2023. évben 17,5%-os, 2024. évben pedig átlagosan 12%-os bérfejlesztés volt az ágazatban. Ezzel együtt a teljes munkaidőben foglalkoztatottak építőipari átlagkeresete a versenyszféra átlagkeresetének csak a 80%-át éri el.

Az ágazati sajátosságok ellenére tényszerű, hogy a minimálbérhez képest a segédmunkások is magasabb bérezésben részesülnek. Az ÉVOSZ által megkérdezett cégek többsége a 2025. évi bérfejlesztést nem az év elején tervezi meglépni teljes egészében, de mindenképpen látható reálbér-emelkedéssel számolnak.

Összességében a minimálbér országos szintű bérmegállapodásának esetleges 10%-os szintű megegyezését az építőipari vállalkozások 2025. évben tudják kezelni. Ebben a kezelésben azonban benne van, hogy az alacsony munkaellátottság, rendelésállomány miatt akár a foglalkoztatotti létszámot is csökkentik. Jelenleg a vállalkozások 90%-ánál a megrendelési állomány a múlt évhez képest nem éri el a 80%-ot. Nagy szóródás mellett 50-80% között mozog. Amennyiben a munkalehetőségek így maradnak, a foglalkoztatottságot, annak csökkentését nem a minimálbér országos szintű, két számjegyű emelése fogja befolyásolni, hanem a csökkent vállalkozási lehetőség. Az építőipari vállalkozások a rendelésállományhoz igazítják a létszámot, a rövid idejű foglalkoztatások bővülnek, segédmunkás elbocsátásokat terveznek. Fontos hangsúlyozni, hogy az átlagbér-emelkedés várhatóan érdemben kisebb lesz a minimálbér-emelkedésnél.

A 2026-2027 évekre vonatkozóan az ágazatban nehéz bérügyeket tervezni a piaci bizonytalanságok miatt. Az ágazatnak hatékonyságnövelésre van szüksége. A munkaellátottság, az infláció, a magas importhányadú építések miatt a forint árfolyama alapvetően meghatározza a foglalkoztatást és bérezést.

A 2026-2027. évekre az évi 10-11%-os minimálbér emelés csak számos gazdaságfejlesztési intézkedés, kedvező hitelezési körülmények, ipari hatékonyságjavulás között lenne vállalható, egy relatíve magas inflációt és gyengébb forintot feltételezve.  

ÉVOSZ sajtóközlemény