Kövesdy Gábor (MAÉP): Az interjú előtt megnéztem a Navik Alfa gazdálkodási adatait. Komoly fejlődést láttam 2017-ről 2018-ra. Kis híján duplázódott az árbevétel és az adózott eredményét majdnem megötszörözte a társaság. Jól menő és megfelelő pénzügyi helyzetben lévő cégről van szó. Elégedett a tulajdonos?

Navratil István: Határozottan igen. Amilyen helyzetben most vagyunk, az az utolsó nyolc-tíz év építkezésének az eredménye. Mit jelent ez az építkezés? A termékválaszték bővítését és az adott termékeknél a mélyebb tudás megszerzését. Szélesebb a választék, jobb az oktatás, a kollégák képzése rendszeres, jobb háttérszolgáltatásokat nyújtunk a vevők számára. Folyamatos volt a létszámbővítés, amivel igyekszünk kihasználni azt a lehetőséget, ami az elmúlt években adódott.

Meg kell mondani, hogy mostanában az egyik legnagyobb kihívás a társaságunknál a létszámbővüléssel egyidejűleg a hagyományosan kialakult üzleti kultúra megőrzése. Meg kell találni azt a kompromisszumot, ami a korábbi családiasabb, kisebb méretű cég és a között van, amellyel a növekvő létszámú cégünk ki tudja szolgálni a sokkal nagyobb forgalmat, a sokkal nagyobb napi esetszámot.

MAÉP: Szervezetileg mennyire kellett átstrukturálni a céget?

Navratil István: Jelentős változásokat hajtottunk végre ebben is, és a fő törekvés az, hogy Kelemen Gábor cégvezető irányításával további olyan nagy tapasztalatú középvezetőink legyenek, akik a saját egységükben a maguk öt-nyolc kollégájával képesek legyenek menedzselni a napi üzletvitelt.

Kelemen Gábor: Közel 20 éve, hogy szinte pályakezdőként helyezkedtem el az akkor még Powered Kft.-ként ismert cégnél mint a külföldi beszállítókkal kapcsolatot tartó termékfelelős, majd az évek során a szerviz, később a komplett értékesítést követő szolgáltatások vezetése is a feladatom része lett. A kollégáim irányításán túl számos új területtel ismerkedtem meg (toborzás, panaszkezelés, vezetői tárgyalások, pénzügyi folyamatok, kapcsolatépítés). Örömmel vettem a felkérést, hogy az értékesítési csapat, majd a cég irányítását is vegyem át.

MAÉP: Navratil úr, segítsen nekünk eligazodni abban, hogy a Navik cégcsoportban milyen feladatmegosztás van a Navik Alfa és a Partner Navik között.

Navratil István: A közel harmincéves működési időszakunkra végig jellemző volt két fő terület megkülönböztetése. Ebből az egyik a hagyományos építőipari gépek, azon belül a mélyépítésre való földmunkagépek, a másik pedig az emelőgépek, személyemelő berendezések.

A korábbi időszakban ezt egy cégen belül, egy szervezeten belül igyekeztünk megoldani, de úgy látjuk, hogy a mai feladatok hatékonyabb elvégzéséhez jobb megoldás ezt két külön társaságban, külön cégvezetővel intézni, és sokkal jobb fejlődési lehetőséget és jobb színvonalú munkát hoz ez a szervezeti kettéválás. Ez viszont azt is jelenti, hogy bizonyos tevékenységekre kettőzött a munkaerő-állomány, kettőzött feladatkörök alakulnak ki, de úgy érzem, hogy összeredményét tekintve határozottan ez a jobb felállás.

MAÉP: Mennyire sikerült ezt jól kommunikálni a partnerekkel?

Kelemen Gábor: Az elmúlt két évben részben azon dolgoztunk, hogy a szervezet tevékenységi körönként való szétválása hogyan történjen, ráadásul ez egybeesett a névváltásunkkal is. Ma már világos a tevékenységek szétválasztása a piacon is, és nem okoz zavart, hogy például a cégcsoporton belül két bérgépparkunk van. Az egyik a mélyépítéssel kapcsolatos, amit az elmúlt másfél év során megdupláztunk – ma közel százra tehető a bérgépek száma, és határozott célunk annak további fejlesztése –, a másik pedig a Partner Navik személyemelő bérgépparkja.

Kelemen Gábor

MAÉP: Fókuszáljunk most egy kicsit az építőipari gépekre! Néztem a termékválasztékot, és ott látom a Takeuchi kotrógépeket. Ezek lennének a zászlóshajók?

Navratil István: A fő törekvés az, hogy a piacon egy jelentős és jó színvonalat mutató földmunkagép-értékesítő cégként ismerjenek minket. Ha zászlóshajót ki lehet emelni, akkor azok határozottan a Takeuchi kotrók.

MAÉP: Nem várt fejlemény, és kapóra is jön nekünk, hogy egy üzleti útjukról hazafelé tartva megálltak a Navik Alfánál az osztrák Huppenkothen cég vezetői. Ez a cég a Takeuchi regionális központja. Wolfgang Rigo úr, azt hallottam valahol, hogy a Takeuchi az építőgépek Mercedese.

