A homok iránti kereslet drasztikus megnövekedése miatt könnyen lehet, hogy hamarosan homokhiánnyal kell szembenéznie az emberiségnek, és az sem kizárt, hogy a természetes nyersanyag teljesen eltűnik a Föld színéről - kongatták meg a vészharangokat szakértők.

"A homok jelenti a modern társadalom alapját" - mondta Aurora Torres, a németországi biodiverzitás-kutató intézet (iDiv) munkatársa, akinek tavaly jelent meg tanulmánya a homokbányászat hatásairól a Science című tudományos folyóiratban.

A szakember szerint a homokbányászat környezetre és emberre gyakorolt hatásának kérdése az elmúlt években olyan nemzetközi szervezetek látókörébe is bekerült, mint az ENSZ Környezetvédelmi Programja (UNEP).

Mindenhez kell homok

Mindeközben a víz után a homok lett a világszerte legnagyobb mennyiségben felhasznált természetes nyersanyag. A homok nem csupán az épületek összetevője, hanem gyakorlatilag mindenben megtalálható, az üvegtől az aszfalton, a kozmetikai szereken, a fogkrémeken, a mikrochipeken, az okostelefon-kijelzőkön és az autókon át egészen a repülőgépekig.

Pascal Peduzzi, az UNEP illetékese szerint az "elmúlt húsz évben megháromszorozódott" a homok iránti kereslet. Az ENSZ számára készített 2014-es jelentésében Peduzzi 50 milliárd tonnára becsülte az emberiség éves homokfelhasználását. Az építőipar éves szinten annyi betont - a beton fő összetevője a homok - használ fel, amennyiből egy 27 méter magas és 27 méter széles falat lehetne felhúzni körbe az Egyenlítőn.

A világ sivatagjait számba véve az ember persze joggal gondolhatná, hogy homokból több is van, mint elég. A probléma azonban az, hogy a sivatagi homok nem alkalmas betonkészítésre. A szél ugyanis olyan simára és gömbölyűre csiszolta a szemeket, hogy azok nem tudnak összetapadni. Ez pedig azt jelenti, hogy a sivatagi homok szóba sem jöhet a dubaji és abu-dzabi óriásberuházásoknál.

A világ legmagasabb felhőkarcolója, a 828 méteres dubaji Burdzs Kalifa megépítéséhez 330 ezer köbméter betonra volt szükség, amihez a homok jelentős részét Ausztráliából kellett importálni. Természetesen nem minden épülethez van szükség ekkora mennyiségű homokra, ám még egy családi házhoz is nagyjából 200 tonna kell belőle.

Homokhalmok a Lafarge egyik angliai telepén

Környezetvédelmi gondok

A tengerek, tavak és folyók fenekén homokot bányászó hatalmas, vízen úszó kotrógépek gyakran visszafordíthatatlan károkat okoznak az érzékeny ökoszisztémákban. A folyómedrek süllyednek, a partvonalak elmállanak, az óceáni növényzet elpusztul, egész szigetek tűnnek el, és gyakran a viharok, valamint cunamik elleni védelmet szolgáló rendszerek is odavesznek.

Indonézia területe egyre fogyatkozik a féktelen homokbányászat miatt. A Kanári-szigetek strandjai pedig a Nyugat-Szaharából importált homoknak köszönhetően léteznek még.

A statisztikai adatok szerint az Egyesült Államok a világ legnagyobb homokexportőre, míg a fényűző bevásárlóközpontjairól és felhőkarcolóiról híres Szingapúr a legnagyobb importőr.

Sok ország, különösen a délkelet-ázsiai államok, mostanra betiltották a homok kivitelét. A nyersanyaggal azonban továbbra is kereskednek, gyakran illegálisan. Indiában például az országszerte törvénytelenül kitermelt homokkal kereskedő homokmaffia az egyik legjelentősebb és legkegyetlenebb bűnszervezet.

Mindeközben folyamatosan kutatják a homok lehetséges alternatíváit. Az építési anyagok újrahasznosítására, valamint a sivatagi homok felhasználhatóságára tett erőfeszítések ígéretesnek tűnnek. A probléma azonban összetett, és viszonylag új is. "A homok alternatívájának megtalálása nehéz feladat. Ez egy speciális anyag, mivel mindig is bőségesen és olcsón rendelkezésre állt" - idézte Aurora Torrest, a németországi biodiverzitás-kutató intézet már említett munkatársát a Science folyóirat.

Forrás: MTI

Fotó: Wikipédia/Andrew Dunn