Magyarország hosszabb távon a közép-európai energiakereskedelem meghatározó szereplőjévé válhat, amennyiben a tárolási és hálózati infrastruktúra fejlesztése lépést tart a megújuló energiatermelés bővülésével – áll a GKI Gazdaságkutató Zrt. legújabb elemzésében.

A GKI szerint az energiapiac versenye alapvetően átalakult: ma már nem pusztán az számít, hogy egy ország mennyi villamos energiát képes előállítani, hanem az is, hogy mennyire tudja azt rugalmasan tárolni és a fogyasztási igényekhez igazítani.

Magyarország beépített naperőművi kapacitása 2025-re meghaladta a 8 gigawattot, a napenergia pedig már a hazai villamosenergia-termelés több mint negyedét adja. Bár az ország továbbra is jelentős mértékben függ az energiaimporttól, a gyorsan növekvő napenergia-termelés új helyzetet teremtett a piacon.

A déli órákban, amikor a naperőművek termelése eléri a csúcsot, egyre gyakrabban fordul elő, hogy Magyarország villamos energiát exportál a környező országokba. Estére azonban, amikor a napenergia-termelés visszaesik, ismét importigény jelentkezik. A GKI szerint ugyanazon a napon az ország akár eladóként és vásárlóként is megjelenhet az energiapiacon.

Az ingadozás egyre nagyobb kihívást jelent. 2025-ben rekord gyakorisággal fordult elő, hogy a villamos energia nagykereskedelmi ára nulla vagy negatív tartományba került, elsősorban a naperőművi termelési csúcsok miatt. A negatív ár nem a korlátlan energiabőség jele, hanem annak tünete, hogy a rendszer nem rendelkezik elegendő rugalmassággal és tárolási kapacitással.

A GKI rámutatott: az alacsony vagy negatív árakból a fogyasztók közvetlenül nem profitálnak, miközben megfelelő tárolók hiányában a megtermelt energia egy része elveszhet.

Közben a villamosenergia-igény tovább nő. A hazai fogyasztás 2014 és 2025 között közel 20 százalékkal emelkedett, a következő években pedig új nagyfogyasztók megjelenése tovább növelheti a keresletet.

A kutatóintézet szerint az energiaellátás biztonságának fenntartásához elengedhetetlen az akkumulátoros tárolókapacitások fejlesztése, a hálózat korszerűsítése és a fogyasztói rugalmasság ösztönzése.

A GKI értékelése szerint a villamos energia egyre inkább a gazdasági növekedés egyik alapinfrastruktúrájává válik, Magyarország pedig akkor tudja kihasználni kedvező pozícióját a régiós energiapiacon, ha a tárolás és a hálózati fejlesztések felzárkóznak a termelési kapacitások bővüléséhez.

Forrás: MTI

Nyitókép: Envato