Felbecsülhetetlenül értékes és pótolhatatlan tárgyak, nitrátos fényképek, 30.000 darabos kerámiagyűjtemény, fonográfhengerek, gyöngyöspárták, afrikai pajzsok, japán legyezők - több, mint 250. 000 műtárgy mozdul meg hamarosan a Néprajzi Múzeum költözése során. Az intézmény 2020 nyarán hagyja el korábbi, Kossuth téri épületét, a költöztetés jó ütemben halad. A Néprajzi Múzeum ugyan 2017. decemberében bezárt a látogatók előtt, de a színfalak mögött intenzív munka zajlik, hiszen a külsejében impozáns épület, múzeumi célokra teljesen alkalmatlan volt, a műtárgyak raktározására csak korlátozott kapacitású, szűkös helyiségek álltak rendelkezésére, így a költözés évről évre egyre égetőbbé vált. A problémára a Liget Budapest Projekt kínál megnyugtató megoldást, hiszen az Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központ (OMRRK) idén májusban elkészült épülete, illetve a városligeti új múzeumi épület végre méltó, 21. századi körülményeket biztosít majd az egyedülálló etnográfiai gyűjtemény számára, a legmodernebb raktározási sztenderdeknek megfelelően. Az új raktárakban a műtárgyak igényeire szabták a tárolórendszereket, és a modern légkezelési megoldásoknak köszönhetően a helyiségekben végre kezelhető a hőmérséklet, illetve a páratartalom, ezzel hosszútávon jelentősen csökkenthető az állagromlás, és ritkábban lesz szükség a tárgyak restaurálására is.

A költözés előkészítésének komplex folyamatai feszített munkarendben folynak. Az új állandó kiállítások koncepciójának kidolgozásával, az épülettervezési és kivitelezési feladatokban való szerepvállalással, valamint a gyűjteménygondozással, a nyilvántartással, a revíziókkal mind párhuzamosan foglalkoznak a muzeológusok. Összesen több, mint száz munkatárs dolgozik azon, hogy a költözés biztonsággal mehessen végbe. Minden műtárgyat kézbe kell venni, megtisztítani, azonosítani, fotózni, akár egy egyedi, óceániai darabról beszélünk, vagy a hatalmas kerámiagyűjtemény több száz bokályáról. A nagyságrendet elképzelni is nehéz: körülbelül 250.000 tárgy kel majd útra – az afrikai törzsi maszkoktól a japán getán át, a több száz darabból álló ikonosztázon keresztül a papírbetlehemekig. Emellett az archívumi adattárban őrzött milliónyi dokumentum, kép, fénykép és negatív is költözik ebben az időszakban. A Néprajzi Múzeum munkatársai a 2017-es bezárás óta a 250.000 műtárgyat egyedileg készítik fel a költözésre méretük, koruk és állapotuknak megfelelően, legyen az egy kisebb miskakancsó, vagy egy óriási székelykapu.

„A költözés előkészítés nyilvántartási szakaszának háromnegyedén már túl vagyunk, a terv szerint nyár végére pedig már 90 %-os lesz a készültség. Az országos múzeumok közül szerintem most a Néprajzi Múzeum gyűjteményeiről áll rendelkezésre a legpontosabb kép” – emelte ki Kemecsi Lajos főigazgató. A tárgyakat egyesével megvizsgálják, befotózzák, egyedi QR kód alapú azonosítóval látják el, és amennyiben szükséges megerősítik a szerkezetüket. Ezt követően speciális védőcsomagolással látják el őket, majd előkészítik a szállításra. A precízitást és gondosságot igénylő tevékenység egyben óriási felelősség is, hiszen egyes példányok már a megfogástól is összetörhetnek, van olyan műtárgy, melyet 40 éve nem mozgattak meg.  A munkafolyamatok segítésére ideiglenes restaurátor állomásokat alakítottak ki a Kossuth téri épület egykori kiállítótereiben.

A gyűjtemény jeles darabjai a Néprajzi Múzeum új, ikonikus épületének mutatkozhatnak majd be, melynek kivitelezése 2017 év vége óta zajlik. A magyar Napur építésziroda által tervezett épület tavaly az International Property Awards nemzetközi ingatlanszakmai versenyen elnyerte az „Európa legjobb középülete” elismerést, illetve a „World’s Best Architecture” különdíjat, mely világszerte az egyik legrangosabb ingatlanszakmai elismerés. Jelenleg az épület kivitelezésének mélyépítési szakasza zajlik, a cölöpözési munkálatokat követően az alaplemez és a szigetelés kialakítása van folyamatban, majd megkezdődik magasépítés. A Néprajzi Múzeum a jövő év végére már szerkezetkész állapotban lesz.

Városliget Zrt  Sajtóközlemény, 2019.08.14.