Új alagutat fúrnak a szennyvízcsatornának a Duna alatt Budapesten

Metróépítéseknél is használt csúcstechnológiával épül szennyvízvezeték a Duna alatt Budafok és Csepel közt. 7-8 hét alatt érnek át a túlpartra.

2014. november 03.

A metróépítéseknél is használt csúcstechnológiával épül szennyvízvezeték a Duna alatt. A több mint 34 milliárd forint összköltségvetésű beruházásnak köszönhetően jelentősen tisztább lesz a folyó vize.

A fővárosi kerületek közül egyedüliként már csak Budafok-Tétény szennyvize ömlött eddig kezeletlenül a Dunába. Ez az áldatlan állapot rövidesen megszűnik: teljessé válik a dél-budai főművi rendszer, mely a XXII. kerület szennyvizét a csepeli Központi Szennyvíztisztító Telepre továbbítja. A beruházás az európai uniós támogatással megvalósuló Budapest Komplex Integrált Szennyvízelvezetése (BKISZ) Projekt részeként valósul meg.

Alagútépítés

A XXII. kerület szennyvizét a Budapesti Központi Szennyvíztisztító Telepre a Duna alatt épülő nyomóvezeték-pár juttatja majd el. A kivitelezés során csúcstechnológiát alkalmaznak: egy közel 1,8 méter átmérőjű fúrópajzzsal alagútat fúrnak a talajba 21 méteres mélységben - mintegy 6 méterrel a folyómeder alatt. Ezalatt a pajzs mögött folyamatosan egy speciális sajtoló-berendezéssel ebbe a járatba tolják be a nagyjából másfél méter átmérőjű vasbeton csőszelvényeket. Ez az ún. védőcső ad majd helyet a két darab, egyenként közel 60 centiméter átmérőjű nyomóvezetéknek.

A fúrópajzs október végén indult el a budafoki Gyár utcában létesített indítóaknából. A közel 620 méter hosszú folyómeder alatti szakaszt a tervek szerint 7-8 hét alatt fúrja át a berendezés, és érkezik meg a csepeli oldali fogadóaknába. A fúrópajzs naponta mintegy 15 métert halad előre. A kivitelezés egy nagyon kifinomult, csúcstechnológiás műszaki folyamat, ahol az egyik legnagyobb kihívást a talajmechanikai viszonyokhoz jelentik.  

A fúrópajzs

Később Budaörs is bekapcsolódik

Az épülő Duna alatti csatornaszakasz a dél-budai főművi rendszer része, melynek köszönhetően a XXII. kerület, későbbiekben Budaörs szennyvizét is a Budapesti Központi Szennyvíztisztító Telepre vezetik át. Budafok szennyvize eddig tisztítatlanul ömlött a folyóba, ami jelentős terhelést jelentett az élővíznek. A kerület eddig csatornázatlan részeinek szennyvízproblémája szintén megoldódik a BKISZ beruházásban: több mint 34 kilométernyi lakossági csatorna is épül, ezzel közel 1500 család inthet végleg búcsút a kényelmetlen szippantásnak.

A későbbiekben Budaörs szennyvizét is ugyanez a rendszer juttatja majd át a csepeli szennyvíztisztítóba. Ez sokkal gazdaságosabb alternatívát jelent az elavult budaörsi tisztítótelep korszerűsítésénél.

A projekt

A tavaly szeptemberben indult fejlesztésnek köszönhetően jövő év végéig 240 kilométernyi szennyvízcsatorna épül meg Budapest eddig ellátatlan területein, így a csatornázottság 96-ról 99%-ossá bővül. A főváros 16 kerületét és Budaörsöt érintő beruházás eredményeként összesen 42 ezer budapesti lakos élete válik komfortosabbá. A kivitelezés a BKISZ Projekt részeként, a Fővárosi Önkormányzat beruházásában valósul meg. 

Az indítóakna budafoki Gyár utcában

Forrás: Budapest Komplex Integrált Szennyvízelvezetése Projekt

Fotó: Budapest Komplex Integrált Szennyvízelvezetése Projekt

Ajánló a Magyar Építő Fórum legújabb számából


A Sonic Data elemzése az építőanyag-nagykereskedelem meghatározó szereplőinek 2021–2025 közötti pénzügyi teljesítményét vizsgálta, 145, legalább 1,5 milliárd forintos árbevételű vállalkozás adatai alapján. A vizsgált cégek árbevétele öt év alatt 16 százalékkal nőtt, miközben jelentős különbségek alakultak ki a növekedés, a jövedelmezőség és a hatékonyság terén.

A Develon Real-X rendszerrel felszerelt DX225LC-7X lánctalpas kotrógép már valódi munkaterületen, autonóm módon dolgozik Svájcban. A KIBAG számára átadott gép egy 300 méter hosszú árok kiásásán dolgozik, miközben a Develon szerint a technológia bizonyos földmunkáknál akár 30 százalékos teljesítménynövekedést is lehetővé tehet.

2026-ra az elektromos építőgépek már túlléptek a kísérleti szakaszon: a kisgépek mellett közepes és nagy munkagépek is sorozatban készülnek elektromos hajtással. Az európai és kínai példák azt mutatják, hogy ma már nem az a kérdés, működőképes-e a technológia, hanem az, hogy az adott munkafolyamatban az akkumulátoros hajtás, a töltési infrastruktúra és a teljes élettartamköltség hogyan viszonyul a dízelhez.

Impresszum Előfizetés Médiaajánlat Adatvédelem Hozzászólási szabályzat Süti beállítások

Brand Content Kft. 2026 ©