A megújuló forrásból termelt bruttó villamos energia mennyisége 20,7 százalékkal nőtt Magyarországon májusban az előző év azonos időszakához képest - adta hírül a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) augusztus első felében a legújabb, a májusi adatokat közlő energiastatisztikai riportja alapján.

Az összefoglaló szerint a hazai bruttó villamosenergia-termelés 3052 gigawattóra (GWh) volt májusban, 11,5 százalékkal több, mint 2021 azonos hónapjában; ez a legmagasabb májusi termelt mennyiség 2008 óta.

A nukleáris forrásból származó áramtermelés 23,1 százalékkal emelkedett, míg a fosszilis alapú 10,2 százalékkal, az egyéb forrásból termelt pedig 22,3 százalékkal csökkent az előző év májusához képest. A megújuló energiaforrásból termelt áram 73,3 százalékát a napenergia, 17,6 százalékát biomassza, 4 százalékát pedig a szélenergia biztosította. A hazai összes villamosenergia-felhasználás 3879 GWh volt májusban, 2,6 százalékkal több, mint az előző év azonos időszakában.

Az országos primerenergia-termelés 33,35 petajoule (PJ) volt májusban, 2,47 PJ-lal nőtt az előző év azonos időszakához képest. Az elsődleges fosszilis energiahordozók termelése 0,11 PJ-lal, az elsődleges megújuló energiahordozók termelése 0,21 PJ-lal, az egyéb nem megújuló forrásokból származó energiatermelés 0,13 PJ-lal csökkent, míg a nukleáris forrásból származó 2,94 PJ-lal emelkedett az előző év azonos időszakához képest.

Az országos primerenergia-felhasználás 74,23 PJ volt, 3,14 PJ-lal csökkent az előző év azonos időszakához képest. A felhasználáson belül a megújuló energiaforrásoké 0,52 PJ-lal, a fosszilis energiahordozóké 4,54 PJ-lal és az egyéb nem megújuló energiahordozóké 0,21 PJ-lal mérséklődött.

A fosszilis energiaforrásokon belül a földgáz felhasználása csökkent, míg a szén és széntermékek, valamint a kőolaj és kőolajtermékek felhasználása emelkedett az előző év azonos hónapjához képest. A földgáz belföldi felhasználása 15,295 PJ volt, 30,1 százalékkal alacsonyabb az előző év azonos havinál.

Magyarország teljesítette az uniós követelményeket a fogyasztáson belüli megújulóenergia részarányára 2020-ban

Az összes energiaforrásból származó teljes hazai energiafogyasztáson belül 2020-ban 13,9 százalék volt a megújuló energia részaránya, ezzel Magyarország nemcsak elérte, hanem meg is haladta az uniós irányelv alapján előírt 13 százalékos részarányt - közölte a MEKH szintén egy ugusztus első felében kiadott közleményében a megújulóenergia-felhasználás 2010 és 2020 közötti időszakát vizsgáló jelentése alapján.

Magyarországon 2020-ban a megújuló alapon villamos energiát termelő erőművek beépített teljesítménye 3027 megawatt (MW) volt, ami az előző évhez képest 32,15 százalékkal emelkedett.

Az összesítés szerint 2020-ban 5548 gigawattóra (GWh) villamos energiát termeltek Magyarországon megújuló energiaforrások felhasználásával, ami 18,73 százalékos növekedés az előző évi 4673 GWh-hoz képest.

Jelentősen, több mint 60 százalékkal nőtt a napenergia alapú termelés. Emellett 21,9 százalékkal nőtt a biológiailag lebomló, kommunális hulladék alapú, valamint enyhén bővült a vízenergia, illetve biogáz alapú villamosenergia-termelés. A részarányokat tekintve folytatódott a napenergia alapú villamosenergia-termelés térhódítása, ami 2020-ban már több mint 44 százalékos arányt képviselt a megújuló alapú villamosenergia-termelési mixből - írják a közleményben.

Az összes energiaforrásból származó magyarországi bruttó végső energiafogyasztás 2020-ban 776,06 petajoule-t (PJ) tett ki, ami az előző évhez képest 3,18 százalékos csökkenést jelent. A visszaesés oka a koronavírus-járvány miatt a közlekedés területén bekövetkezett fogyasztáscsökkenés volt. A megújuló energiaforrásokból előállított energia bruttó végső fogyasztása viszont jelentősen, 6,14 százalékkal bővült 2019-hez képest, 107,49 PJ-ra. Az összesített megújulóenergia-részarány a fogyasztásban 2020-ban 13,9 százalékra nőtt, amivel Magyarország túlteljesítette az európai uniós irányelv 2020-ra előírt 13 százalékos részarányát - hangsúlyozta a MEKH.

Forrás: MTI

Fotó: MVM Esco