Az azbesztmentesítés ma már megkerülhetetlen feladat a hazai építőiparban – hívja fel a figyelmet az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ). A szervezet szerint a meglévő épületállomány korszerűsítése, valamint az elmúlt időszak eseményei egyaránt rámutattak arra, hogy az azbeszttartalmú anyagok bontása, szállítása és ártalmatlanítása fokozott odafigyelést és szigorú szabályozást igényel.

Az azbesztet a múlt században széles körben alkalmazták az építőiparban kedvező tulajdonságai – például tűzállósága, valamint hő- és hangszigetelő képessége – miatt. Bár használata ma már tilos, jelentős mennyiségben továbbra is jelen van a hazai épületállományban, többek között palatetőkben, hullámpalával fedett építményekben, szigetelésekben és csővezetékekben. A veszély akkor jelentkezik, amikor ezeket az anyagokat megbontják, törik vagy darabolják, mivel ilyenkor rákkeltő mikroszkopikus rostok kerülhetnek a levegőbe.

A téma aktualitását az adja, hogy az elmúlt időszakban felmerült az azbeszttartalmú kőzúzalék útépítési felhasználásának kérdése. Erre reagálva az ÉVOSZ Munkavédelmi Tagozata három kiemelt területet jelölt meg az azbesztkezelés és -mentesítés kapcsán.

Az első a munkaegészségügy. A szervezet emlékeztet arra, hogy az azbesztrostok belélegzése akár 15–30 évvel később is súlyos, gyógyíthatatlan betegségekhez – például azbesztózishoz, tüdőrákhoz vagy rosszindulatú mellhártyadaganathoz – vezethet. Az ÉVOSZ szerint ezért zéró toleranciára van szükség a szakszerűtlen bontási és anyagkezelési gyakorlatokkal szemben, valamint kiemelten fontos a veszélyeztetett dolgozók rendszeres egészségügyi szűrése.

A második fókuszterület a munkavédelem. Az ÉVOSZ felhívja az érintettek figyelmét az azbesztkockázatnak kitett munkavállalók védelméről szóló új szabályozás és a megújult munkavédelmi előírások betartására. A tagozat szerint elengedhetetlen a megfelelő védőfelszerelések használata, a zárt rendszerű mentesítési technológiák alkalmazása, valamint a munkaterület levegőjének folyamatos monitorozása. Hangsúlyozzák, hogy az engedély nélküli vagy nem megfelelő szakmai háttérrel rendelkező kivitelezők kiszűrése ezen a területen szó szerint életmentő jelentőségű.

A harmadik kulcsterület a környezetvédelem. Az azbeszttartalmú bontási hulladék veszélyes hulladéknak minősül, ezért annak útját a bontás helyszínétől a speciális lerakókig szigorúan nyomon kell követni. Az ÉVOSZ szerint meg kell akadályozni az illegális lerakást, és garantálni kell, hogy azbeszttel szennyezett anyagok semmilyen formában ne kerülhessenek vissza a körforgásba vagy újrahasznosításra.

A Munkavédelmi Tagozat az építőipari szereplőket, a jogalkotókat és az ellenőrző hatóságokat közös fellépésre szólítja fel annak érdekében, hogy a biztonságos, ellenőrzött és minőségi azbesztmentesítési gyakorlatok általánossá váljanak Magyarországon.

Az ÉVOSZ egyúttal arra is felhívja a figyelmet, hogy azbeszttartalmú építmények bontását, elszállítását és kezelését kizárólag erre jogosult, megfelelő engedélyekkel rendelkező vállalkozások végezhetik.

Forrás: ÉVOSZ sajtóközlemény

Nyitókép: Azbesztrostok makrófelvételen (Envato)