Húsz éve, 1999. október 21-én adták át ünnepélyesen a forgalomnak az újjáépített bajai Duna-hidat, amelyet Türr Istvánról neveztek el.

A fővárostól délre az első vasúti Duna-híd

Baja már a honfoglalás után fontos folyami átkelőhely volt, 1696-ban - amikor mezővárosi címet kapott I. Lipót császártól - az Alföld egyik legjelentősebb kereskedelmi központjának számított, a 19. század elejére fontos gazdasági központtá is fejlődött.

A Baja-Szabadka vasútvonal 1885-ös átadásával merült fel az igény a Dunán átvezető vasúti híd megépítésével a vonal meghosszabbítására Bátaszékig. A fővárostól délre az első vasúti Duna-híd építését 1907-ben a Kereskedelemügyi Minisztérium rendelte el, és a MÁV igazgatósága engedélyezte.

A híd terveinek elkészítésére Szikszay Gerő hídmérnök kapott megbízást, a kivitelezést a Magyar Királyi Államvasutak Gépgyára és a Magyar Építő Részvénytársaság végezte.

A híd egy 2006-os felvételen

Az építkezés

A vasszerkezetek szerelését 1908 elején kezdték meg, a hidat 1909. augusztus 26-án adták át a forgalomnak a Kiskunhalas-Bátaszék vasútvonal 610/17 szelvényében. Az 577 méter hosszú híd az 1480,22 folyamkilométernél épült fel, a hídnyílás magassága bal oldalon 8,71 méter, jobb oldalon 8,40 méter, a hajózható hídnyílás szélessége 60 méter volt.

A mederhidat négy százméteres nyílású, az ártéri hidat három 50 méteres nyílású, sarló alakú rácsos vasszerkezet alkotta. A bajai hídfőnél emlékmű áll azon a helyen, ahol 1921. november 1-jén IV. Károly, az utolsó magyar király felszállt arra az angol monitorra, amely végső száműzetésébe szállította.

Az eredetileg kizárólag vasúti forgalom céljára épült hídon 1935-ben (más források szerint 1937-ben) a vasúti pályát lefedték, és így - vonatmentes időben, váltakozó irányban - a közúti forgalom számára is használhatóvá tették.

A híd a második világháborúban, 1944. szeptember 21-én egy légitámadásban olyan súlyosan megsérült, hogy a két középső áthidalás a Dunába omlott, majd október elején, a visszavonuló német csapatok robbantással teljesen elpusztították.

Az első újjáépítés

A stratégiailag fontos híd újjáépítéséről Baja város törvényhatósági bizottságának közgyűlése 1946. január 28-án hozott határozatot. A terveket Korányi Imre és Sávoly Pál vezetésével, az ÁMTI (Állami Mélyépítéstudományi és Tervező Intézet) készítette, a hidat a MÁVAG gyártotta és szerelte. Az építést a roncsok eltávolítása után, 1949-ben kezdték meg, az új hidat 1950. december 17-én adták át a forgalomnak.

Az új szerkezet a régi alépítményekre épült, így rendszere hasonló lett: a mederszerkezet négynyílású, alsópályás, az ártéri szerkezet háromnyílású, felsőpályás, folytatólagos gerendahíd. Az építéskor konzolcsonkok beépítésével biztosították a későbbi szélesítés lehetőségét, hogy az akkor még közös közúti és vasúti forgalom szétválasztható legyen.

A megnövekedett személygépkocsi-forgalom kiszolgálására 1988-ban a konzolok csonkjaira két oldalkonzolt építettek, ezután a 3,5 tonnánál könnyebb közúti járművek külön sávon közlekedhettek. A tehergépkocsiknak továbbra is a vasúti pályát kellett igénybe venniük, ami időnként nagy torlódásokat okozott, a megterheléstől a középső pálya egyre gyakrabban szorult javításra, a híd átépítése elkerülhetetlenné vált.

Az újabb átépítés

Az újabb átépítés 1998-ban kezdődött, ekkor választották szét teljesen a közúti és vasúti forgalmat. A korszerűsítés első üteme során a közúti forgalmat érintő munkákat végezték el, a szerkezeti megoldás ötletadója Szatmári István egyetemi docens volt.

Az oldalkonzolokat feszítőmű beépítésével megerősítették és kiszélesítették, ezáltal a 40 tonnás közúti terhelés a híd két oldalára, a 4,3 méter széles pályákra került és függetlenné vált a vasúti forgalomtól. A kocsipályától kiemelt szegéllyel és szalagkorláttal elválasztva 1,54 m széles kerékpárutat is kialakítottak.

A második ütemben a MÁV Rt. a középső, 4,4 méter széles vasúti pálya korszerűsítését végezte el, a vasbeton közúti pályatáblákat eltávolították, a pályaszerkezetet felújították, korszerű vasúti felépítménnyel az előzőnél fokozottabb igénybevételre is alkalmassá tették, átépítették a hídfeljárókat és a vasút alatti közúti aluljárókat is. A terveket a PONT-Terv Rt. készítette, a kivitelezés fővállalkozója a Hídépítő Rt volt.

Az 582 méter hosszú felújított hidat 1999. október 21-én Orbán Viktor miniszterelnök adta át, és ebből az alkalomból nevezték el a város szülöttjéről, a magyar és olasz szabadságharc hőséről, a Korinthoszi-csatorna építésének szervezőjéről, Türr Istvánról.

Forrás: MTI

Fotó: Wikipédia/Csanády