Duna House: 7 százalékkal visszaesett az EGT-n kívüli ingatlanbefektetők aktivitása a magyar ingatlanpiacon

A magyar ingatlanpiacon tavaly megvalósult mintegy 125 ezer tranzakción belül 2524 esetben voltak olyan külföldi befektetők a vásárlók, akiknek ingatlanvásárlási kérelmet kellett benyújtaniuk, mert nem az Európai Unió, az Európai Gazdasági Térség (EGT), valamint Svájc állampolgárai voltak. Ez 7 százalékos visszaesés a 2021-es adatokhoz képest - adta hírül a Duna House ingatlanközvetítő május elején.

Benedikt Károly, a Duna House PR- és elemzési vezetője a kapcsolódó közleményben elmondta, hogy tavaly elmaradt a nagyobb mértékű árcsökkenés a magyar ingatlanpiacon, ami a külföldi állampolgárok ingatlanvásárlási hajlandóságát is befolyásolta. Az ingatlanszerzési kérelmek többsége, 73 százaléka fővárosi házra vagy lakásra vonatkozott. A fővárost Pest, majd Zala és Győr-Moson-Sopron vármegye követte a befektetési szempontból népszerű térségek listáján.

A legaktívabbak továbbra is a kínai ingatlanvásárlók a magyar piacon, arányuk ugyanakkor a 2021-es 36,3 százalékról 31,5 százalékra csökkent tavaly. A kínaiak körében a legkedveltebb terület a fővároson belül Angyalföld, valamint Erzsébetváros és a X. kerület volt tavaly - írták. Az ukrán vásárlók aránya 2,5 százalékponttal emelkedett az előző év adataihoz képest, így az ukrán lett a negyedik legtöbb magyar ingatlant szerző csoport 2022-ben. Az orosz befektetők aránya közel 1 százalékpontot nőtt 2021-hez mérten, számukra továbbra is főként Hévíz, valamint a főváros XIII. kerülete volt vonzó.

Az izraeli befektetők aránya 2 százalékponttal 7,41 százalékra emelkedett, az általuk lezárt tranzakciók közel fele a VI. kerületben történt. Számottevő, 5 százalék feletti arányban szereztek ingatlant tavaly Magyarországon az Egyesült Királyság állampolgárai is, akik főként a IX. kerületi lakásokat részesítették előnyben. Az ügyletek közel 4,2 százalékában szereplő amerikaiak fő célpontja a Pest vármegyei Sóskút volt. A beérkező kérelmek közül 40 esetben hozott elutasító határozatot a kormányhivatal - jelezte a Duna House közleményében.

Ingatlan.com: csökkent a kereslet, nőtt a kínálat a lakáspiacon áprilisban

Az ingatlanpiacon április végén 136 ezer eladó lakóingatlan szerepelt a teljes kínálatban, 35 százalékkal több mint egy évvel korábban, miközben a kereslet harmadával volt kisebb áprilisban az egy évvel korábbinál - közölte az ingatlan.com május elején saját adatai alapján.

A kereslet (amit az érdeklődések száma jelez) éves szinten ugyan csökkent, de az első négy hónapban 20 százalékkal magasabb volt, mint a tavalyi év utolsó négy hónapjában, amit a szokásos szezonalitáson túl azzal magyaráznak, hogy enyhült a vásárlók rezsifélelme az ingatlanpiacon.

Áprilisban több mint 30 ezer eladó lakóingatlan-hirdetést adtak fel a tulajdonosok és ingatlanközvetítők. Ez havi szinten 10 százalékos, éves szinten pedig 13 százalékos csökkenés, ugyanakkor a januárinál 10 százalékkal több.

A kereslet éves szintű csökkenése mellett az első négy hónapban az érdeklődések száma több mint 20 százalékkal nőtt a múlt év utolsó négy hónapjához viszonyítva. Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője a közlemény szerint kiemelte: az eladó lakások és házak növekvő száma főként annak köszönhető, hogy az ingatlanpiacon amúgy is megjelenő friss kínálatot a szerényebb kereslet nem tudja még felszívni.

Az ingatlan.com ingatlanhirdetési portálon évente több mint 120 ezer magánszemély és több mint 9000 ingatlanközvetítő hirdet. A weboldal havonta több mint 3,5 millió látogatóval rendelkezik.

Duna House: január és március között az első lakást vásárlók az adásvételek 23-25 százalékát tették ki

Az első lakást vásárlók januárban Budapesten voltak a legaktívabbak, az év első hónapjában zárult eladások 23 százalékában szerepeltek, míg a vidéki területeken a március volt a legerősebb, akkor a vásárlók negyede tartozott ehhez a csoporthoz - adta közre a Duna House saját adatai alapján április végén.

Idén az első negyedévben a fővárost preferáló első lakást vásárlók átlagosan 48 millió forintot meghaladó összeget költöttek saját lakásra, amely átlagosan 58 négyzetméteres alapterülettel rendelkezett. Ezzel szemben a vidéki területeken ingatlant vásárlók számára idén átlagosan 29,2 millió forintból is megoldható volt az otthonteremtés, ráadásul 25 négyzetméterrel tágasabb ingatlanba költözhettek.

A közlemény idézte Benedikt Károlyt, a Duna House PR- és elemzési vezetőjét, aki elmondta továbbra is hangsúlyos szerepet kapnak az állami otthonteremtést támogató kedvezmények, a meghosszabbított Babaváró támogatás és a CSOK (családi otthonteremtési kedvezmény) jelentős segítséget nyújt a gyermeket tervező fiatalok saját ingatlanhoz jutása során.

Arra is kitértek, hogy a Duna House cégcsoporthoz tartozó Credipass pénzügyi szakértőinek országos felmérése szerint a Babaváró támogatást igénylők a 2023 első negyedéves adatok szerint 91,2 százalékban lakáscélra fordították a kapott összeget, emellett a hitelügyletek mellé beadott CSOK igények aránya is 21,4 százalékra emelkedett a fővárosban. Bár Kelet- és Nyugat-Magyarországon enyhe mérséklődést tapasztaltak a családi otthonteremtési kedvezménnyel élők számában a szakértők, - itt a hitelügyletek 29,2-31,1 százalékához csatoltak CSOK igénylést - az országos megoszlást vizsgálva azonban mégis az előző negyedévi 24,7-ről 25,6 százalékra nőtt az előfordulás.

Felidézték, hogy az otthonteremtési céllal vásárlók között kiemelt fontosságúnak számít az első lakásukat vásárlók csoportja, akik a tavalyi év második felétől országos szinten jelentős hátrányba szorultak a 2022-es események következtében átalakult ingatlanpiacon. A magas ingatlanárak mellett az emelkedő hitelkamatoknak és a hosszú idő óta nem látott mértékű inflációnak köszönhetően 2022 júniusától fokozatosan csökkenő arányban voltak jelen az első lakást vásárlók a fővárosi ingatlantranzakciókban. A vidéken letelepedők számára a mélypontot 2022 októbere jelentette, amikor mindössze 15 százalékos arányban szerepeltek az adásvételek vevői oldalán.

Forrás: MTI

Fotók: Unsplash.com, Gettyimages.com