlamosak arra, hogy egy szakit képzeljenek el olajos munkaruhában, kezében egy csavarkulccsal. Kérem, mondja el nekünk, hogyan néz ki valójában ez a munkaterület, milyen tevékenységeket foglal magába?

D. A.: Valóban, ha a szervizre gondolunk, akkor mindenki először egy technikust lát, és valamilyen javítási tevékenységet, de a szerviz ennél sokkal több, sokkal komplexebb. Összetett adminisztráció, anyag, eszköz, információ, tudás és folyamatkezelés van minden gép és minden helyzet mögött. Kezelni kell az ügyfelek bejelentéseit, igényeit és a belső igényeket is. Biztosítani kell az eszközöket, a szerszámokat, az alkatrészeket, a fogyóanyagokat a munkaruhákat, a védőfelszerelést, a kapacitást és a tréningeket a szervizmunkákhoz. Szervezni, tervezni kell a megfelelő igények alapján, a megfelelő prioritások mellett a technikusok munkáját. Biztosítani kell a kellő szaktudást és kapacitást az igények függvényében a technikusi és az adminisztrációs oldalon is. Biztosítani kell az előírásoknak megfelelő naprakész dokumentációt a gépekhez, gondolok itt a vizsgákra, a gépkönyvekre és a gépnaplóra. Kezelni kell a garanciális vagy a „gyári visszahívás” folyamatokat, a meghatározott prioritások alapján. Kezelni kell a káreseményeket, és biztosan nem is sikerült itt most minden részletre kitérnem.

K.G.: A szerviz admin részének, és mondjuk úgy, operatív részének az együttműködése hogyan néz ki? Egyfelől biztos van egy háttértámogatás, ami az előbb felsorolt adminisztrációs feladatokat jelenti. De van-e olyan információcsere, tudástranszfer, ami ennél többet jelent az együttműködésben?

D. A.: Van, és kell hogy legyen. Az adminisztrációs területen sok olyan dolgot kell a gépeinkről és azok működéséről megtanulni, ami nagyon sokat tud a technikusi munkán könnyíteni. Például ha jön egy hibabejelentés az ügyféltől, és az adminisztrációs területen dolgozó hölgy ezt a hibabejelentést jól tudja értelmezni, az egy komoly támogató lépés, mert a technikushoz már úgy jut el a hibabejelentés, hogy feltettük a bejelentésnél a szükséges és releváns kérdéseket. És fontos, hogy ez felszabadít technikusi munkaidőt, ami pontosan azért értékes, mert technikusból kevés van.

Szóval, ha az adminisztrációs terület megtanulja a gépeink működését, akkor nagyon sokat tudunk segíteni. Erre el is indítottunk egy programot. Például éppen a napokban egy kolléganőnk technical support specialistává válik azáltal, hogy elvégez egy emelőgép-ügyintézői tanfolyamot. Most lesz az első vizsgája.

K.G.: Tudom, hogy munkaszervezési újításaik vannak. Miben állnak ezek?

D. A.: Kollégáimmal bevezettünk egy új rendszert. Vannak, ugye, telephelyi technikusaink, kijáró technikusaink, és újonnan kialakítottuk a helyszíni technikusi csoportot is. Ők az adott projekt területén látják el mindennapi tevékenységüket. Annak érdekében, hogy hatékonyan tudják ellátni feladataikat, konténereket telepítettünk azokra a nagyobb építési helyszínekre, ahol jelentős mennyiségű gépünk dolgozik. Ezeket a konténereket felszereltük a szükséges alkatrészekkel, szerszámokkal, így mostantól minden bejelentésre hatékonyan és villámgyorsan tudunk reagálni, hiszen közvetlenül elérhetőek vagyunk. Ez az új technikusi csoport a gépek állagmegóvása érdekében is sokat tud tenni, hiszen elvégzi a szükséges megelőző karbantartásokat. A felhasználók nem minden esetben tudják biztonsággal kezelni ezeket a gépeket – a technikusaink ebben is tudnak segíteni, ha szükséges. Tehát ez egy proaktív megközelítés, nem helyzet utáni akció, úgyhogy nagyon hatékony megoldás. Nem mellékesen ez a szervezeti fejlesztés kiszállási költségben is rendkívül kifizetődő.

A másik újítás, amellyel Rusznyák István kollégám kezeli érdemben az üzletágra általánosan jellemző létszámproblémát, hogy a technikusi terület azon munkafolyamatait, ahol az adminisztrátori tudás nem elegendő a gépek állapotának megfelelő felméréséhez, mert technikai tapasztalatra, egy alaptudásra, gépismeretre vagy valami hasonló területről hozott tapasztalatra van szükség, ott úgynevezett támogatói funkciókat alakított ki. A szerviztámogatók tehát nem gépeket szerelnek, hanem akár kiadás előtti átvizsgálást, kiadás utáni átvizsgálásokat csinálnak, vagy olyan munkafolyamatokon dolgoznak, amelyekhez nincs szükség tapasztalt szerelő bevonására a feladat megfelelő ellátásához.

