Az emelőgép nem a legfeltűnőbb szereplő egy építkezésen. Ritkán készül róla fotó átadón, és nem sokszor szerepel az újságok címlapján sem. Mégis ott van minden nagyobb beruházáson, nélküle a munka megáll. Labancz Tamással pont arról beszélgettünk, hogy mit jelent a háttérből dolgozni, miközben nélkülözhetetlennek kell maradni.

Az emelőgéppiac az elmúlt néhány évben láthatóan nem unatkozik – nagyberuházások, aztán egy hirtelen váltás. Te belülről látod ezt a mozgást. Hogyan fest most?

Az elmúlt három-öt évben sok nagy, hosszú távú építkezés volt, akkumulátorgyárak, autóipari beruházások. 2025-ben viszont volt egy komolyabb fordulat, a keresleti piac a beruházások szűkülése miatt kínálati piaccá alakult. A nagyobb, hosszabb projektek, építkezések mellett egyre nagyobb számban jelentek meg a rövidebb távú, akár csak néhány napos gépigények.

Ez a rövid, gyors bérletek felé való elmozdulás valami új nálunk, vagy inkább csak most értük utol Nyugat-Európát?

Ott már régebb óta így működik. Kevesebb nagyberuházás, több kis bérlet, gyorsabb pörgés. Nyugat-Európában mindennaposak az egy-két napos bérletek, ahol elviszik a gépet, elvégzik a munkát, visszahozzák a gépet, és a bérlet lezárul. Nálunk ez az átalakulás kezdődött el a tavalyi évben, és most is zajlik. A változás nem egyik napról a másikra történik, de egyértelműen ebbe az irányba tartunk.

Ha az egész piac ilyen ad hoc üzemmódra állt át, az operatív oldalon ez nyilván egészen másféle nyomást jelent. Hogyan néz ki ez a ti nézőpontotokból?

Pontosan. Az ügyfelek sokszor a mi szempontunkból az utolsó pillanatban jelzik, hogy gépre van szükségük. Ez nem feltétlenül azért van, mert nem terveznek, hanem mert így kapnak munkaterületet, vagy beesik egy sürgős karbantartási munka például. Nekünk ehhez alkalmazkodnunk kell, és ezt kell megoldanunk. Úgy kell szerveznünk, hogy ebből az ügyfél semmit ne érzékeljen, csak azt, hogy a gép az egyeztetett információk alapján a helyszínen van, és tud vele dolgozni. Ennek megvalósítása komoly háttérunkát kíván.

Ez az azonnaliság-igény nyilván másfajta hozzáállást követel az ügyfélkiszolgálásban. Hogyan kezeli ezt a cég?

A legfontosabb, hogy amit vállalunk, azt teljesítsük. Felkészültnek kell lenni, hogy megfeleljünk. Épp ezért fektetünk nagy hangsúlyt arra, hogy a gépparkunkat megfelelően tartsuk karban annak érdekében, hogy elsősorban műszakilag, de esztétikai szempontból is megfelelő gépet tudjunk biztosítani az ügyfélnek. Fontos a kommunikáció a partner és közöttünk, hogy minden információt mindkét fél megkapjon. A rövid átfutási idő nem mehet a minőség és a biztonságos működtetés rovására. A gép kiszállítása előtt komoly gépfelkészítési folyamat zajlik, hogy bérlőink a gépet biztonságosan tudják használni a munkavégzés területén. Természetesen előfordulnak olyan esetek – mivel gépekről beszélünk –, hogy valami meghibásodik. Ilyenkor fontos, hogy az ügyfél jelzése alapján a lehető leggyorsabban el tudjuk hárítani a hibát, és a munka folytatódhasson, illetve partnereink egyértelmű visszacsatolást kapjanak a javítás eredményével kapcsolatban.

Úgy tűnik, hogy az információ a kulcs ebben az üzletágban is.

