A beruházás kivitelezésére érkezett legkedvezőbb ajánlat is meghaladta a jóváhagyott...
Nagyszabású csatornaépítések a világból
Ha vízi utak építésről van szó, Kínától Nicaraguáig sehol nem aprózzák el a világon. A csehek is építenének. Mutatjuk a részleteket.
2014. december 23.
A világ több pontján nagyszabású csatornaépítések zajlanak. Panamában bővítik a csatornát, Nicaraguában versenyeznének Panamával, Kínában a Jangcét csatornázzák Pekingbe, a cseh államfő pedig Duna-csatornát építene. Évvégi csatornaépítési körkép a világból.
Panama: bővítenek
Rendben zajlik a Panama-csatorna bővítése. Decemberben megkezdődött a a csatorna nyolcadik és egyben utolsó új kapujának a helyszínre szállítása (a képen) a panamai Mirafloresben. A 2007-ben kezdődött és várhatóan 2015-re befejeződő bővítésről a Magyar Építő Fórum is beszámolt az év elején, amikor a kivitelező és a csatornát üzemeltető vállalat vitája révén került a projekt reflektorfénybe. Az ellentéteket azóta elsimították, a bővítésen azóta is gőzerővel dolgoznak. Ha elkészülnek, a jelenleginél jóval nagyobb tengerjáró hajók is használhatják az Atlanti- és a Csendes-óceánt összekötő mesterséges vízi utat, áteresztőképessége pedig megduplázódik.
A Panama-csatorna bővítésén dolgozók szállítják a csatorna nyolcadik és egyben utolsó új kapuját a panamai Mirafloresben 2014. december 10-én (MTI)
Nicaragua: belevágnak
Míg Panamában bővítenek, Nicaraguában belevágtak a Panama-csatorna riválisának szánt nicaraguai csatorna építésébe. December 22-én Daniel Ortega, Nicaragua elnöke és Vang Csing, a beruházó hongkongi HKND-csoport vezérének részvételével megtartott ünnepélyes megnyitóval elindult az országot átszelő csatorna építése.
Az előreláthatólag 2020-ra elkészülő csatorna 278 kilométer lesz, több, mint háromszor olyan hosszú, mint a panamai. A Csendes-óceánt a Karib-tengerrel összekötő csatorna megépítésének költsége a becslések szerint 50 milliárd dollárra (12 900 milliárd forint) tehető. A csatornát az építtető hongkongi vállalat fogja üzemeltetni a tervek szerint akár 100 évig. Az építkezés 50 ezer embernek ad majd munkát a tervek szerint a következő öt évben.
A projekt műszaki, pénzügyi és környezeti megvalósíthatósági tanulmányai nem nyilvánosak. Az építkezés az országban nem aratott osztatlan sikert, a csatorna ellen több ezer, a csatorna végleges nyomvonalán élő farmer és őslakos tüntetett az utóbbi hónapokban.
A BBC térképe a projektről
Kína: eltérítenek
Több mint 1400 kilométert meghaladó távolságot átszelő csatornák és csővezetékek kezdték meg december közepén ontani Kína leghosszabb folyójának, a Jangcénak a vizét a vízhiányban szenvedő északi országrészbe. A hosszú évek óta épülő cső- és csatornarendszer egy újabb, központi szakaszának elkészülte jelentős állomása az ország dél-észak irányú "folyóeltérítési" programjának, amely az eddigi legnagyobb ilyen kísérlet Kínában, és az egyik legdrágább beruházás is egyben. Becsült költsége 500 milliárd jüan, vagyis 20 ezer milliárd forint.
A szakasz 11 év alatt épült meg több mint 8000 milliárd forintnak megfelelő összegért, a létrehozása érdekében 330 ezer embert telepítettek át. A most megindult víz várhatóan 15 nap alatt jut el a pekingi térségbe. A középső - és egyben központi - csatornarendszer évente 9,5 milliárd köbméter vizet lesz képes eljuttatni a száraz északi régiókba.
A pekingiek vízvezetékeibe évente több mint 1 milliárd köbméter víz érkezik majd, ez egyharmadát jelenti a több mint 21 milliós város éves fogyasztásának. A fővárosnak jelenleg 3,6 milliárd köbméter vízre van szüksége egy évben, de saját forrásból az elmúlt évtizedben 2,1 milliárd köbmétert tudott csak fedezni. A szakértők szerint a Jangce vize ugyan sokat segít majd a fővárosiakon, csökkenti a környezetre háruló nyomást, de önmagában nem oldja meg a vízellátást.
Csehország: felmelegítenek
Mintegy kétszáz éve merült fel először az az elképzelés, hogy a mai Cseh Köztársaság területén össze kellene kapcsolni a Duna, az Odera és az Elba folyókat, és az így létrejött csatornával több tengerhez vezető, közvetlen és jól hajózható utat kaphatna az egész közép-európai régió. Milos Zeman jelenlegi cseh államfő nagy támogatója a tervnek, nem csoda, hogy a visegrádi államok államfőinek decemberi prágai csúcstalálkozóján is előkerült a téma. A találkozó hivatalos programjának része volt a csatorna megépítésének terveit bemutató kiállítás, melynek megnyitóját december 11-én tartották (a képen).
Az új hajóút a Duna Pozsony és Bécs közti szakaszából indulna észak felé, és az észak-morvaországi Ostrava felett lengyel területen kapcsolódna az Oderához. Ostrava alatt mintegy 40-50 kilométerre lenne egy nyugati irányú elágazás, amely a csatornát összekötné az Elbával. Csehország és a közép-európai országok a csatornán keresztül így kényelmes vízi utat, összeköttetést nyerhetnének több tengerhez. Az elképzelés évtizedek óta szakmai és társadalmi viták tárgya Csehországban, sokak szerint nem térülne meg a hatalmas befektetést igénylő vállalkozás.
A sokat vitatott csatorna megépítésére legalább négy többé-kevésbé hivatalos és legalább kéttucatnyi nem hivatalos terv létezik. Egyes számítások szerint a csatorna hossza mintegy 260 kilométer, más számítások szerint akár 500 kilométer is lehetne. Több szakasza a már meglévő helyi jellegű csatornákat, és folyókat használná ki. A kormány, úgy tűnik, beállt a kormányfő mögé, a cseh közlekedési tárca már dolgozik a csatornaépítéshez kapcsolódó háttéranyagon.
A négy visegrádi állam, Ausztria és Szlovénia államfői Prágában a Duna-Odera-Elba kiállítás megnyitóján, ami a visegrádi államfői csúcstalálkozóhoz kapcsolódóan nyílt meg Prágában 2014. december 11-én. Előtérben a tervezett csatorna lehetséges nyomvonalát bemutató térkép. (MTI)
Fotók: MTI/EPA/Nestor Ayala (címlapkép is); BBC; MTI, Illyés Tibor
Új nátriumionos energiatárolót mutatott be a CATL
A TENER Sodium a lítium alapú megoldások alternatívájaként kínálhat biztonságosabb, költséghatékonyabb és szélesebb körben elérhető energiatárolási lehetőséget.
AJÁNLÓ
Szemerey Samu lett az országos főépítész
Vitézy Dávid miniszter Szemerey Samut bízta meg az országos főépítészi teendők ellátásával, a döntés szombattól hatályos.
ÉVOSZ: fókuszban az azbesztmentesítés
Az ÉVOSZ szerint az azbesztmentesítés az egyik legsürgetőbb feladat a hazai építőiparban, mivel a szakszerűtlen bontás és hulladékkezelés súlyos egészségügyi és környezeti kockázatokat jelenthet.
