2022-re összeköti a külvárosi területeken található szigetszerű hőkörzeteket, és bővíti a belvárosi vezetékhálózatát a Főtáv Budapesten.

Június elején az Erzsébet hídon átmenő távhővezeték kiépítésével megkezdte a Főtáv Zrt. a budapesti belváros bekapcsolását a távfűtésbe. A tervek szerint a Főpolgármesteri Hivatal V. kerületi épületében az idén decemberben elindulhat a távfűtés. 

Budáról Pestre az Erzsébet híd alatt viszik át a távfűtést, először az V. kerületbe, majd a szomszédos városrészekbe is. Az Erzsébet híd pesti hídfőjénél és a Városház utcánál egy-egy nagy szerelőakna is épül, amelyeket egy különleges eljárással készített közműalagút köt majd össze.

A beruházás jövő tavaszi teljes befejezése után újabb belvárosi fogyasztók kapcsolódhatnak rá a fővárosi távhővezeték-rendszerre. A beruházás költsége csaknem 5 milliárd forint

A távfűtés szélesebb körű használata érzékelhetően csökkentené a légszennyezettséget Budapesten. A számítások szerint 10 ezer gázfűtéses lakás távhőre állítása évente mintegy 6400 tonna szén-dioxid, valamint 11 tonna egyéb káros anyag kibocsátását akadályozná meg. A 240 ezer lakást és mintegy 7000 intézményt ellátó Főtáv versenyképes szolgáltatást nyújt, a kedvező költségek miatt folyamatosan nő az érdeklődés a cég szerint a távfűtés iránt.

A Kispest-Angyalföld stratégiai távhővezeték Kassák Lajos utcától a Stefánia útig tartó szakaszának építésén dolgoznak a Dózsa György úton, a Hősök terénél 2018. június 8-án.

Kéménymentes belváros 

A kéménymentes belváros elnevezésű programjában a Főtáv bővíti meglévő vezetékhálózatát, 2022-re összekötik a külvárosi területeken található szigetszerű hőkörzeteket, az így létrejövő gyűrűből pedig elérhető lesz az V., VI., VII. és VIII. kerület egy része. Több tízezer belvárosi lakás csatlakozhat a fővárosi távhőhálózatra. A programmal tehát a cég a fővárosi távfűtési hőgyűrű részeként bővíti vezetékhálózatát és a belső pesti kerületekben is bevezethetővé válik a környezetbarát távfűtés. Ezzel zöldebb és olcsóbb energiához juthatnak az ott élők.

Az ehhez szükséges 51 kilométernyi vezetékpár 2021-ig megépül, a kapcsolódó létesítményekkel együtt a becsült költség nettó 40 milliárd forint. A fejlesztést uniós és saját forrásból finanszírozza majd a távhőszolgáltató, és ez az utóbbi évtizedek egyik legjelentősebb fővárosi energetikai beruházása lesz.

A tervek között szerepel újabb középületek ellátása is, csatlakozhat a rendszerhez a többi között a Fővárosi Állat- és Növénykert, a városligeti múzeumok, valamint a Puskás Ferenc Stadion és a környékén található ingatlanok.

A budapesti távhőszolgáltatásban egyre nagyobb szerepet tölt be a hulladékhőből és a megújuló forrásokból előállított fűtő- és hűtőenergia. Európai példákat említve kiemelte, hogy az energiahatékonyságról szóló uniós irányelvvel összhangban, fontos lenne a távhőszolgáltatás igénybevételének ösztönzése.

Forrás: MTI

Fotó: MTI/Máthé Zoltán