Új gátrendszer védi Szegedet az árvíztől

Néhány óra alatt felépíthető mobil gát védi ezentúl Szeged belvárosát az árvíztől. Összefoglaltuk a Nyugaton már bevált új technológia előnyeit.

2015. április 23.

Április 21-én adták át a korszerű technológiai megoldást jelentő, néhány óra alatt felépíthető mobil gátrendszert, ami Szeged belvárosát védi majd ezután a tiszai árvíztől. Összefoglaltuk az új technológia előnyeit.
 
A Magyarországon is egyre gyakoribb mobilgát-építés több szempontból előnyösebb árvízvédelmi megoldást nyújt a hagyományos gátrendszereknél. A mértékadó árvízszintre kiépített magas gátak általában elzárják a településeket a folyó látványától, sok esetben a folyó melletti partszakaszon nem is áll rendelkezésre elég hely az árvízvédelmi töltés erősítésére vagy magasítására.
 
A hátrányos adottságok esetén alkalmaznak előre kialakított fogadószerkezettel ellátott, többször felépíthető és elbontható, könnyen mozgatható, fémszerkezetű elemekből készült, hosszú élettartamú tömítéssel ellátott mobil gátakat. A mobil gátnak olyan fajtája is ismert, amely az alaptalajba épített, vízzáró betonárokba leereszthető, majd onnan felemelhető, ugyancsak vízzáróan egymáshoz kapcsolható, legfeljebb négy méter magas és öt méter hosszúságú táblákból áll.  A táblákat árvíz idején kis önjáró darukkal mintegy két méterrel az árokpart szintje fölé tudják emelni, és egymással össze is kapcsolják őket. A fém, beton és műanyag kombinációjával kialakított mobilgát-rendszert csak az árvizek idején szükséges megfelelő magasságúra emelni.

A felújított szegedi partfal a 24 óra alatt kiépíthető mobilgáttal 2015. április 21-én. (MTI) 

Az első ismert mobil árvízvédelmi gát 1996-ban épült az ausztriai Krems városában, és az több jelentős árvíz idején bizonyította védelmi képességét. Hasonló mobil gátat építettek Németországban is több folyóparti vrosban. Prágában a 2002. évi nagy csehországi áradás után építettek mobil gátakat, amikor a várost kettészelő Vltava folyó még prágai metrót is elárasztotta, és azok a későbbiekben szintén jól vizsgáztak. A talajszintből felemelhető mobil gátak nemcsak Európában, de még a tengerentúl is például, Seattle-ben is épültek, és jó szolgálatot tesznek az árvizek idején.

Magyarországon többek közt Nagymarosnál, Sződligetnél, Szentendrénél, Budapesten a Fővám térnél, Győrnél, Szolnoknál és most Szegednél telepítettek már különböző hosszúságban mobilgát-rendszert. A szegedi belváros árvízvédelmi rendszerének rekonstrukciója 2,21 milliárd forintba került.

Fotó: MTI, Kelemen Zoltán Gergely

Ajánló a Magyar Építő Fórum legújabb számából


A Sonic Data elemzése az építőanyag-nagykereskedelem meghatározó szereplőinek 2021–2025 közötti pénzügyi teljesítményét vizsgálta, 145, legalább 1,5 milliárd forintos árbevételű vállalkozás adatai alapján. A vizsgált cégek árbevétele öt év alatt 16 százalékkal nőtt, miközben jelentős különbségek alakultak ki a növekedés, a jövedelmezőség és a hatékonyság terén.

A Develon Real-X rendszerrel felszerelt DX225LC-7X lánctalpas kotrógép már valódi munkaterületen, autonóm módon dolgozik Svájcban. A KIBAG számára átadott gép egy 300 méter hosszú árok kiásásán dolgozik, miközben a Develon szerint a technológia bizonyos földmunkáknál akár 30 százalékos teljesítménynövekedést is lehetővé tehet.

2026-ra az elektromos építőgépek már túlléptek a kísérleti szakaszon: a kisgépek mellett közepes és nagy munkagépek is sorozatban készülnek elektromos hajtással. Az európai és kínai példák azt mutatják, hogy ma már nem az a kérdés, működőképes-e a technológia, hanem az, hogy az adott munkafolyamatban az akkumulátoros hajtás, a töltési infrastruktúra és a teljes élettartamköltség hogyan viszonyul a dízelhez.

Impresszum Előfizetés Médiaajánlat Adatvédelem Hozzászólási szabályzat Süti beállítások

Brand Content Kft. 2026 ©