A Nemzetgazdasági Minisztérium azt várja, hogy erősödjön a verseny a hitelpiacon, valamint új erőre kapjon a lakossági és vállalati hitelezés.

Ez az újonnan szerződött vállalkozói forgóeszközhitelek esetén 12 százalékos kamatszintet, a lakossági lakáscélú hitelek (új és használt lakóingatlan vásárlása, felújítása) esetében pedig 8,5 százalékos THM szintet jelentett októberben, a kamatplafon életbe lépésekor.

Decemberben a felek között arról született megállapodás, hogy 2024. január 1-től kezdődően az újonnan megkötött szerződések esetében az önkéntes kamatplafon mértéke az új lakossági lakáscélú hitelszerződések esetében 7,3 százalékra, az új vállalati hitelek esetében pedig 9,9 százalékra csökken. Ezzel mind a családok és a vállalkozások számára egyaránt 10 százalék alatti, azaz egy számjegyű hitelkamatok váltak elérhetővé - ismertette közleményében a tárca.

Az önkéntes kamatplafon fokozta a piaci versenyt, ráadásul növelte a transzparenciát is, hiszen az ügyletek mind nagyobb hányada a meghirdetett kamatszintek mellett és nem egyedi kamatalkukban született.

A bankok előzetesen bejelentett kamatváltoztatásai alapján megállapítható, hogy a pénzintézetek jelentős része a 7,3 százalékos önkéntes kamatplafon alatti szinteken kínálja majd lakáshiteleit a családok számára, így egyes lakossági ügyfelek akár 7 százalék alatti ajánlatot is elérhetne.

A Nemzetgazdasági Minisztérium kalkulációja szerint mindezzel az önkéntes kamatplafon egy átlagbérrel rendelkező ügyfél számára - 20 millió forintos és 20 évre felvett hitel esetében - akár havi 12 százalékos törlesztőrészlet megtakarítást jelenthet. Az önkéntes kamatplafonnak köszönhetően ugyanis a korábban látott 174 ezer forintos törlesztőrészlet 20 ezer forinttal, 154 ezer forint alá csökkenhet. Ez azt jelenti, hogy egy átlagos család zsebében a teljes futamidőt tekintve 6 millió forinttal maradhat több.

Ráadásul az ügyfelek a csökkenő kamatok mellett az egymással versengő bankok egyéb, az ügyfeleket megszólító kedvezményeiből is profitálhatnak.

2023 az infláció csökkentésének éve volt, 2024-ben pedig a kormány helyreállítja a gazdasági növekedést, közölte a minisztérium. Hitelezés nélkül azonban nincs fenntartható gazdasági növekedés sem, ezért a csökkenő kamatok és az önkéntes kamatplafon intézménye érdemben járulhat hozzá, hogy idén újra dinamikusan, 4 százalékos ütemben bővüljön a GDP. Az NGM várakozása szerint - hasonlóan a korábbi évek tapasztalatához - a banki kamatok 6 százalék körüli szintre csökkenésével egyre inkább erőre kaphat a lakáshitelezés, ezáltal segítve a beruházok növekedését, az építőipari teljesítmény helyreállását - írja közleményében a Nemzetgazdasági Minisztérium.

MTI