Modern lakó- és üzleti negyedet húzna fel egy dubaji befektető a szerb fővárosban a Száva folyó partján. Belgrád történetének legnagyobb szabású városfejlesztési projektje megosztja a szomszédainkat. Utánajártunk a történetnek.

Lassan minden szomszédos főváros magáénak tudhat egy nagyszabású városfejlesztési beruházást. Prágában egy bezárt vasúti pályaudvar használaton kívűli vágányainak helyére tervez egy befektető új városrészt, Bécsben pedig Európa legnagyobb intelligens városnegyede épül jelenleg is. Úgy tűnik, Belgrád sem akar kilógni a sorból, a héten került a szerb parlament elé a Belgrád a vízen elnevezésű nagyszabású városfejlesztési projekt.

A beruházásban felújítanák a Száva folyó másfél kilométeres, jelenleg elhagyatott partját, a mintegy 1,85 millió négyzetméteres terület felén a tervek szerint lakóépületek, 750 ezer négyzetméteren üzleti és kereskedelmi objektumok, 242 ezer négyzetméteren zöldterület és több mint 62 ezer négyzetméteren óvodák, iskolák, művelődési intézmények, valamint szociális és egészségügyi intézmények kapnának helyet. A tervezet szerint az új városrésznek több mint 17 ezer lakosa lesz, és több mint 13 ezer munkahely is létesül.

Az Egyesült Arab Emírségek egy nemrégiben alapított vállalkozásának, az Eagle Hillsnek a vezetője, a dubaji Burdzs Kalifa projektfejlesztője, Mohamed Ali Rashid Abbar 3,1 milliárd dollárt fektetne a projektbe. A beruházás ötletének támogatói az új munkahelyek teremtésével, valamint számos külföldi beruházás és turista Szerbiába vonzásával indokolják véleményüket. Szerintük az 1,3 milliós szerb fővárosnak szüksége van új irodaházakra, hotelekre és lakónegyedekre.

Impozáns panoráma - Az új városrész látványterve

Nem mindenki örül

Ez az új városkép osztja meg a szerb főváros lakosságát: egyesek szerint ezzel végre Belgrád is metropolisszá válna, mások szerint viszont az eddigiektől teljesen eltérő építési stílus a nyugat-balkáni várost megfosztaná jól ismert stílusjegyeitől.  Az ellenzők ugyanakkor azt mondják, már eddig is több visszásságot tapasztaltak az ügyben. Egyrészt nem írtak ki nyílt pályázatot a beruházásra, másrészt a kormány közérdekként tálalja luxuslakások és irodák építését, emellett pedig az új városrész teljesen elüt majd a szerb főváros karakterétől, stílusától és hangulatától.

A beruházás szerbiai hányadára szánt pénzt - ami körülbelül 300 millió euró lesz - hasznosabban is el lehetne költeni a szkeptikusok szerint. Felróják, hogy a szerb gazdaság tavaly 1,8 százalékkal visszaesett, a munkanélküliségen, és a reálbérek növelésén jócskán lenne mit javítani, az államadósság a GDP 70 százalékát teszi ki, és a költségvetési hiány mérséklése érdekében már eddig is csökkenteni kellett a közszférában dolgozók bérét és a nyugdíjakat.

Ha a parlament rábólint a tervekre, a kivitelezés a központi vasúti pályaudvar áthelyezésével a Száva folyó partjáról a külvárosba, már az idén megkezdődhet.

Fotók: Inserbia.info, Stillinbelgrade.com