Döntött a brit kormány az első angliai nagysebességű vasúti hálózat megépítéséről, a Big Ben felújítása meg bonyolultabb, mint korábban gondolták.

Megépül az angliai nagysebességű vasúti hálózat

Az első angliai nagysebességű vasúti hálózat megépítéséről döntött évekig tartó éles vita után február első felében a brit kormány.

A High Speed 2 (HS2) nevű hálózat elnevezésében a 2-es szám arra utal, hogy már létezik egy nagysebességű vasúti vonal Angliában, de az csak a London és több kontinentális célállomás, köztük Párizs és Brüsszel között közlekedő Eurostar nemzetközi szuperexpresszeket szolgálja ki, és valójában nem része a szélesebb értelemben vett brit vasúti hálózatnak.

A HS2 a tervek szerint az első szakaszban London és a közép-angliai Birmingham között épül meg. Az új pályán 400 kilométeres óránkénti sebességgel közlekedhetnek majd a külön erre a célra gyártandó, 1100 személyes szerelvények.

A második építési szakaszban a vonal kétfelé ágazik, elérve az északnyugat-angliai Manchestert, valamint az észak-angliai Leeds városát. A beruházás első szakasza várhatóan 2028-2031, a második szakasz 2035-2040 között készül el.

A Eurostar nagysebességű vasút Kentnél Nagy-Britanniában Jelenleg az a járat az egyetlen az országban, ami eléri a 225 km/órás sebességet.

A vita a beruházásról tíz éve folyik. Az üzleti szektor támogatja, az útvonal által érintett térségek lakossága - főleg azokon a vidékeken, amelyeken a vasúti pálya csak áthalad, de a szerelvények nem állnak majd meg - jórészt ellenzi a tervet.

Komoly bírálatok érik a beruházás költségvetési tervezését is: öt évvel ezelőtt még 56 milliárd fontról szóltak a költségbecslések, ma már 106 milliárd fontnál (43 ezermilliárd forint) tartanak a számítások.

Boris Johnson a döntést követő alsóházi tájékoztatójában elmondta, hogy a kormány felülvizsgálja a költségeket, és igyekszik megtakarításokat elérni. A kormányfő bejelentette azt is, hogy a beruházás felügyeletére és irányítására külön miniszteri poszt létesül.

A terv része annak a hosszú távú stratégiának, amelynek célja Észak-Anglia egykori nehézipari térségeinek felzárkóztatása. Az országrész a 20. század második feléig Nagy-Britannia ipari központja volt, azóta azonban jelentősen leépült, és meglehetősen hátrányos helyzetbe került.

Boris Johnson konzervatív párti kormánya a múlt hónapban megszűnt brit EU-tagság utáni időszakra szóló gazdaági tervezésben külön is hangsúlyt helyezett az északi térségek felzárkóztatására, és a HS2-beruházást is e cél szolgálatába állította.

Több millió fonttal nőtt a Big Ben renoválásának költsége

Több millió fonttal is nőhet a londoni parlament ikonikus óratornya, a Big Ben helyreállításának költsége, miután a felújítása közben egy második világháborús bombát fedeztek fel, továbbá kiderült, hogy azbesztmentesítésére is szükség lesz - közölte február közepén a brit parlament.

Az órának otthont adó Erzsébet-torony renoválása 2017-ben kezdődött, és a jelenlegi számítások szerint csaknem 80 millió fontba (32 milliárd forintba) kerül majd. A 177 éves építmény tüzetesebb vizsgálatakor derült ki, hogy károsodása miatt az eredetihez képest 18,6 millió fonttal (7,5 milliárd forinttal) többet kell rá költeni.

A Big Ben egy korábbi felvételen

A torony felújítása azonban továbbra is a tervek szerint zajlik, és az illetékesek szerint a kitűzött időben, 2021 végére elkészül. A parlament alsóházi bizottságának igazgatója, Ian Ailles ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az Erzsébet-torony helyreállítása "bonyolultabb, mint korábban gondolták volna". Hozzátette, hogy mivel a torony kiemelt helyszínen áll a rendkívül elfoglalt parlament kellős közepén, mindaddig, amíg fel nem állványozták, nem is derült ki, milyen kiterjedt a károsodása.

A parlament építésze, Augustus Pugin tervei szerint neogótikus stílusban 1856-ban elkészült torony fölött alaposan eljárt az idő, aminek következtében például függőleges fala 46 centiméterrel megdőlt.

A munkálatok során restaurálják az óra lapját, az óraszerkezetet, a torony falát és a tetőszerkezetet is, és az óratorony visszakapja 19. századi színét. A lépcsők mellé liftet is beszerelnek, az órát megvilágító lámpákat pedig energiatakarékos LED-égőkre cserélik.

A felújítási munkák kezdete óta lényegében alig hallható a Big Ben harangja. A 13,7 tonnás harangot csak nagyon fontos események idején, például az újév köszöntésekor szólaltatják meg. Bár Brexit-párti képviselők szerették volna, ha az unióból való kilépés alkalmából harangozott volna, ezt a magas költéségek miatt végül nem engedélyezte a parlament.

A hagyomány szerint a londoniak 1859-ben az először megszólaló harangot, majd az órát, végül a tornyot is Benjamin Hall közmunkaügyi kormánybiztosról nevezték el Big Bennek. A tornyot II. Erzsébet királynő trónra lépésének 60. évfordulója, azaz 2012 óta nevezik hivatalosan Erzsébet-toronynak.

Forrás: MTI

Fotó: Wikipédia/Clem Rutter, Pixabay.com