Tavasszal nyit az új Néprajzi Múzeum

Célegyenesben a Liget projekt részeként megvalósuló, Európa legkorszerűbb etnográfiai múzeumának építése.

2021. december 02.

Célegyenesbe fordult a Liget Budapest Projekt keretében épülő új Néprajzi Múzeum kivitelezése: elkészült az épület impozáns üveghomlokzata, melynek látványos különlegessége az azt borító, közel félmillió pixelből álló fémrács háló, amely az épülethomlokzat karakteres részeként 20 magyar és 20 nemzetközi néprajzi motívum kortárs újrafogalmazását jeleníti meg. Befejezéséhez közelítenek a múzeum tetőkertjének munkálatai is, melyen változatos növényfajokkal gazdagon beültetett, több mint 7.000 négyzetméteres zöldfelületet alakítanak ki. A Napur Architect által tervezett épület belsejében is a tervek szerint haladnak a munkálatok, hamarosan befejeződnek a szakipari munkálatok, így a kiállítóterek építése és gépészeti terek kialakítása is. A rangos nemzetközi ingatlanszakmai versenyen, az International Property Awardson 2018-ban tervei alapján a világ legjobb középületének választott s egyben a Best Architecture fődíjjal is kitüntetett új Néprajzi Múzeum 2022 tavaszán nyitja meg a kapuit.

„Európa jelenleg legnagyobb léptékű kulturális tartalmú városfejlesztésének, a Liget Budapest Projektnek részeként épülő Néprajzi Múzeum kivitelezése az előzetes tervek szerint halad, tavaly szeptemberben az építkezés elérte legmagasabb pontját, év végén pedig szerkezetkész állapotba került. Idén év végére pedig látványos módon fordult célegyenesbe az építkezés, hiszen elkészült az épület ívesen emelkedő „domboldalait” körülölelő, impozáns üveghomlokzat.” – hangsúlyozta Baán László, a Liget Budapest Projekt miniszteri biztosa. Erre az „üvegfüggönyre” pedig egy egyedi és karakteres, közel félmillió pixelből álló, a múzeum magyar és nemzetközi gyűjteményeiből válogatott néprajzi motívumokon alapuló, raszter szerkezetű fémrács hálót feszítettek körbe. A pixeleket egy speciális robot helyezte be a lézervágott alumínium rácsokba, melyekből több mint 2.000 darabot rögzítenek fel az épületre. A kis kockákból 20 magyar és 20 nemzetközi (többek között venezuelai, kongói, kameruni, mongol, kínai és melanéz) néprajzi motívum kortárs újraértelmezéseként megszülető formák álltak össze.

Ez a különleges megoldás nem csak esztétikailag egyedi és formabontó, hanem műszakilag is fontos eleme a homlokzatnak, hiszen az épület árnyékolását is biztosítja, hozzájárulva az energiatakarékos működéshez.

„Az épület másik jellegzetességének, a hatalmas, gyakorlatilag a Városliget zöld kiterjesztéseként funkcionáló tetőkertnek a kialakítása is hamarosan befejeződik: több mint 3.000 köbméter, speciális tápanyagokkal dúsított termőtalajt terítettek el az épület domboldalain, melyekbe növényeket és fákat ültettek. Virágos és hagymás évelőkből mintegy 1.500, lombos cserjékből 7 db, örökzöldből közel 100 db, díszfűből majd 700 példányt ültettek el. Összességében 7.300 négyzetméternyi parkfelületet alakítanak ki az épület tetőívén.” – tette hozzá dr. Gyorgyevics Benedek, a Városliget Zrt. vezérigazgatója. A szabadon bejárható park hangulatos közösségi térként várja majd a Városliget látogatóit, legmagasabb pontjain különleges panorámát nyújtva a Városligetre és a Hősök terére.

Nem csak a felszínen haladnak jó ütemben a munkálatok: az épület mintegy 60 százaléka térszint alatt kap helyet, ahol befejezésükhöz közelítenek a szakipari munkálatok, összes mintegy 3.000 m2 gépészeti területet alakítottak ki az épület ellátásához. A világszínvonalú kiállítóterek építése is hamarosan elkészül, a Néprajzi Múzeum korábbi Kossuth téri bemutatóhelyhez képest több mint háromszor nagyobb, összességében közel 7.000 m2-es alapterület áll majd rendelkezésre a múzeum szakembereinek.

Városliget Zrt, sajtóközlemény

Ajánló a Magyar Építő Fórum legújabb számából


A Sonic Data elemzése az építőanyag-nagykereskedelem meghatározó szereplőinek 2021–2025 közötti pénzügyi teljesítményét vizsgálta, 145, legalább 1,5 milliárd forintos árbevételű vállalkozás adatai alapján. A vizsgált cégek árbevétele öt év alatt 16 százalékkal nőtt, miközben jelentős különbségek alakultak ki a növekedés, a jövedelmezőség és a hatékonyság terén.

A Develon Real-X rendszerrel felszerelt DX225LC-7X lánctalpas kotrógép már valódi munkaterületen, autonóm módon dolgozik Svájcban. A KIBAG számára átadott gép egy 300 méter hosszú árok kiásásán dolgozik, miközben a Develon szerint a technológia bizonyos földmunkáknál akár 30 százalékos teljesítménynövekedést is lehetővé tehet.

2026-ra az elektromos építőgépek már túlléptek a kísérleti szakaszon: a kisgépek mellett közepes és nagy munkagépek is sorozatban készülnek elektromos hajtással. Az európai és kínai példák azt mutatják, hogy ma már nem az a kérdés, működőképes-e a technológia, hanem az, hogy az adott munkafolyamatban az akkumulátoros hajtás, a töltési infrastruktúra és a teljes élettartamköltség hogyan viszonyul a dízelhez.

Impresszum Előfizetés Médiaajánlat Adatvédelem Hozzászólási szabályzat Süti beállítások

Brand Content Kft. 2026 ©