A helyi megye beintett az adriai LNG-terminálnak

A Tengermelléki-fensíki megyei tanács egyhangúlag elutasította az Omisaljban tervezett, krki úszó cseppfolyósított földgáz-terminál megépítésére vonatkozó terveket.

2017. december 04.

A Tengermelléki-fensíki megyei tanács november végi döntésével egyhangúlag elutasította az Omisaljban tervezett, krki úszó LNG-terminál (cseppfolyósított földgáz-terminál) megépítésére vonatkozó terveket. Szerintük az negatívan hat a környezetre és a tengerre, valamint a terület használata nem hoz hasznot a helyi és regionális közösségnek .

A helyi vezetők többek közt azzal indokolták a döntésüket, hogy az Ekonerg cég által bemutatott környezeti hatástanulmány nem teljes és szakmailag nem megalapozott, valamint a terminál káros hatással lenne nemcsak a környezetre, hanem a turizmusra is. Ráadásul korábban szárazföldi LNG-termináról volt szó, amelyre már kiadták az építési engedélyeket. Az úszó LNG-terminállal kapcsolatban nem kaptak elég garanciát arra, hogy a projekt nem hordoz kockázatot - hangsúlyozta.

A végleges döntést az úszó LNG-terminálról jövő márciusban hozza meg a kormány, azután kezdődhet csak az építése is. Mint mondta: negatív vizuális hatása valóban van a projektnek, de a terminál csaknem 3 millió kuna (125 millió forint) bevételt is jelent évente a helyi közösségnek. Krk szigetén 70 cseppfolyós földgázt szállító hajó fogadását tervezik évente. 

A legkisebb fogadható hajó 160 ezer, míg a legnagyobb 265 ezer köbméter LNG szállítására alkalmas. Egy hajó ki- és berakodása 50 órát is eltarthat. Mivel építési engedélyt csak a helyi önkormányzat adhat ki az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény szerint, az úszó LNG-terminál megépítése így akadályokba ütközhet. Néhány napja civilek is tüntettek annak megvalósítása ellen.

A környéken lesz egy terminál is - A Krk szigetén található Omisalj város óvárosának látképe

Az Európai Unió korábban 5 millió euróval támogatta a szárazföldi cseppfolyósgáz-terminál műszaki dokumentációjának kidolgozását, a másik 5 millió eurót Horvátországnak kellett állnia. Európai tervek szerint 2019-re kellett volna elkészülnie az adriai cseppfolyósgáz-terminálnak, és 630 millió eurós beruházással, évi 6 milliárd köbméteres kapacitással épült volna meg. 

A horvát kormány tavaly júniusban arról döntött, hogy felgyorsítja a csökkentett kapacitású, úszó LNG-terminál építésének előkészületeit Krk szigetén, amely szerint az úszó cseppfolyósgáz-terminál 2 milliárd köbméter kapacitással épülne meg, 2018-ra lenne működőképes, és 363 millió euróba kerül. 

Az Európai Hálózatfejlesztési Eszköz (CEF) koordinációs bizottsága ez évi, februári döntése szerint 102 millió euróval (31,4 milliárd forint) támogatta a krki úszó LNG-terminál építését. A kormány a projekt kivitelezésére hozta létre az LNG Hrvatska vállalatot, a terminál megépítése 19 hónapot vesz igénybe.

Az elemzők már többször rámutattak, hogy az Európai Unió abban érdekelt, hogy megépüljön a krki terminál és a német-lengyel határon fekvő Balti-tengeri lengyel kikötővárosban, Swinoujscévelmben lévő cseppfolyós terminált összekötő tranzitvezeték. Európa így kevésbé függne az orosz gáztól, és ezzel együtt az orosz politikától. 

Forrás: MTI

Térkép: MTI, Fotók: Wikipédia/Cristian Raifura

Ajánló a Magyar Építő Fórum legújabb számából


A Sonic Data elemzése az építőanyag-nagykereskedelem meghatározó szereplőinek 2021–2025 közötti pénzügyi teljesítményét vizsgálta, 145, legalább 1,5 milliárd forintos árbevételű vállalkozás adatai alapján. A vizsgált cégek árbevétele öt év alatt 16 százalékkal nőtt, miközben jelentős különbségek alakultak ki a növekedés, a jövedelmezőség és a hatékonyság terén.

A Develon Real-X rendszerrel felszerelt DX225LC-7X lánctalpas kotrógép már valódi munkaterületen, autonóm módon dolgozik Svájcban. A KIBAG számára átadott gép egy 300 méter hosszú árok kiásásán dolgozik, miközben a Develon szerint a technológia bizonyos földmunkáknál akár 30 százalékos teljesítménynövekedést is lehetővé tehet.

2026-ra az elektromos építőgépek már túlléptek a kísérleti szakaszon: a kisgépek mellett közepes és nagy munkagépek is sorozatban készülnek elektromos hajtással. Az európai és kínai példák azt mutatják, hogy ma már nem az a kérdés, működőképes-e a technológia, hanem az, hogy az adott munkafolyamatban az akkumulátoros hajtás, a töltési infrastruktúra és a teljes élettartamköltség hogyan viszonyul a dízelhez.

Impresszum Előfizetés Médiaajánlat Adatvédelem Hozzászólási szabályzat Süti beállítások

Brand Content Kft. 2026 ©