A kotró-rakodó a kontinens déli és keleti féltekéjén örvend a legnagyobb népszerűségnek, tőlünk nyugatabbra és északabbra pedig a „szegény ember” gépének számít. Pedig árban a legjobb a szoba jöhető versenytársak közül. Elemzés a kotró-rakodókról.

Ami mindenre jó, az semmire nem jó, vallják a fejlett nyugatiak, és van ebben némi ráció, hiszen tény és való, hogy a látszat ellenére a kettő az egyben konstrukció nem teljes értékű homlokrakodó és kotró. Viszont árban verhetetlen – mind az 1 m3-es kategóriájú homlokrakodó, mind a 7-8 tonnás minikotró drágább – és nem elhanyagolható szempont, hogy két gép munkáját egy géppel és egy kezelővel lehet megoldani. A kotró-rakodók további előnye, hogy lassú járműként vizsgáztathatók, így a munkaterületek között önállóan tud közlekedni, akár 40 km/órás sebességgel.

Felhasználási területek

Ezeket a gépeket legtöbbször mélyépítési munkáknál vetik be. A legfőbb területet a csatornázási, kábelfektetési munkálatok jelentik, ahol egy adott szélességű árkot kell kiásni vagy rézsűző kanállal csatornát tisztítani, majd a kitermelt talajt a szállítójárműre felrakni. A zuhanásgátló szeleppel felszerelt gépekkel még kisebb daruzási munkálatok is elvégezhetők (pl. a csövek beemelése a munkagödörbe). Mivel a hátsó szélvédő felhúzható, így a gépkezelő jobban látja a munkaterületet, precízebben tud dolgozni és a többi munkással is tud kommunikálni. Családi ház építésénél a gép teljes tudása kihasználható. Kiemelhető vele a ház vagy a kerítés alapja, villával a raklapos áruk (tégla, térkő stb.) mozgathatók, a nyitható rakodókanál segítségével terepet lehet vele rendezni.

A kotró-rakodók nem hiányozhatnak az építőanyag-kereskedések telephelyeiről sem. Ebben a felhasználási körben a hidraulikus eszközgyorscserélő tehet jó szolgálatot, jelentősen meggyorsítva az adapterek cseréjét. Egyre népszerűbbek a betonkeverő kanalak, amiket a homlokrakodó szerelékre lehet illeszteni. Ezt egyaránt használják földmunkánál, útfelújításoknál, térkövezésnél.

A kotró-rakodók nem alkalmasak nehéz, nagy volumenű földmunkák elvégzésére. Fordulási sugaruk és manőverezőképességük, és így rakodási ciklusidejük rosszabb, mint egy derékcsuklós homlokrakodóé. A fordítható gém ellenére az árokásó rész flexibilitása messze elmarad egy forgó felsővázas kotrógépétől.

Egy kotró-rakodó munka közben (illusztráció)

Kotró-rakodó vagy traktorkotró?

Ha definiálni akarjuk a kotró-rakodót, akkor önjáró, elöl homlokrakodó gémszerkezettel, hátul árokásó szerelékkel ellátott, hidraulikus működtetésű gépről beszélünk. Sokan – tévesen – traktorkotrónak is nevezik, de technikai érzékkel rendelkező embernek már ránézésre is feltűnik számos lényeges különbség a mezőgazdasági traktorokhoz képest. A főként építőipari munkákhoz használt kotró-rakodóknak masszív vázszerkezetük van, a gémszerkezetek nem távolíthatók el és a vázszerkezethez kapcsolódnak, akárcsak a hátsó letalpalók, nem vontathatnak utánfutót és nincs teljesítményleadó tengelyük (TLT).

Természetesen a szerelékkínálat az építési feladatokhoz igazodik: elöl (nyitható) rakodókanál, raklapvilla, seprő vagy betonkeverő, hátul a kotrószerelékhez különböző szélességű mélyásó és rézsűző kanalak, bontókalapács, talajfúró. Sok márka kínál kiegészítő hidraulikakört és csatlakozási lehetőséget hidraulikus kéziszerszámok működtetéséhez. Akárcsak az összes építőgép esetében, a kotró-rakodók specifikációját is a pontos felhasználás függvényében kell összeállítani.

Forrás: Magyar Építő Fórum (2012/61. szám)

A kép forrása a Magyar Építő Fórum