A szakértők számításai alapján egy energetikai szempontból elavult átlagos családi ház négyzetméterenkénti energiaigénye 500 kilowattóráról 139 kilowattórára is csökkenhetne a korszerűsítés révén.

A Takarék Index elemzői a 2015-ben készült Nemzeti Épületenergetikai Stratégia vonatkozó eredményeit, valamint a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatait is felhasználva, a már elvégzett energetikai korszerűsítéseket is figyelembe véve becsülték meg, hogy hozzávetőleg mennyibe kerülne most nemzetgazdasági szinten a hazai lakásállomány korszerűsítése.

A jelenleg több mint 4,5 milliós hazai lakóingatlanok legnagyobb része, körülbelül 60 százaléka családi ház, a téglaépítésű társasházi lakások és a panellakások hozzávetőleg az állomány 20-20 százalékát teszik ki. Az ingatlanok több mint 80 százaléka 1990 előtt épült, és energetikai szempontból óriási részük elavult - ismertették.

Az energiahatékonyság növelésének egyik lehetséges módja az új lakások építése, a magyar lakásállomány megújulási rátája azonban alacsony, az elmúlt években 0,23 százalék és 0,63 százalék között mozgott. Elengedhetetlen tehát, hogy nagyobb hangsúlyt kapjon a már meglévő otthonok korszerűsítése - emelték ki a közleményben.

Az elemzésben jelezték: a 18-19 ezer milliárd forint rendkívüli nagyságát mutatja, hogy a teljes magyar GDP 2021-ben 55 100 milliárd forint volt, vagyis a bruttó hazai termék harmadára lenne szükség ahhoz, hogy a hazai lakások energetikai szempontból teljesen korszerű állapotba kerüljenek.

Összehasonlításképpen rámutattak: tavaly az építőipar teljes termelése 5400 milliárd forint volt, azaz a felújítások több évre megrendelést jelenthetnének a megrendeléscsökkenéssel szembesülő szektor, főként a KKV-k, de átfogóbb programok révén a nagyobb cégek számára is.

MTI