MAÉP: Hogyan értékeli az elmúlt évet? Megfelelt-e a terveknek az árbevétel és az eredmény?

Kopasz Gábor: A 2025-ös év szerintem a magyar építőiparban összességében visszafogott volt, különösen a beruházási aktivitás tekintetében. Ez cégszinten természetesen érzékelhetővé vált az árbevételünkben és az eredményünkben is. De az igazság az, hogy nekünk a 2025-ös év nemcsak a volumenekről szólt, sokkal inkább a stratégiai átmenetről.

Amire mi koncentráltunk idén, az egyrészt a szervezeti újrapozicionálás. A szervezeti felépítésünkön változtattunk cégcsoportszinten és helyi szinten egyaránt. Bevezettünk egy új irányítási és menedzsmentstruktúrát, és igazából ettől azt várjuk, hogy erősebb lesz a projektkontrollingunk, illetve tisztábbak lesznek a felelősségi viszonyok.

A másik prioritás a digitalizációs projektünk, amire koncentráltunk. Ez pontosabb kapacitás- és nyereségkövetést tesz lehetővé, illetve transzparensebb a döntéshozatalunk is ezáltal.

MAÉP: Visszakanyarodnék az első kérdésre: megfelelt-e az árbevétel és az eredmény a terveknek?

K. G.: Erősen visszafogott évünk volt. Ennél sokkal több potenciál van még a piacban és a mi gépparkunkban is.

MAÉP: Mit mondott a tulajdonos? Osztrák családi vállalkozásról van szó.

K. G.: A mi tulajdonosunk számára a rövid távú eredményeknél fontosabb most a fenntartható működés, különösen az, hogy hosszú távon a versenyképességünket biztosítsuk a piacainkon. Ausztriában is érezhető volt az építőipari visszaesés. Ez nem egy magyar jelenség, és kifejezetten tetten érhető a magasépítésben, ahol jelen vagyunk a gépeinkkel. A régió piacain is éreztük, hiszen mi nemcsak Magyarországon és Ausztriában dolgozunk, hanem a környező országokban is.

A kelet-európai országokban általános jelenség a visszafogottság. Azt mondanám ezek alapján – beleértve, amit az előbb is felsoroltam –, hogy most a fő fókusz a szervezeti, illetve a digitalizációs feladatokra kerül. Azt még nem említettem, hogy a gépparkunkat is optimalizáljuk, hogy a kihasználtságot és a megtérülést javítsuk. Inkább arra irányul a gondolkodás csoportszinten, hogy a szervezetünket is ellenállóbbá tudjuk tenni ezekkel a kilengésekkel szemben.

MAÉP: Milyen volumenű eszközbeszerzés történt az elmúlt években?

K. G.: 2024-ben és 2025 legelején érkeztek a rendszerünkbe új gépeink: daruberuházás történt, és személyemelőkbe is befektettünk, a teljes gépparkunkat 30%-kal növeltük. Meglévő gépparkunk nyilván öregszik, tehát a beruházásainkkal folyamatosan frissen kell tartanunk, függetlenül attól, hogy mik a trendek a piacon. Modern gépparkot kell fenntartanunk. Ezért fókuszálunk a digitalizációs fejlesztésekre, mert ezek tudják szolgálni a jövőbeli hatékonyságunkat.

MAÉP: Nyilván vannak önöknél is a gépkölcsönzés mellett szolgáltatások, például szállítás, üzemeltetés, gépkezelés. Hogyan látja, van-e ennek növekvő dinamikája és mekkora? Tehát mekkora súlyt képviselnek jelenleg a bevételi struktúrában az eszközök bérbeadása mellett az értékesíthető szolgáltatások?

K. G.: Vannak az emelőgép-bérbeadási szolgáltatások mellett olyan kapcsolódó szolgáltatásaink – például mérnöki támogatás vagy emelési terv készítése –, amelyekkel szélesíteni tudjuk a portfóliónkat. A különböző dokumentációs feladatok, a HSEQ-megfelelés is ide tartozik. A HSEQ megnevezést házon belül így használjuk, mert ez nemcsak a HSE-t jelenti, amely munkabiztonsági témákkal foglalkozik, hanem mellette egyenrangú partner a Q (Quality), azaz a minőségfókusz is.

