A francia parlament március végén elfogadta azt a törvénytervezetet, amely előírja, hogy az új építésű kereskedelmi ingatlanok tetején kötelezővé teszi a zöldtető kialakítását, ami alól csak az kaphat felmentést, aki napelemeket telepít helyette.

Minden, a jövőben épített kereskedelmi célú épület tetejére növényeket kell ültetni Franciaországban, felmentést csak az kaphat, aki napelemeket szereltet fel. A zöldtetők előnyeivel a Magyar Építő Fórum tavaly őszi számában is foglalkoztunk, többek közt a városi biodiverzitás növekedése, szigetelő hatás, vízmegtartó hatása is kedvező az épített környezet számára. 

Az új szabályozás már egy felpuhított változata az eredeti tervezetnek: az eredeti elképzelés szerint a törvény minden új épületre érvényes lett volna, függetlenül azok funkciójától. Akkor még arról volt szó, hogy minden új épület teljes tetőterületén kis kerteket kell majd létesíteni, végül azonban maradtak a kereskedelmi ingatlanok, és azokon is csak részleges beültetést írnak elő. A kormány még egy olyan könnyítést is betett a a törvénybe, hogy ezt is meg lehet úszni, akkor, ha az építő napelemet létesít inkább. A környezetvédők ennek ellenére komoly eredményként könyvelik el az elfogadott törvényt.

Franciaország a döntéssel megfelel a nemzetközi trendeknek, a tengerentúlon ugyanis már hatalmas reneszánsza van a zöldtetőknek, az Egyesült Államokban folyamatosan bővül a zöldtetős beépítés, Torontóban 2009 óta a lakó- és ipari épületeknél írják elő ezek kialakítását. A zöldtetős megoldás leginkább  Ausztráliában is népszerű, Európában pedig Németország az éllovas a zöld tetők terén.

Városi zöldtető (illusztráció)

Nálunk még zöldtetők még kevésbé elterjedtek a tetőkertek kialakítási költségei viszonylag magasak, a magánszektorban még kevésbé elterjedt. A zöldtetők iránt akkor élénkült meg az érdeklődés, mikor az Országos Településrendezési és Építési Követelmények (OTÉK) 2011-es módosítása révén a többszintes növényállományt is elkezdték beleszámítani a telekre előírt zöldfelület mértékébe. A termőterület vastagságától függően a zöldtető összterületének 25-75 százaléka számítható be ugyanis zöldfelületként, így az kötelező talajszinti zöldfelületek nagyságából tudnak a beruházók faragni.

Fotó: Thinkstockphotos.com