Összekapcsolták március 27-én, csütörtökön a magyar és a szlovák földgázhálózatot a két ország miniszterelnöke jelenlétében a Pest megyei Szada melletti tranzitállomáson. A kormányfők egyúttal új határátkelő utak és hidak építéséről is megállapodtak.

A magyar miniszterelnök hangsúlyozta, hogy az új vezetéken keresztül nem orosz eredetű gáz érkezhet majd Magyarországra. Mindezek alapján az energiaellátás és általában a gazdaság szempontjából is fontos a két ország gázhálózatának összekapcsolása.

A magyar és a szlovák földgázhálózatot összekapcsoló vezeték tesztidőszaka július 1-jén indul, jövő január 1-jén pedig megkezdődik a normál üzemű működés. A szlovák kormányfő szerint most megvalósuló gázvezeték-összekötés jelentősen hozzájárul az energiabiztonság megteremtéséhez. A projektet az Európai Unió 30 is támogatta millió euróval.

A beruházó Magyar Gáz Tranzit Zrt., az új gázvezeték növeli Magyarország és a régió ellátásbiztonságát, erősíti Magyarország tranzitszerepét, és hozzájárul a hazai gáztárolók előnyösebb kihasználtságához. Az összesen 111 kilométer hosszú, kétirányú, 75 bar nyomású csővezeték magyarországi szakasza 92 kilométer hosszú, két végpontja Vecsés és Balassagyarmat.

A csütörtöki szadai ünnepségen Orbán Viktor és Robert Fico aláírt egy határátkelőút-építésről szóló együttműködési megállapodást is. Ez egyébként a két ország történelmének egyik legnagyobb közös fejlesztési programjáról van szó. Ennek során 11 új határátkelő utat, 7 Ipoly- és egy Ronyva-hidat építenek, valamint két új kompkapcsolatot is kialakítanak, így 2020-ra megduplázzák az átkelési lehetőségeket a két ország határán. Ma a magyar-szlovák határon átlagosan húsz kilométerenként lehet átkelni, míg például Franciaország és Belgium között ez mindössze másfél kilométer. A 646 kilométeres magyar-szlovák határszakasz egyébként az egyik leghosszabb Európában, így a határok ritka átjárhatóságából adódó versenyhátrány leküzdése kiemelt fontosságú.