Az információ az egész működés alapja, ezért kommunikálni kell. Ha minden adat megvan, és nem kell utánamenni semminek, akkor a belső folyamat is sokkal simábban, gyorsabban fut végig. Egy megrendelés kiszolgálása mögött több terület összehangolt munkájára van szükség. A kereskedelmi osztálytól az ügyfélszolgálattól kapott információk alapján dolgozik a szerviz és a szállítás, ez szinte tűpontos szervezést igényel. Ha az információ hiányos, az az egész láncon végiggyűrűzik, lassítja a belső folyamatokat, és kedvezőtlenül befolyásolhatja a kiszolgálás színvonalát.

Sokat hallani arról, hogy az iparágban a szerviz az igazi versenytér. Ti hogyan gondolkodtok erről?

A szerviz valóban az egyik legfontosabb döntési pont az ügyfeleknek, nyilván az ár mellett – és tudatosan kezeljük. Nagy fókusz van a szerviz folyamatos fejlesztésén, a hatékony működésen. Úgy gondolom, hogy egy minőségi munkát végző szervizcsapat komoly versenyelőnyt tud adni és ad is számunkra. Fontos látni, hogy az ügyfelek számára a gépbérlés nem csak abban merül ki, hogy a helyszínre szállítunk egy gépet, hanem ahhoz, hogy partnereink el is tudják végezni a munkájukat időben, folyamatos karbantartási és javítási szolgáltatásunkkal járulunk hozzá. Mi minden gépbérlés mögé színvonalas szervizszolgáltatást biztosítunk. Hosszú távon a célunk, hogy ne csak gépbérbeadóként gondoljanak ránk, hanem mint átfogó megoldásra.

Ez a „megoldás, nem csak gép” szemlélet a valóságban mit jelent?

Néhány példa, hogy mire gondolok akkor, amikor „megoldásról” beszélünk: az adott munkához igényelt gép beazonosításában segítség (súly, benyúlás, szűk terekre való bejutás stb.), szükség esetén helyszíni felmérés, gépkezelő biztosítása, külön technikus biztosítása, gyors reakció hibabejelentés esetén. Nálunk alapvető és a tapasztalatainkból következik, hogy minden apróságra gondolunk annak érdekében, hogy az ügyfél a géppel a lehető leghatékonyabban és legbiztonságosabban dolgozhasson. Bérlőnk nemcsak emelőgépet szeretne, hanem azt, hogy a munkájával a megfelelő ütemben tudjon haladni.

Álljunk meg egy pillanatra a gépkezelő biztosításánál! Azt gondolnám, hogy aki emelőgépet bérel, annak van gépkezelője is.

Ideális esetben van is. De ebben az iparágban is bőven akad eltérés az ideális esettől! Ha az ügyfélnél nincs erre képzett ember, ha valaki nem vállal gépkezelést bizonyos szituációkban, vagy nincs meg a szükséges jogosítványa – biztosítunk szakképzett kezelőt számára. Ez sokakban fel sem merül lehetőségként, pedig a mateco-nál ez a megoldás is elérhető bármely ügyfélnek. Vagy ott van a többnyelvűség kérdése: ma már nagyon sok külföldi kivitelező és beruházó van jelen a magyar piacon, és alkalmaz ukrán, török, kínai, koreai fizikai munkavállalókat. Ahhoz, hogy egy gépet helyesen kezeljenek, érteni kell az utasításokat. Ezért dolgozunk animációs oktatóvideókon, amelyek négy-öt nyelven lesznek elérhetők. Ezek a videók egyszerűen és érthetően mutatják meg az adott gépkategória helyes kezelését. Az évek óta tapasztalható gépkárokat okozó gépkezelésre addig-addig kerestük a megoldást, míg eljutottunk a többnyelvű oktatóvideókhoz. Nagy reményekkel állunk az élesítés előtt.

Ha már az innovációnál tartunk, van-e olyan fejlesztési irány, amely stratégiai szinten is meghatározza a mateco következő éveit?

