Február második felében publikálta az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) éves felmérését, melyben az iparági szereplők várakozásait kutatta.

A szövetség  tagszervezeteit és az építőipar jelentősebb szereplőit megkeresve felmérte, hogy 2017. évben milyen változásokat okoztak a piaci körülmények, illetve a cégek milyen várakozásokkal tekintenek 2018-ra. A felmérésben résztvevő cégek túlnyomórészt Kft-ként működő társaságok voltak, átlagos állományi létszámukat tekintve a néhány főtől egészen a több száz főt foglalkoztatókig.

Az árbevételre vonatkozó válaszok azt mutatják, hogy a tavalyi évben a vállalkozások kétharmadánál az értékesítés nettó árbevétele növekedett a korábbi évhez képest. Ez egyben arra is utal, hogy az építőipar országosan, összességében kapacitástartalékokkal kezdte a 2018. évet. Az árbevétel-arányos jövedelmezőség továbbra is lassú növekedési pályán maradt. A cégek több mint felénél meghaladja az inflációt, és csak minden tizedik válaszadónál 10% feletti. 

A várakozások szerint 2018. első félévében ez a tendencia tovább folytatódik, 40% szerint javulni fog az árbevétel arányos jövedelmezőségük, a többiek szinten maradásra számítanak. A megrendelések közel felét mára a magánmegrendelések teszik ki. A korábbi évek felméréseivel ellentétben a cégek a tevékenységüket jelenleg leginkább akadályozó tényezőként ezúttal a szakemberhiányt emelték ki.

A Liszt Ferenc-repülőtér épülő új, több mint tízezer négyzetméteres utasmólója 2018. február 7-én.

Szakemberhiány

A válaszadók 82%-a nem rendelkezik a megrendelésállomány teljesítéséhez szükséges, megfelelő mennyiségű és minőségű munkavállalóval. Hogy kikből van hiány? Tulajdonképpen az építőipari szakmák teljes skálája említésre került. Ennek a problémának a hosszú távú megoldása igen komoly és sürgető lépéseket igényel mind a szakma, mind a mindenkori kormány részéről. 

A szakemberhiány problémaköre magával hozta az ágazatban a bérek emelkedését is. A felmérésből is jól látszik, hogy az inflációt jóval meghaladó mértékben emelkedtek a bérek. 2017-ben a válaszadók átlagosan 13%-kal emelték, idén pedig további 9%-os bérfejlesztést terveznek a vállalkozások.

A bérek nagyobb arányú emelését elsősorban a 40-60 főt foglalkoztató cégek tervezik. Hozzá kell tenni, hogy a versenyszférát figyelembe véve az építési ágazatban továbbra is igen alacsony a bérszint, különösen a magasan képzett szakmunkások körében. További lépéseket kívánnak tenni a szakember-állomány tudásszintjének fejlesztésére is. Azok a cégek, amelyek tavaly csak a fizikai dolgozók vagy csak a menedzsment továbbképzésére fordítottak anyagi erőforrásokat, azok idén már mindkét kört be kívánják vonni a továbbképzésbe. Ezen felül állományi létszámukat is fejleszteni kívánják, a válaszadók fele létszámbővítési tervekről számolt be.

A már meglévő szakemberhiánnyal és a létszámbővítési tervekkel összefüggésben elmondható, hogy mindez a közeljövőben a legális bérek további emelkedését generálja, csökkenni fog a nem jogszerűen foglalkoztatottak aránya. Ezzel párhuzamosan a meglévő kapacitás összetételének korszerűsítését is át kell gondolniuk a cégeknek, hiszen az utóbbi években a kapacitáskihasználtság jóval alacsonyabb volt. Jelenleg a cégek 60%-ánál a kapacitáskihasználtság 80% feletti, 20%-uknál pedig a rendelésállományt meghaladja. Mindez előrevetíti a kapacitásbővítés piaci kényszerét 2018. év egészére. 

Áremelkedés

Az építőanyagok, a fuvardíjak, az építőgépek bérleti díjai a várakozások szerint további 15%-kal fognak emelkedni és az alvállalkozói díjak akár 20%-kal is változhatnak. Ez különösen nehéz helyzetbe hozza azokat a kivitelezőket, akik 2016. évben vagy 2017. év első felében szerződtek és csak a szokásos 5-6 % árváltozást tervezték bele vállalási áraikba. A piaci árváltozások következtében sok esetben komoly problémát okozhat a kivitelezés korábbi vállalási árakon történő megvalósítása.

Az emelkedő árak, a megemelkedett bérek pedig az újonnan kötött szerződésekben vállalt kivitelezés teljes költségét még feljebb fogják vinni. A vállalkozások likviditási helyzetét  nehezíti, hogy a partnerek átlagosan 20%-a késedelmesen fizet, a kintlévőségek behajthatóságának a megítélése azonban sokat javult, a tartozások 95%-át behajthatónak minősítik a vállalatok. Kétharmaduk szerint összességében pozitív irányba mozdult el a lánctartozások felszámolása.

A cégek tevékenységük, szerződésvállalásaik teljesítése során előforduló forráshiány kiküszöbölésére elsősorban belső forrásokat, folyószámlahitelt, valamint különböző lízingkonstrukciókat vesznek igénybe. Összességében elmondható, hogy a cégek az üzleti helyzetükkel elégedettek, azt általában jónak ítélik meg. Alapvetően bizakodóan tekintenek a 2018. évre, a piaci bizalmi index elérte a gazdasági válság előtti szintet.

Forrás: ÉVOSZ

Fotó: MTI/Kovács Tamás