Ezeknek a szolgáltatásoknak a szerepe jelentősen felértékelődött. Az ügyfelek már nemcsak gépet keresnek, hanem komplett szolgáltatást: tehát az emelési tervezést, a kockázatértékelést, a helyszíni koordinációt és az auditkompatibilis dokumentumokat is kérik. Emellett most már a fenntarthatósági témák is egyre erősebb fókuszt kapnak. Amelyik partnerünk kötelezett rá, vagy úgy dönt, hogy ESG-jelentést készít, annak az adatszolgáltatásába mi is bekapcsolódunk, illetve mi is készítjük a saját dokumentációinkat.

MAÉP: És ennek növekszik a súlya a bevételen belül?

K. G.: Így van.

MAÉP: Vannak-e adataik arról, hogy összességében mennyivel csökkent 2025-ben a bérgéppiac?

K. G.: 2024 nem volt nagyon jó év, de az év első fele még erős volt. A mi szempontunkból nagyon erős. Nekünk a 2023–2024-es pénzügyi évünk kimagaslóan teljesített, rengeteg beruházás indult. Aztán 2025-ben partnereink befejezték ezeket a beruházásokat, utána minden munka nagyságrendekkel csökkent.

Én a statisztikákat tudom nézni, nyilván mi is mérünk belső trendeket, és ebből az látszik, hogy az új beruházások volumene a 2015-ös szintre került vissza. Olyan beruházásokról beszélek, mint a magasépítés, ipari jellegű építmények, disztribúciós központok, erőművek, üzemek, logisztika és így tovább.

Ezt nem teljesen követte le nálunk az árbevétel-csökkenés, mert mi nem csak az építőiparban dolgozunk, hanem az energetikában, finomítókban, szélerőműveken, a szórakoztatóiparban, filmforgatásokon, rendezvények színpadépítésein és egyebeken. Nagyon sokféle iparágat szolgálunk ki a gépeinkkel. A speciális daruknál a kereslet stabil maradt.

És itt kötném össze ezt azzal a résszel, amiről az előbb beszéltünk: a kapcsolódó szolgáltatások – az emelési tervezés, a mérnöki tanácsadás, a kockázatértékelés – hozzákapcsolódnak a nagydarus projektekhez. A speciális daruknál, akár a lánctalpas daruknál, ezek már előkerülnek. Az ipari beruházásokon, finomítói munkákon vagy az energetikai projekteken stabil tud maradni ez a kereslet. A rövidebb munkáknál, tehát ahol kisebb volumenű projektekről beszélünk – kevesebb gépről, kisebb kategóriájú gépekről, akár daruban, akár személyemelőben –, ott visszafogottabb aktivitás volt megfigyelhető.

A piac azért nem tűnt el teljesen, csak koncentráltabbá vált. Viszont arra a pár nagy projektre, ami futott, nagyjából minden szereplő bekapcsolódott. Ezek magas hozzáadott értékű, komplex feladatok voltak. Itt olyan nagyberuházásokra gondolok, mint a BMW-építkezés, a CATL, az összes kínai és koreai akkumulátor-beruházás, vagy a BYD Szegeden.

MAÉP: Cégszinten mik a nagy tervek 2026-ra?

K. G.: Nagy, általános építőipari boomot nem várunk. De valamilyen szintű élénkülést el tudok képzelni a különböző iparágakban, ahol dolgozunk, vagy akár az építőipar bizonyos szakágaiban. Az ipari és az energetikai projekteknél (ideértve a finomítókat vagy az infrastruktúra-fejlesztéseket) szerintem lehet stabil kereslet. De nagyon árérzékeny marad a piac. A 2025-ös év az árakat letörte. Egy ilyen környezetben számíthat az, hogy melyik cégnek milyen szakmai kompetenciája van, mennyire megbízhatóan üzemeltet, mennyire dokumentált, megfelel-e a HSEQ előírásoknak – szerintem ezek lehetnek a döntő tényezők.

Nyilván egy olyan kaliberű cégnél, mint a miénk, a figyelem középpontjában van a paksi beruházás. Ott megint a műszaki szakértelem válik magas hozzáadott értékké. Most hosszú előkészítési fázis van. Türelmesnek kell lenni, és szakmailag megalapozottan kell gondolkodni, hogy amikor kell, ott legyünk.

Az interjút Kövesdy Gábor készítette, megjelent a Magyar Építő Fórum magazin 2026. tavaszi (No. 101.) számában.

Képek: prangl.hu