Befejeződött a Kvassay-szivattyútelep megvalósítása és a Kvassay-vízerőtelep energetikai és gépészeti rekonstrukciója, fejlesztése; a létesítmények javítják a Ráckevei (Soroksári)-Duna vízellátását, valamint a Duna-Tisza közi homokhátság vízpótlását - mondta az energiaügyi miniszter a projekt május 26-ai budapesti záróeseményén.

Lantos Csaba ismertette: az összetett vízügyi rendszernek kiemelt szerepe van az árvízvédelemben, valamint a vízszint és a vízminőség szabályozásában.A klímaváltozás miatt egyre inkább számolni kell vízhiányos időszakokkal, a változások új eszközrendszert követelnek, a pontszerű beavatkozások helyett a vízvisszatartásról is országos léptékben kell gondolkodni - fejtette ki a miniszter.

A projektet vezető Országos Vízügyi Főigazgatóság tájékoztatása szerint a két uniós támogatási időszakot is érintő, KEHOP és KEHOP Plusz támogatási konstrukcióban finanszírozott projekt elsődleges célja a Ráckevei (Soroksári)-Duna folyamatos vízpótlásának biztosítása, ezzel hozzájárulva a folyóág vízmennyiségi, -minőségi és ökológiai állapotának javításához.

Ennek érdekében új szivattyútelep építésére volt szükség, közvetlenül a meglévő Kvassay-vízlépcső mellett. Ezzel egy időben felújították a vízerőműtelep gépészeti és irányítástechnikáját is. A támogatás bruttó összege meghaladta a 15,4 milliárd forintot.

A tárcavezető szerint mára nemzeti üggyé, stratégiai kérdéssé vált a vízvisszatartás. Elsősorban a klímaváltozás miatt Magyarország felszíni vízkészletei az elmúlt másfél évtizedben átlagosan 14 százalékkal csökkentek az előző harminc évhez képest.

Mindent el kell követni a víz helyben tartása érdekében, és ahol nincs erre lehetőség, ott pótolni kell a hiányt. Ezért is indította el a kormány a Vizet a tájba programot - emlékeztetett a miniszter. Hozzátette: május elejére már mintegy 600 gazdálkodó ajánlott fel területet vízvisszatartás céljára.

Lantos Csaba energiaügyi miniszter beszédet mond a Kvassay-szivattyútelep megvalósítását és a Kvassay-vízerőtelep energetikai és gépészeti rekonstrukcióját, fejlesztését célzó projekt záróeseményén Budapesten 2025. május 26-án.

A Soroksári-Duna-ág funkciói közé tartozik az is, hogy ütőérként szolgál a Duna-Tisza közi homokhátság vízpótlásához. A kidolgozott vízpótlási megoldás már környezetvédelmi és részben vízjogi engedéllyel is rendelkezik - ismertette.

A miniszter bejelentette: a tervek megvalósítása várhatóan idén megkezdődik. Első ütemben mintegy 67 milliárd forintos fejlesztést terveznek négy homokhátsági területen, a kormány elfogadta az energiaügyi tárca előterjesztését. Ezeket a fejlesztéseket nem lehetne megvalósítani a Kvassay-szivattyútelep és a vízerőtelep nélkül - mondta.

Lantos Csaba kitért arra: egy korábbi kormánydöntés alapján 28 milliárd forintot terveztek az óbudai védműfejlesztésre, de az azóta eltelt két évben a főváros nem tudta teljesíteni a projekt elindításához szükséges feltételeket, nem alakult ki konszenzus a felek között. Ezért ezt a pénzt is a homokhátság öntözésfejlesztésére fordítják majd - közölte.

Láng István, az Országos Vízügyi Főigazgatóság főigazgatója egyebek mellett kiemelte: a projekt keretében átadott létesítmények a megújult vízpolitika kézzelfogható eredményei. Segítségükkel stabilizálható a Ráckevei (Soroksári)-Duna vízháztartása, vízminősége, és biztosítható a megfelelő ökoszisztéma a térségben élő mintegy 450 ezer ember számára. Ezzel egyidejűleg a Homokhátság felé is több vizet tudnak elindítani, amit a tervek szerint nemcsak a felszíni vízellátáshoz biztosítanak, hanem a csökkenő talajvízszintek helyreállításához is - közölte.

Mészáros László, a Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság igazgatója a többi között azt mondta: a létesítmények egyszerre védik és éltetik a Soroksári-Duna-ág vízrendszerét, az 57 kilométer hosszú, kiváló természeti adottságú, zsilipekkel szabályozható mellékág lehetővé teszi számos vízgazdálkodási feladat ellátását, üdülési és sportolási igények kielégítését. A térségben élő emberek élete a projekt megvalósításával sokkal kiszámíthatóbb, biztonságosabb lett - tette hozzá.

V. Németh Zsolt, az Energiaügyi Minisztérium vízgazdálkodásért felelős államtitkára a köszöntőjében ikonikus létesítménynek nevezte a több mint 100 éve átadott Kvassay-zsilipet, amelynek az idők során nem csökkent a jelentősége. Eredetileg árvízvédelem miatt épült, folyószabályozási céllal, segítette a vízi közlekedést, és most a fejlesztések megvalósításával a vízügy újabb kihívásokra tud itt választ adni - hangsúlyozta.

Forrás: MTI

Fotók: MTI/Hegedüs Róbert

Borítókép: A Kvassay-szivattyútelep Budapesten 2025. május 26-án.