K.G.: Tervbe vették, hogy nemcsak saját gépeikkel foglalkoznak, hanem bérszervizelést is vállalnak. Ez az üzlet elindult?

D. A.: Ezt a lehetőséget Magyarországon nagyon várják az ügyfelek. Mi is érezzük azt, hogy milyen nehéz kollégákat találni. Az látszik, hogy a kapacitásproblémáink miatt nem tudunk többet vállalni, pedig az igény megvan rá. Viszont minden alkalommal fel kell mérjük azt, hogy ne ígérjünk olyat az ügyfelünknek, amit nem tudunk tartani, mert abból elégedetlenség lesz. A kapacitásaink jelen pillanatban nem engedik meg, hogy minden igényt kielégítsünk.

K.G..: Milyen folyamatok, trendek zajlanak most a magyar piacon? Merre mennek a konkurensek, és mi az önök versenyelőnye?

D. A.: Én azt gondolom, a kulcs a szolgáltatás és annak magas színvonala. A mateco mindig vigyázott arra, hogy gépparkja fiatal és gépeinek műszaki állapota kifogástalan legyen. Persze a többiek utolértek minket azzal, hogy elkezdtek ők is beruházni a minőségbe. De azt gondolom, hogy mi abszolút versenyelőnyben vagyunk abban, hogy proaktívan használjuk fel a technikai újdonságokat, a fejlődés adta lehetőségeket, és villámgyorsan, rugalmasan reagálunk a piaci igényekre. Ezt a versenyelőnyt szeretnénk is fenntartani.

K.G.: A gyártók lehetővé teszik új gépeiken a tulajdonos, a bérbeadó számára a távoli információ elérését: mennyi üzemóránál tart, történt-e meghibásodás, szükség van-e szervizbeavatkozásra, például akkumulátorcserére. Önök hogyan állnak ezekkel a lehetőségekkel?

D. A.:  Az év elején ilyen kezdeményezés volt a GPS-lehetőségek minél szélesebb kihasználására koncentráló projektünk, melynek vezetésére a szerviztámogató csoportvezetőnket kértük fel. Ennek már több hozadéka is van a diagnosztika és a karbantartások előre tervezésének hatékonyabbá tétele terén. Ilyen a BMS (battery monitoring system) nevű rendszer bevezetése is, ami lehetővé teszi a gépek akkumulátorainak a monitorozását. Ez hozzájárul a gépeink állapotának a megőrzéséhez, valamint segít elkerülni esetleges nem szükségszerű kiszállásokat. Ezzel jelentős időt és költséget tudunk megtakarítani mind ügyfeleink, mind magunk számára.

A beszállítóink által biztosított rendszereken keresztül van lehetőségünk figyelni, és proaktívan tervezni a szükséges megelőző karbantartásokat, sőt valós időben látni a hibaüzeneteket, így proaktívan reagálni helyzetekre. Fontos, hogy az adatok ma már megfelelő mennyiségben rendelkezésre állnak a rendszerünkben ahhoz, hogy felhasználhassuk őket a minőség, a szolgáltatás és a hatékonyság további növelése érdekében. Rengeteg lehetőséget látok ezen a területen.

K.G..: Hogyan látja a szakterület és a cég fejlődési irányait?

D. A.: A digitalizáció magával hozza az automatizálás lehetőségét is, itt vannak kiaknázható lehetőségeink céges szinten és főként az adminisztrációs tevékenységek területén. Ebben tudunk támaszkodni az új generációra, és akarunk is, már vannak folyamatosan velünk együtt tevékenykedő diákok a fedélzeten. Egy automatizálási folyamatot kezdtünk el az egyikőjükkel, ami szignifikánsan növeli a vizsgakezeléshez kapcsolódó adminisztrációs folyamat hatékonyságát. Biztos vagyok benne, hogy ennek várható sikere további hasonló lépéseket indít el.

A 2023-as évben is folytatódik a növekedés, év végére el fogja érni a gépparkunk nagysága a 2000 darabot. A korábban említett komplex tevékenység azt is magával hozza, hogy a betanítás is egy összetett és fontos feladat a technikusi és az adminisztrációs területen. Ez nagy energiákat emészt fel, speciális tudást kell felépíteni a kollégáink számára. Nélkülözhetetlen a folyamatos képzés, oktatás és a munkaerő megtartása, hogy a már meglévő tudásra építve tudjuk tovább képezni a munkatársainkat. Ez a kulcsa a fejlődésnek és a növekedésnek.

Az interjú 2023. szeptember elején készült, megjelent a Magyar Építő Fórum magazin 2023. őszi számában (No. 91). Fotók: Horváth Barnabás (Magyar Építő Fórum).