
Hazai útépítési hírek
2023. április 14.
Korszerűsítette kivitelezői technológiáját a Délút Kft.
Új munkagépek beszerzésével uniós támogatással, mintegy 553 millió forintos beruházással korszerűsítette kivitelezői technológiáját Algyőn az út- és közműépítéssel foglalkozó Délút Kft. - adta hírül a cég április közepén.
Juhász Lóránt gazdasági ügyvezető igazgató az MTI-nek elmondta, a fejlesztés során - amelynek költségeiből mintegy 388 millió forintot feltételesen vissza nem térítendő támogatás fedez - földmunkákhoz, közmű- és útépítéshez szükséges új berendezéseket állított üzembe a vállalkozás. Különféle felületek, anyagok tömörítéséhez használatos négy munkagépet vásároltak, amelyek valós időben képesek adatokat gyűjteni a föld vagy az aszfalt pillanatnyi állapotáról, így hatékonyabbá teszik a kivitelezést. Beszereztek egy aszfalt- és betonrétegek terítésére alkalmas berendezést is, amely a tervek digitális állományai alapján tudja változtatni - a többi közt - a lefektetett anyag vastagságát.
A vállalkozás algyői telephelyén építettek egy alkatrészraktárt és gumiszervizt, ahol a saját járművek mellett külső megrendelők számára végeznek teljes körű gumijavítást. Őszre elkészül egy új szervizépület is, amellyel megduplázzák a cég karbantartási kapacitását. Az épületek fűtését és hűtését korszerű hőszivattyús rendszer biztosítja - ismertette az igazgató.
A jelenlegi formájában 1996 óta működő cég kezdetben homokbánya műveléssel, szóródó tömegáruk fuvarozásával, rakodásával, földmunkák végzésével foglalkozott. A vállalkozás idővel a térség meghatározó út- és közműépítő társaságává fejlődött. Kivitelezőként dolgoztak a mórahalmi és hódmezővásárhelyi elkerülő utak építésén, alvállalkozóként közreműködtek az M43-as, illetve az M44-es autópálya-beruházásban. Jelenleg Győrnél a 83-as út és a kazincbarcikai elkerülő építésén dolgoznak - mondta Juhász Lóránt.
A Délút Kft. az út- és mélyépítés mellett csatornázási munkálatokat, rekultivációs munkákat, külszíni építőanyag bányászatot, árufuvarozást végez, akkreditált minőségvizsgáló laboratóriumot, valamint 2008 óta aszfaltkeverő üzemet is működtet.
A nyilvánosan elérhető cégadatok szerint a családi tulajdonú Délút Kft. 2021-ben - az előző évit több mint 60 százalékkal meghaladó - nettó 7,655 milliárd forint értékesítési árbevételt ért el. A vállalkozás adózott eredménye 2020-ban 906 millió, 2021-ben 1,181 milliárd forint volt.
A több mint 230 alkalmazottat foglalkoztató cég tavalyi nettó árbevétele meghaladta a 10 milliárd forintot - az üzemanyag- és alapanyagárak extrém emelkedése ellenére - eredményessége a 2021-eshez hasonló volt - tájékoztatott az igazgató.

Csaknem kétmilliárd forintból épít bekötőutat a Colas Kecskemétnél
Csaknem kétmilliárd forint európai uniós támogatással bekötőút épül Kecskemét határában összeköttetést teremtve az M5-ös autópályával és a 445-ös főúttal - közölte az MTI-vel Szemereyné Pataki Klaudia, Kecskemét polgármestere április 11-én.
Az útfejlesztésre a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program pályázatán 1,937 milliárd forint európai uniós támogatást nyert el a kecskeméti önkormányzat. A projekt célja Kecskemét Hetényegyháza városrésze, az M5-ös autópálya, valamint a 445-ös főút között kapcsolatot biztosító út kiépítése és a meglévő útszakaszok fejlesztése, korszerűsítése.
A polgármester közlése szerint a beruházással mintegy 2,2 kilométer hosszan fejlesztik a közutakat. Építenek egy új csomópontot is a jól járható önkormányzati burkolatlan út és a Helikon utca csatlakozásánál. A Helikon utcától a temetőig, több mint 500 méter hosszúságban, 1,5 méter széles közös gyalogút-kerékpárút épül.
Az új bekötőút elősegíti a településrészen található vállalkozások, valamint Kecskemét déli gazdasági övezetének egyszerűbb megközelíthetőségét a környező településekről érkező munkavállalók számára, továbbá jelentősen tehermentesíti az 5218-as, Kecskemétet Kerekegyházával összekötő utat. A kivitelezést a Colas Zrt. végzi, a munkálatok várhatóan 2023. december 31-ig befejeződnek.

Munkálatok az új bekötőút nyomvonalán
Idén ezer kilométer vidéki út újul meg a Magyar Falu Programban
Folytatódik a vidéki utak felújítása, az idén ezer kilométer úthálózat újul meg a Magyar Falu Programban - közölte Gyopáros Alpár, a modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztos a 4901-es út megújult bökönyi szakaszának átadásán április 13-án a Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei településen.
A politikus elmondta, hogy a programban 2019 óta több mint háromezer kilométernyi, falvakon átvezető mellékutat újítottak fel. Ilyen mellékútfejlesztési programra még nem volt példa Magyarországon - tette hozzá.
Piskolczi Géza, Bököny település polgármestere az átadáson elmondta, hogy a vármegye határától Balkányig tartó 14 kilométeres út öt szakaszban készült el. Az 1,5 milliárdos beruházáshoz 1,3 milliárd forint hazai forrást a Magyar Falu Program keretében biztosítottak, a többi forrást uniós pályázaton nyerték el az útfejlesztésre.
Forrás: MTI
Fotók: MTI/Vajda János, Délút, Hírös.hu
(Borítókép: Baracsi Endre, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Közgyűlés alelnöke, Óvári László, a Magyar Közút Nonprofit Zrt. Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei igazgatója, Botos Gyöngyvér, a települési fejlesztések koordinációjáért felelős helyettes államtitkár, Gyopáros Alpár, a modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztos, Piskolczi Géza polgármester, Simon Miklós, a térség fideszes országgyűlési képviselője és Vonza Andrásné, a Nagykálló Járási Hivatal vezetője (b-j) átvágja a nemzeti színű szalagot a 4901-es út Magyar falu programban megújult bökönyi szakaszának átadásán 2023. április 13-án.)
Új nátriumionos energiatárolót mutatott be a CATL
A TENER Sodium a lítium alapú megoldások alternatívájaként kínálhat biztonságosabb, költséghatékonyabb és szélesebb körben elérhető energiatárolási lehetőséget.
Szemerey Samu lett az országos főépítész
Vitézy Dávid miniszter Szemerey Samut bízta meg az országos főépítészi teendők ellátásával, a döntés szombattól hatályos.
ÉVOSZ: fókuszban az azbesztmentesítés
Az ÉVOSZ szerint az azbesztmentesítés az egyik legsürgetőbb feladat a hazai építőiparban, mivel a szakszerűtlen bontás és hulladékkezelés súlyos egészségügyi és környezeti kockázatokat jelenthet.