A flottaoptimalizáció az egyik legfontosabb ilyen terület. Folyamatosan figyeljük a piaci igényeket, és ennek megfelelően alakítjuk a gépparkot: cseréljük az elavultabb gépeket, növeljük az elektromos és hibrid arányt, törekszünk az optimális kihasználtság fenntartására. Ez első hallásra száraznak tűnhet, de a valóságban ez az, ami eldönti, hogy egy ad hoc igényre másnap vagy esetleg még aznap reagálni tudunk-e, vagy sem. Olyan portfóliót kell kialakítani, ami rugalmas, de nem ró a szervezetre indokolatlan pluszterhet. A másik fontos terület a digitalizáció: olyan digitális megoldások alkalmazása, melyek hatékonyabbá, rugalmasabbá és gyorsabbá teszik a napi működést.

Ezek a törekvések és döntések ESG-előnyként is megállják a helyüket. Ez volt az eredeti indíttatás?

Mi nem ESG-projektként gondolunk ezekre. A QR-kódok használata jó példa: korábban minden géphez papíralapon biztosítottuk a kezelési útmutatót és a vizsgadokumentációt. Rengeteg nyomtatással, folyamatos frissítéssel járt, a projekthelyszínen viszont könnyen elvesztek ezek a dokumentumok. A pótlásuk megjelent a számlán, mi pedig nyomtathattuk ki újra és újra. Most a gépre ragasztott QR-kóddal okostelefonról azonnal elérhető minden érvényes vizsga és a teljes dokumentáció. Egyszerűbb az ügyfélnek, kevesebb papír, kevesebb tétel a számlán, és mindig naprakész. Az ESG-előny jelleg felismerése utólag jött – az indíttatás az volt, hogy egyszerűbben és hatékonyabban működjünk.

Ugyanez igaz az alkatrészgazdálkodásnál is. Egy javítás folyamán a kiszerelt alkatrészeket nem selejtezzük le automatikusan, hanem megvizsgáljuk, hogy felújítás után később újra felhasználhatóak-e. Ha igen, akkor felújítjuk őket, és visszakerülnek a körforgásba. Így csökken a hulladék, csökkentjük a költséget, és a folyamat maga is tudatosabbá teszi a szervizt.

A digitalizáció tehát inkább belső hatékonyságot hoz, mint látványos újítást.

A digitalizáció elsősorban nem a látványos innovációban mutatkozik meg, hanem abban, hogy a napi munkavégzés egyszerűbb, gyorsabb és megbízhatóbb lesz. Automatizált folyamatleírások, riasztási rendszerek, terméknyilvántartás – ezek nem izgalmas témák, de szerves részei a működésnek. A törvényi szabályozásnak való megfelelés sem opcionális, ez elvárt, és a digitális rendszerek ebben is segítenek.

Egyszerre törekszik a mateco rugalmasságra és mindennek az optimalizálására is. Hogy sikerül mindkét cél felé közelíteni?

Továbbra is helyt akarunk állni a kínálati piacon. Már nem az a kérdés, hogy van-e elég elérhető gép, hanem az, hogy milyen gyorsan és milyen minőségben tudjuk az ügyfeleket kiszolgálni. Ez azt jelenti, hogy a háttérben futó minden rendszerünknek és folyamatunknak nagyon jól kell működnie. Nálunk sok folyamat már automatizált. Azt nem merném mondani, hogy maguktól működnek, de már majdnem. Az ügyfélszolgálattól a szervizen át a szállítás koordinációjáig minden lépésnek össze kell érnie. Egy megrendelés teljesítése mögött rengeteg belső munka van, amit ügyfeleink nem látnak, és nem is kell lássanak. Ha jól végezzük a munkánkat, partnereink csak annyit érzékelnek, hogy az emelőgép időben megérkezett, és tökéletesen működik.

A tudásátadás és a képzés egy gyorsan változó iparágban nyilván nem egyszerű kérdés. Hogyan csináljátok?

