Megindult a kereskedelmi gázszállítás a magyar-szlovák gázvezetéken

Július 1-jén megindult a kereskedelmi forgalom a Szlovákiát Magyarországgal összekötő gázvezetéken. Összefoglaltuk a vezeték építését.

2015. július 02.

Július 1-jén megindult a kereskedelmi forgalom a Szlovákiát Magyarországgal összekötő gázvezetéken. Összefoglaltuk a vezeték építését.

A Vecsés és a szlovákiai Felsőzellő (Veľké Zlievce) között futó vezeték teljes hossza 111 kilométer, ebből 92 kilométer magyar, 19 kilométer pedig szlovák területen fekszik. A 800 milliméter átmérőjű, 74 bar nyomásfokozatú csővezeték szállítási kapacitása magyar irányba 500 ezer köbméter óránként, ami évente mintegy 4 milliárd köbméter, míg szlovák irányba óránként 200 ezer köbméter, azaz évi 1,6 milliárd köbméter.

A magyar-szlovák szállítóvezeték megépítésére és üzemeltetésére 2012. január 1-jén megalakult a Magyar Gáz Tranzit Zrt., amelynek szlovák partnere az Eustream a.s. Az állami tulajdonú magyar társaság tulajdonosi jogait 2014 novembere óta a Belügyminisztérium gyakorolja.

A vezeték tervezési és építési munkálatait a közbeszerzési eljárást követően 2012. szeptember 8-án kezdte meg a Magyar Gáz Tranzit Zrt. fővállalkozója. A kivitelezési szerződés szerint a távvezeték tesztelését 2014. július 1-ig kellett volna megkezdeni és 2015. január 1-jével állt volna kereskedelmi üzembe.

A tervezési és az építési munkálatok kezdetben megfelelően haladtak, 2014. első negyedévében a felszín alatti csőfektetési munkálatok befejeződtek, a szlovákiai és a magyar vezetéket fizikailag összekötötték, ezt követően azonban a kivitelezői teljesítések időben elmaradtak a vállalkozói szerződésben rögzítettektől.

A Pest megyei Szada melletti tranzitállomás 2014. március 27-én, ahol a magyar és a szlovák földgázhálózatot összekapcsolták (MTI).

A próbaüzem végül 2014. december 15-én kezdődött meg, ekkor 2015. április 1-re tűzték ki a kereskedelmi üzem megkezdését. A próbaüzem során tapasztalt műszaki hibák és az engedélyezések elhúzódása miatt a kereskedelmi üzembe állítás dátuma 2015. július 1-re módosult.

Az üzemeltetéshez és egyben a kereskedelmi üzem megkezdéséhez szükséges üzemeltetési és használatba vételi engedélyeket a Magyar Gáz Tranzit Zrt. beszerezte, valamint elhárította a próbaüzem során jelentkezett műszaki problémákat. A magyar és a szlovák fél elrendezte a vezeték nyomvonalának részét képező, Ipoly folyó határkeresztezési szakasz tulajdonviszonyait - amelynek megvalósítása a partnerek közötti megállapodás értelmében a Magyar Gáz Tranzit Zrt. feladata volt -, ezzel minden akadály elhárult a teljes vezeték kereskedelmi üzemkezdete elől.

A beruházás finanszírozása az Európai Beruházási Bank és a MFB Magyar Fejlesztési Bank Zrt. hiteltámogatásával valósult meg, emellett az Európai Bizottság a beruházáshoz vissza nem térítendő támogatást is biztosított. A vezetéket 170 millió euróból építették, Szlovákia 21 millió eurót, Magyarország 119 millió eurót fizetett, az Európai Unió pedig 30 millió euróval járult hozzá a terv megvalósításához.

A magyar-szlovák gázvezeték a tervezett uniós szintű észak-déli gázfolyosó meghatározó eleme, amely a lengyel-szlovák vagy a cseh-lengyel gázvezeték kiépítése esetén összeköttetést biztosít a régiós nemzeti gázvezeték-rendszerek között Horvátországtól Lengyelországig. A vezeték alapvető célja, hogy a magyar földgázrendszer és a szlovákiai földgázszállító rendszer normál üzemelés során, illetve krízis helyzetben is mindkét szállítási irányban együtt tudjon működni.

Fotó: MRTI/Koszticsák Szilárd

Ajánló a Magyar Építő Fórum legújabb számából


A Sonic Data elemzése az építőanyag-nagykereskedelem meghatározó szereplőinek 2021–2025 közötti pénzügyi teljesítményét vizsgálta, 145, legalább 1,5 milliárd forintos árbevételű vállalkozás adatai alapján. A vizsgált cégek árbevétele öt év alatt 16 százalékkal nőtt, miközben jelentős különbségek alakultak ki a növekedés, a jövedelmezőség és a hatékonyság terén.

A Develon Real-X rendszerrel felszerelt DX225LC-7X lánctalpas kotrógép már valódi munkaterületen, autonóm módon dolgozik Svájcban. A KIBAG számára átadott gép egy 300 méter hosszú árok kiásásán dolgozik, miközben a Develon szerint a technológia bizonyos földmunkáknál akár 30 százalékos teljesítménynövekedést is lehetővé tehet.

2026-ra az elektromos építőgépek már túlléptek a kísérleti szakaszon: a kisgépek mellett közepes és nagy munkagépek is sorozatban készülnek elektromos hajtással. Az európai és kínai példák azt mutatják, hogy ma már nem az a kérdés, működőképes-e a technológia, hanem az, hogy az adott munkafolyamatban az akkumulátoros hajtás, a töltési infrastruktúra és a teljes élettartamköltség hogyan viszonyul a dízelhez.

Impresszum Előfizetés Médiaajánlat Adatvédelem Hozzászólási szabályzat Süti beállítások

Brand Content Kft. 2026 ©