Néhány várfal kivételével jószerivel újjáépült, nem csupán megújult a diósgyőri vár, a középkori erődítmény kapuját augusztus 30-án nyitották meg a látogatók előtt.

A 2 milliárd 714 millió forintos projrektben, zömmel uniós forrásból rekonstruálták a várat. A felújítés része a Diósgyőr-Lillafüred komplex kulturális és ökoturisztikai fejlesztése című projektnek, melyhez az unió 2 milliárd 272 millió forintot biztosított. Diósgyőr mellett uniós támogatással állítják helyre az ország számos fontos műemlékét, így például a Várkert Bazárt, az egri minaretet, a kőszegi, a sümegi, a siklósi várat.

A rekonstrukció eredményeként a diósgyőri vár a nyugati szárny kivételével két szint magasságig újra felépült. Tornyai között három palotaszárny is újjáépült, amelyben helyet kapott Közép-Európa legnagyobb lovagterme, egy várkápolna és a királynék lakóterme is. A diósgyőri vár fejlesztésével Miskolc és az ország olyan turisztikai látványossággal gazdagodott, amely Közép-Európában is egyedülálló.

Résztvevők az újjáépült diósgyőri vár avatásán 2014. augusztus 30-án (MTI)

A vár története

A várat egyébként a történelmi források 1340-ben már királynéi javadalomként említik, és ekkortájt kezdődött meg a négy saroktornyos, szabályos négyzet alaprajzú gótikus vár királyi pompájú kiépítése. Nagy Lajos király 1364-ben nagy birtokrészt csatolt a várhoz, amelyet aztán pompás, gótikus királyi várkastéllyá épített ki. Buda, Visegrád és Zólyom mellett így Diósgyőr is királyi székhellyé lett, és különösen az után vált jelentőssé, hogy I. Lajos a lengyel királyi trónt is elfoglalta.

Ettől kezdve egész udvartartásával évente több hónapot töltött itt, ahol olyan fontos történelmi események is zajlottak, mint 1381-ben a velencei háborút lezáró turini béke ratifikálása. Lajos király halála után Diósgyőr a továbbiakban a királynék javadalma volt, 1526-ig hat királyné, köztük Mátyás felesége, Beatrix jegyajándékba kapott vidéki rezidenciájaként szolgált, ezért is emlegették Diósgyőr várát a királynék váraként.

Az 1526-os mohácsi csatavesztés Diósgyőr életében is jelentős fordulópont volt, ettől kezdve zálogos bérlőké lett, majd Eger eleste után végvárrá alakult, 1702-ben a kincstár tulajdonába került, de újjáépítése elmaradt. Miután minden hadászati értékét elvesztette, elhagyatottan pusztult, a 19. századi metszetek már csak romokat mutattak. 

Lovagok az újjáépült diósgyőri vár avatásán 2014. augusztus 30-án (MTI)

Videó az átadásról:

Forrás: MTI

Fotók: MTI Vajda János, Videó: Kormányhu (Youtube-csatorna)