2025 I. félévében 5129 új lakás épült, 15%-kal kevesebb, mint egy évvel korábban. A kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma 12 830 volt, 43%-kal több, mint 2024 azonos időszakában.

• 2025 I. félévében 5129 lakást vettek használatba, ami 15%-os csökkenést jelent az előző év azonos időszaki, alacsony bázishoz képest.
• A fővárosban 14, a megyei jogú városokban 34, a községekben 17%-kal kevesebb lakás épült. Csak a kisebb, nem megyei jogú városokban emelkedett kissé (1,1%-kal) az átadott lakások száma.
• A lakásépítés területi koncentrációja a fővárosban továbbra is erős. Budapest 1821 új lakásának csaknem fele három kerületben épült fel: a VIII. kerületben 319, a IX. kerületben 379, a XI. kerületben 195 új lakást vettek használatba.
• Pest régió 1,0, továbbá Nyugat-Dunántúl 5,7%-os növekedésén kívül minden más régióban csökkent az átadott lakások száma.
• A természetes személyek által épített lakások aránya 38%-ról 33%-ra csökkent, a vállalkozások által építetteké 60%-ról 67%-ra nőtt az előző év azonos időszakihoz képest.
• Az új lakóépületekben használatba vett lakások 48%-a családi házban, 41%-a többszintes, többlakásos épületben, 7,1%-a lakóparkban található.
• A használatba vett lakások átlagos alapterülete 1,9 m²-rel 93,5 m²-re mérséklődött a 2024 első félévihez képest. A fővárosi lakások mérete átlagosan 68 m² volt.
• Az értékesítési céllal épített lakások aránya 66, a saját használatra építetteké 32% volt, a megoszlás az eladásra építettek felé tolódott el, 6,7 százalékponttal.

• Országos szinten az építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma 12 830 volt, 43%-kal több, mint egy évvel korábban. A növekedés hátterében elsősorban nagy léptékű fővárosi beruházások álltak. Budapesten összesen 5992 lakás építésére adtak engedélyt, ami az előző év azonos időszaki 3,8-szerese. Az engedélyezett fővárosi lakásépítések 80%-a négy kerületben fog megvalósulni. Csupán a XI. kerületben mintegy 3400 engedélyt adtak ki, ezt a XIII., a X. és a XXI. kerület követi, együtt több mint 1300 lakással.
• A megyei jogú városokban 3,3%-kal növekedett az engedélyezett lakások száma. A kisebb településeken azonban csökkent a kiadott lakásépítési engedélyek száma: a nem megyei jogú városokban 17, a községekben pedig 6,1%-kal. A megyei jogú városok közül kiemelkedik Szeged, több mint 550 engedélyezett lakással, és bő 200 lakást engedélyeztek Székesfehérváron, Debrecenben, Nyíregyházán és Pécsen is.
• Budapesten kívül még Közép-Dunántúl és Dél-Alföld régióban nőtt az építési engedélyek száma, 22, illetve 122%-kal. A többi régióban az előző év azonos időszakinál kevesebb lakás építését engedélyezték. A legnagyobb mértékű visszaesés Észak-Alföldön és Dél-Dunántúlon történt, ahol 41, illetve 39%-kal kevesebb lakás építését kezdeményezték, mint 2024 első félévében.
• Az építtetők az esetek 31%-ában éltek az egyszerű bejelentés lehetőségével.
• A kiadott új építési engedélyek alapján a korábbinál 3,2%-kal több, összesen 4451 lakóépület építését tervezték az országban. A létesítendő nem lakóépületek száma országosan 1396 volt, 20%-kal kevesebb, mint egy évvel korábban.

 KSH, 2025. 08.01.