Bemutatták a Nemzeti Korcsolyázó Központ terveit

Várhatóan 2022-ben vehetik majd birtokukba a korcsolyázók a Budapesti Olimpiai Központ területén felépülő sportlétesítményt.

2017. december 11.

A Bord Építész Stúdió Kft. nyerte a Nemzeti Korcsolyázó Központ létrehozására kiírt nemzetközi tervpályázatot - jelentették be december elején a pályázat eredményhirdetésén. A Bord Építész Stúdió tervezte korábban az Új Hidegkuti Nándor Stadiont, a Villa Budapestet, valamint az Etyeki Kúriát.

Az uniós nemzetközi pályázatra nyolcan adtak be pályaművet, közülük kettő részesült díjazásban, három pedig megvételben. Az első helyezett a Bordás Péter, Hollókövi Zoltán és Dezső Zsigmond által elkészített pályamű lett, amely bruttó 15 millió forint díjazásban részesült. A bíráló bizottság a második díjat Láris Barnabásnak és Lobenvein Zoltánnak ítélte oda, amellyel bruttó 12 millió forint díjazás jár.

A Nemzeti Korcsolyázó Központ az Istvánmezőn, a Budapesti Olimpiai Központ területén, a Millenáris és a Kisstadion elbontásával épül fel. A győztes pályázóval 2018 januárjában köthet szerződést a beruházást végző Nemzeti Sportközpontok, a létesítményt várhatóan 2022-re vehetik birtokukba a korcsolyázók. A korcsolyázóközpont egy fedett hosszúpályás, 400 méteres gyorskorcsolya pályából, négy, egyenként 30x60 méteres, jégkorongozásra, rövidpályás gyorskorcsolyára és műkorcsolyára alkalmas jégpályából, valamint a kiegészítő létesítményekből -öltözők, edző- és kondicionálótermek. Az épületben helyezik el azt az akadémiai központot is, amely a magyar gyors- és műkorcsolya fejlesztését szolgálja majd.

A beruházást a tervek szerint a magyar kormány valósítja meg, a konkrét beruházó a Nemzeti Sportközpontok lesz konzorciumban a Magyar Országos Korcsolyázó Szövetséggel. A tervpályázat eredményhirdetésével a munka első részét végezték el. A győztes pályamű értéke a bírálók szerint, hogy a központ organikusan illeszkedik a környezetében lévő épületek, a Földtani Intézet és a leendő új Puskás Ferenc Stadion geometriájához, ugyanakkor mégsem uralkodik a területen.

A kerékpárosok a Millenáris elbontásával sem maradnak létesítmény nélkül, hiszen egy kormányelőterjesztés szerint a magyar pályakerékpársport részére négy velodrome épül majd, egy a fővárosban, három pedig vidéken, s mindegyik megfelel majd a nemzetközi követelményeknek. A MOKSZ elnöke jelezte, hogy a győztes pályamű megvalósítása az értékbecslés szerint 43 milliárd forint, de szerinte ez a szám nem alkalmas az iránymutatásra, mert a tényleges beruházási költségekről csak az engedélyes tervek elkészültével érdemes beszélni.

A Nemzeti Korcsolyázó Központ látványterve

Nemcsak Budapest kap új a jeges sportoknak épülő központot

Több mint 2,2 milliárd forintos beruházással Szombathelyen fedett műjégpálya épül, amelynek alapkövét pénteken december elején rakták le a vasi megyeszékhelyen. A szombathelyi Tófürdő területén már meglévő szabadtéri műjégpálya megmarad, mellette épül fel az új fedett jégcsarnok, amelyben egy 60x30 méteres pálya alkalmas lesz jégkorongmérkőzések, rövidpályás gyorskorcsolya versenyek megrendezésére, valamint szeretnék Szombathelyen újra meghonosítani műkorcsolyát és a jégtáncot is.

A városban már 1987-ben, a szabadtéri műjégpálya átadásakor szóba került a fedés szükségessége, de anyagi források hiányában nem volt rá lehetőség. Szavai szerint külön öröm, hogy most egy új fedett jégcsarnok épülhet fel 450 fős lelátóval, öltözőkkel, kiszolgáló helyiségekkel. A városi jégkorongcsapat, az utánpótlás versenyeken eddig is eredményesen szereplő Pingvinek számára nagy előrelépést jelenthet, hogy a létesítmény felépülése után évente 11 hónapot edzhetnek. Az építkezés még decemberben megkezdődik, a munkálatok várhatóan 18-24 hónapig tartanak.

Forrás: MTI

Fotó:  Bord Építész Stúdió Kft. 

Ajánló a Magyar Építő Fórum legújabb számából


A Sonic Data elemzése az építőanyag-nagykereskedelem meghatározó szereplőinek 2021–2025 közötti pénzügyi teljesítményét vizsgálta, 145, legalább 1,5 milliárd forintos árbevételű vállalkozás adatai alapján. A vizsgált cégek árbevétele öt év alatt 16 százalékkal nőtt, miközben jelentős különbségek alakultak ki a növekedés, a jövedelmezőség és a hatékonyság terén.

A Develon Real-X rendszerrel felszerelt DX225LC-7X lánctalpas kotrógép már valódi munkaterületen, autonóm módon dolgozik Svájcban. A KIBAG számára átadott gép egy 300 méter hosszú árok kiásásán dolgozik, miközben a Develon szerint a technológia bizonyos földmunkáknál akár 30 százalékos teljesítménynövekedést is lehetővé tehet.

2026-ra az elektromos építőgépek már túlléptek a kísérleti szakaszon: a kisgépek mellett közepes és nagy munkagépek is sorozatban készülnek elektromos hajtással. Az európai és kínai példák azt mutatják, hogy ma már nem az a kérdés, működőképes-e a technológia, hanem az, hogy az adott munkafolyamatban az akkumulátoros hajtás, a töltési infrastruktúra és a teljes élettartamköltség hogyan viszonyul a dízelhez.

Impresszum Előfizetés Médiaajánlat Adatvédelem Hozzászólási szabályzat Süti beállítások

Brand Content Kft. 2026 ©