Wolfgang Rigo ügyvezető igazgató: Igen, nyugodt szívvel mondhatjuk, hogy a Takeuchi a földmunkagépek Mercedese. Köztudott, hogy folyamatosan magas a minőségi színvonal. Az egytől tizenöt tonnáig terjedő kategóriában a Takeuchi volt, ami megalkotta az első háromszázhatvan fokban körbeforduló minikotrót. Rólunk mint regionális központról fontos tudni, hogy a Takeuchi gyár termékeinek értékesítésben, árbevételarányban a Huppenkothennek húsz százalék körüli a forgalmi részesedése.

Navratil István: A Huppenkothen az összértékesítésen belüli magas részesedése teszi lehetővé azt is, hogy a piacról elsőkézből a gyár felé továbbított információk alapján további fejlesztéseket hajtsanak végre a piaci igényekhez való jobb alkalmazkodás érdekében. Egyfajta közös termékfejlesztésnek is tekinthetjük ezt.

Kelemen Gábor: Ehhez a gondolathoz rögtön hozzá is tenném, hogy az idei BAUMA-n bemutatott új 7 tonnás TB370 modellt például a Huppenkothen tesztelte, és javaslatára számos változást implementáltak.

MAÉP: Bár minden kereskedő ad visszajelzést a piacról a gyártónak, mégsem szokványos, hogy egy kereskedő részt tud venni gyártónál történő termékfejlesztésben.

Wolfgang Rigo: Fontos tudni, hogy bár a Takeuchi tőzsdén jegyzett cég, de továbbra is családi irányítás alatt áll. A fő tulajdonos és a menedzsment ugyanaz a család, így sokkal hamarabb és könnyebben átmennek az általunk vagy mások által jelzett változtatási, fejlesztési igények.

MAÉP: Az önök cége tizenhárom európai országban van jelen, tehát van rálátásuk az európai piacra. Közép-Európában jelentős építőipari fellendülés volt, ugyanez volt Spanyolországban és Olaszországban is. Ausztriában milyen volt az építőipar helyzete az elmúlt években?

Wolfgang Rigo

Wolfgang Rigo: Az elmúlt 5-6 évben folyamatos gazdasági növekedés volt Ausztriában, és ezzel párhuzamosan az építőipari piac is bővült, elég jelentősen, átlagosan mintegy éves 15%-kal. Azt hiszem, hogy ez a növekedési ütem a következő évben lassulni fog, de továbbra is kedvező az általános gazdasági környezet a minket érintő építőiparban is.

MAÉP: Hogyan látják önök európai tapasztalataikkal, mik a legfontosabb témák most az építőgéppiacon?

Wolfgang Rigo: Először is a digitalizáció nagyon fontos lesz a következő időszakban. Ennek része, hogy a gépek össze legyenek kötve a forgalmazóval, illetve a gyárral, és lehetőség nyíljon például a távolsági hibamegállapításra, a műholdas helymeghatározás pedig már ma is része a termékeknek.

MAÉP: Digitális flottamenedzsmentre gondol, amelynek részeként természetesen azt is tudják jelezni, hogy szervizidőszak következik, hogy várhatóan egy alkatrész el fog kopni.

Wolfgang Rigo: Igen, ez működik. Idén került bevezetésre egy flottamenedzsment-rendszer, mi is alkalmazzuk a saját bérgépparkunkban és az értékesített gépekben. Kétezret már meghaladta azon gépeknek a száma, amik ilyen flottamenedzsment-rendszerben működnek. Ezenkívül fontos az, hogy amíg korábban csak egy gödröt kellett ásnia mondjuk egy kotrógépnek, addig ma már nagyon sok figyelmet kell fordítani a kezelő komfortérzetére, és olyanokkal kell a kabint felszerelni, amikkel korábban nem. A gép elválaszthatatlan része lett az érintőképernyő és kijelző a kabinba, a komfortülések, satöbbi. Szintén fontos a szerelékek felcsatlakoztatásának kényelmesebb megoldása.

MAÉP: Navratil úr, térjünk vissza az önök cégére. Eddig beszéltünk az építőipari gépekről, de a mezőgazdasági gépekről is ejtsünk néhány szót. A Meződepo üzletágon belül megvalósított mezőgazdasági gépértékesítés hogyan jött képbe?

Navratil István: Régi vágyunk volt, hogy az építőiparban adott választékkal szerepelve a mezőgazdaságban is bizonyos szűkített és jól meghatározott termékkörrel megjelenjünk. És felhasználjuk azt az alapvető képességünket, amin a működésünk alapul: a dízelüzemű vagy ma már hibrid, vagy elektromos hajtású motorok, illetve általában hidraulikával működő berendezések, amik működtetésében, javításában, karbantartásában sok tapasztalattal rendelkezünk. Határozottan úgy érezzük, hogy sikeresen tudunk működni a mezőgazdaság területén is, és azokban a szűkített fókuszú tevékenységekben, amire Kelemen Gábor egy nagyon szép üzletágat felépített.