A tudásbővítés tényleg nagyon fontos része a mateco működésének. Nagyon sok tréninget tartunk a különböző szakterületeken dolgozóknak, de elsősorban a technikusi állománynak szervezünk belső oktatásokat. A technikusoknak tervezett képzések témáját a karbantartások, a riasztási rendszerek, a külön terméknyilvántartás adja leggyakrabban. A típushibák megoldására például nem kell külön oktatás, ezeket ismerjük, fel tudunk rájuk készülni. A tantermi és e-learning típusú oktatások mellett a tudás átadása on-the-job alapon is működik: egy senior kolléga segít a junior kollégának hibakeresésben, javításban. Ezek mellett pedig a gyártói tréningek is rendszeresek. Ez nem opció, erre időt kell allokálni, ez működési szükségszerűség.

Ha már oktatás – beszéljünk az utánpótlásról is! Ez az iparág nem arról híres, hogy könnyen vonzza a fiatalokat.

Tényleg nem számít vonzó pályának. Ez komoly fizikai munka. Van gyakornoki programunk is, és ennek keretében direktben is megszólítjuk a tehetséges fiatalokat az adminisztratív területeken ugyanúgy, mint a műszaki munkakörökben. Annak a középiskolásnak vagy egyetemistának, akinek megvan az affinitása és a megfelelő hozzáállása, gyakran már a gyakornoki ideje alatt ajánlatot teszünk. Nem veszünk fel mindenkit, viszont ha valaki bekerül a mateco-hoz, minden eszközt és támogatást megkap a szakmai fejlődéshez. A fiatalabbaknak mindig azt mondom: bátran kérdezzenek. A tapasztalt technikusaink számára nehéz újat mutatni, és tudásféltés nélkül, lelkesen tanítják a fiatalokat. Arról nem is beszélve, hogy pont emiatt több osztály, de a technikus csapatunk kifejezetten nagyon fiatal és befogadó csapattá alakult az elmúlt években mindhárom telephelyen.

Korábban említetted, hogy az emelőgép-üzletág egyre több helyen jelenik meg az építőiparon kívül is. Ez mennyire tudatos terjeszkedés a mateco részéről?

Ez részben magától alakult így. Az építőipar továbbra is a legnagyobb piac, de például a létesítményüzemeltetés és -karbantartás, sőt a filmes szektor is egyre komolyabb igénnyel jelenik meg a korábbi időszakokhoz képest. Ahol magasban kell dolgozni, ott elengedhetetlen, hogy emelőgépet használjanak. Ez egyszerűnek hangzik, de valójában nagyon sokféle kontextust jelent. A különböző iparágak különböző elvárásait kell kiszolgálnunk. Egy filmforgatáson más az elvárás, mint egy építkezésen vagy mint egy gyárban, ahol karbantartást végeznek. Ennek a sokféle igénynek kell megfelelnünk.

Ez a szélesedő ügyfélkör a szerviz oldalán is változást hoz?

Igen, ahogy említettem is, különböző iparágakban különböző az elvárás a reakcióidőre, a dokumentációra, a gépkezelői tudásra. Nem lehet mindenhol ugyanazzal a rutinmódszerrel dolgozni. Piacvezetőként nem is engedhetjük meg magunknak, hogy csak egy területen legyünk jók. Országos lefedettségünk van, és ahol a gépszám indokolja, ott kihelyezett szervizzel is jelen vagyunk, ezzel is gyorsítva a folyamatot.

A piacvezetői pozíció megtartása egy kínálati piacon nyilván más kihívás, mint egy keresleti piacon. Mit jelent ez a versenyben?

Keresleti piacon könnyebb piacvezetőnek lenni. Ha mindenki gépet keres, a kérdés csak az, hogy van-e elég géped. Kínálati piacon viszont minden a részleteken múlik. A reakcióidőn, a kommunikáción, a szervizminőségen, az áron. Minden bérbeadó cégnek megvan a maga szolgáltatáspolitikája és erőssége, nem ugyanabban vagyunk jók. Mi arra fókuszálunk, hogy a legátfogóbb szolgáltatást nyújtsuk a piacon olyan áron, amely ehhez a minőséghez és komplexitáshoz elfogadható.