MAÉP: Gábor, mekkora részarányt képvisel most a Meződepo a társaság árbevételében? Milyen ütemben tudott feljönni ez az üzletág?

Kelemen Gábor: Nem egészen kétéves üzletágról beszélünk, még nagyon az elején vagyunk. Nem ért meglepetésként az, hogy rengeteg munka van egy új üzletág nulláról való felépítésében. Először is azon dolgozunk, hogy a mezőgazdaság egy speciális területén – ez az ültetvények művelése – jelentős piaci részesedéseket érjünk el. Ennek fontos alapköve, hogy olyan beszállítókkal dolgozzunk, akiknek a termékei megfelelnek a mi elvárásainknak, tehát a nevünket tudjuk adni hozzá. Szerencsére elmondhatom, hogy a mezőgazdasági üzletágunkban is „Mercedeseket” árulunk.

MAÉP: Hadd kérdezzem meg Navratil Istvánt és Kelemen Gábort is arról, hogy mi most a cég számára a legnagyobb kihívás.

Navratil István

Navratil István: A szervezet olyan ütemű bővítése, mint amit a piaci lehetőségek és a szállítóink, illetve a termékek lehetővé tesznek, és ezeknek az újonnan érkezett kollégáknak a szervezetbe illesztése, a korábbi cégkultúra továbbvitele.

Kelemen Gábor: Ugyanezt mondtam volna. A legnagyobb napi probléma az, hogy hogyan sikerül olyan munkavállalókat felvennünk, akik be tudnak illeszkedni az általunk képviselt értékrendbe.

MAÉP: Hogyan hat a cégre a munkaerőhiány? Érezhető nyilván.

Kelemen Gábor: Igen. Meg kell válogatnunk azt, hogy milyen munkát vállalunk el, illetve mivel foglalkozunk, mennyi ideig. Igyekszünk a hatékonyságunkat növelni. Most pont egy innovációs projektben vagyunk, ahol bevezetésre került a digitális munkalap, hogy minél kevesebb időt kelljen eltölteni a szervizesnek azzal, hogy munkalapokat írogat, de az értékesítők és bérflottakezelőink feladatát is próbáljuk szintén digitalizálás útján segíteni, mert ezt látom fontos feladatnak.

MAÉP: Még egy kérdésem van mind kettőjükhöz. Éppen új üzletágat építenek, de nyilván már gondolkoznak azon, hogy hol lehetnek a növekedés további lehetőségei.

Navratil István: Termékválasztékunknak azon a részén, ahol úgy látjuk, hogy további piaci bővülési lehetőség van, ott az értékesítő kapacitásunkat igyekszünk bővíteni, már amennyire a mai munkaerőhelyzet lehetővé teszi ezt. Sokat áldozunk erre, és az újonnan érkezett kollégák képzésére meg a régiek képzésére nagy erőket fordítunk. Hiszünk abban, hogy ha esetleg néhány év múlva alacsonyabb fejlődési ütemű éveket kell megélni, arra egy a helyzethez jól igazodó struktúrával leszünk felkészülve, és én úgy érzem, hogy így hosszú időn keresztül biztosítva lesz az egyenletes üzletmenet. Ez mind a szállítóink számára nagyon fontos, bár nyilván nagyon örülnek a mostani években tapasztalt intenzív fejlődésnek, de ezzel együtt mindenki hosszú távon gondolkodik, mindenkit az érdekel, hogy az idei teljesítmény mögött lévő háttér garantálja-e a későbbi időszakban is a tartós működést, mert ahogy a Huppenkothen vezetője is említette, számukra a bizalom és a hosszú távú együttműködés a legfontosabb.

MAÉP: Kelemen Gábor ehhez hozzátenne valamit?

Kelemen Gábor: A növekedési stratégia számomra annyit jelent, hogy pontosan tudjuk, mit akarunk. Tudjuk, hogy olyan terméket akarunk eladni, amihez a nevünket adhatjuk, tudjuk, hogy azt kinek fogjuk eladni, és biztos vagyok abban, hogy akkor az István által említett várható vagy bármilyen visszaesés esetén is meg fogjuk találni a helyünket a piacon.

MAÉP: Gábor, mi volt a legjobb menedzserdöntése az elmúlt két évben?

Kelemen Gábor: A mezőgazdasági üzletágunk elindítása, de akár mondhatnám az építőgép-kereskedelmi üzletágunk, bérparkunk fejlesztését is.

MAÉP: Navratil úr, mik voltak a legjobb tulajdonosi döntések az elmúlt 30 évben?

Navratil István: Jó kérdés, sorra villannak be kellemes emlékek a fordulatos életpályánkról. Az a személyes meggyőződésem, hogy az embernek minden évben szokott lenni legalább egy jelentős, az én esetemben általában nem publikus ötlete, húzása, ami a többi tulajdonossal megbeszélendő kérdések közé tartozik.

MAÉP: Akkor a cég megalapítása volt a legjobb döntése.

Navratil István: Úgy érzem az is egyike ezeknek a most említett jó húzásoknak, igen.

Az interjú 2019. november 15-én készült, megjelent a Magyar Építő Fórum 2019 téli számában. Fotók: Horváth Barnabás