Manapság nem tudjuk kikerülni a mesterséges intelligencia vállalati alkalmazásához kapcsolódó kérdéseket. A bérgépüzletágban az AI-modellek miben tudnak segíteni, és milyen funkciókat veszélyeztetnek?

Mi is folyamatosan ismerkedünk ezzel az új lehetőséggel. Egyelőre tájékozódunk. Az AI segíthet diagnosztizálni és dokumentálni, gyorsíthat folyamatokat, de a végső szó a szakembernél marad. A fizikai munkaköröket az AI kiváltani egészen biztosan nem tudja, de segíthet gyorsabbá tenni például egy hibafeltárást, átsegíthet egy javítási elakadáson. Egy gép megjavításánál valakinek felelősséget kell vállalni azért, hogy az eszköz biztonságosan működik. Ez nagyon fontos szempont. Ez nem delegálható egy algoritmusnak. A technikus, aki kimegy a területre, a gépjavítás végén azzal a tudattal írja alá a dokumentációt, hogy az az ember, aki felemelkedik a géppel, biztonságban van. Ez emberi döntés, emberi tudás és emberi felelősség. Ezt jelenleg semmi nem tudja kiváltani.

Ez a felelősségvállalás, ha jól látom visszaköszön az egész működésben, nem csak a szervizben.

Így van. Az én felelősségem az, hogy ez az egész rendszer – a sales, a szerviz, a szállítás és minden adminisztratív támogató terület – együtt, összehangoltan tudjon működni. Nem elég, ha az egyik láncszem kiváló, ha a többi nem tartja a lépést. Ez nem látványos munka, de pontosan ez az, amitől egy cég tényleg működik. Hiszek benne, hogy ha az emberek megkapják a bizalmat, akkor az a munkájukban visszaköszön. Nem vagyok egyedül azzal a gondolattal, hogy a munkához való hozzáállás nagyon fontos. Egy feladaton nemcsak túl kell lenni, hanem azt a lehető legjobb minőségben kell elvégezni. A „jól van az úgy” nem elfogadható számomra. Egy jó csapat egymást is tudja húzni, fejleszteni, motiválni. Fontos, hogy a csapatdinamika jól működjön.

A mateco egy nemzetközi cégcsoport része, ez mit jelent a mindennapokban operatív szempontból?

Abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy nagyon konstruktív a kapcsolat az anyacéggel, tulajdonosokkal, az ügyvezetővel. Maximális központi támogatás mellett a napi döntések helyben történnek. Ami számomra a legfontosabb: minden döntésben és elvárásban azt érzem, hogy hosszú távon gondolkoznak. Operatív oldalon ez azt jelenti, hogy van egy stabil keret, amelyen belül lehet fejleszteni, optimalizálni, tervezni. Ez nem magától értetődő, és mi nem is vesszük annak.

Operatív igazgatóként te tartod össze mindezt. Mi a legnagyobb kihívás most ebben a szerepben?

Megtalálni és kisimítani azokat a működési, kapcsolódási pontokat, amelyekkel még jobb ügyfélkiszolgálást tudunk elérni. Szerencsés vagyok, hogy nagyon jó csapattal dolgozhatok, akik értik, hogy mi a feladat, és tesznek is azért, hogy még jobban tudjunk működni. Ennek eredményeként pedig több elégedett ügyfelet tudunk kezelni. Viszont mindig van és mindig is lesz, amit finomítani, fejleszteni lehet, és kell is. Az én személyes hozzáállásom az, hogy mindig lehet egy kicsit jobban csinálni.

Ha minden simán megy, és az ügyfél elégedett, az azt jelenti, hogy jól csináljuk. Az operatív munka lényege pont ez: ne látszon az a hatalmas munka, amitől a gépbérlés könnyed és kényelmes.

Az interjú 2025. június 12-én készült, megjelent a Magyar Építő Fórum magazin 2026. nyári ( No. 102) számában. Fotó: Horváth Barnabás.