Kína autópályát építene Tibetben

A 2006-ban átadott vasútvonal után autópályát is vezetnének az elzárt tartományba. A zord éghajlatú fennsíkon hatalmas kihívás a sztrádaépítés.

2014. október 09.

Kína autópályát építene Tibetbe, ám a rendkívüli éghajlati, környezeti és talajadottságok jelentette kihívásnak egyelőre főleg az elméleti megoldásain dolgoznak a szakemberek.
 
Az egyik kínai hírügynökségnek nyilatkozó szakértő szerint Kína képes megépíteni az utat a Tibeti Autonóm Terület és a szomszédos Csinghaj tartomány között, hiszen megbirkóztak a világ legmagasabban futó vasúti pályájának megépítésével is. A Csinghaj-Tibet vasútvonalat teljes hosszában 2006-ban adták át.
 
Az 1900 kilométer hosszú autópályának körülbelül 500 kilométeres szakasza futna egy fagyott földsávon, a mérnököknek ez jelenti az elsődleges problémát. Mindemellett a Csinghaj-Tibet fennsíkot jellemző rendkívüli körülmények, vagyis az átlagosan 4500 méteres tengerszint feletti magasság és a fagypont alatti évi középhőmérséklet, a kevesebb oxigén és az erős napsugárzás figyelembe vételével kell olyan műszaki megoldásokat találniuk, amelyek az építés és a jövőbeni karbantartás szempontjából a legoptimálisabbak.

A tibeti fennsík számos mehézséget rejt az az autópálya-építők számára (illusztráció)

A szakembereknek számolniuk kell a majdani környezeti változások hatásaival is, továbbá megoldást kell nyújtaniuk a sérülékeny és feltételezhetően sérülő ökológiai környezet helyreállítására - hangoztatta Vang. Az északnyugati Csinghaj tartomány székvárosa, Hszining és a tartományon belüli Caka város közötti 300 kilométeres szakaszon már elkészült az út alapja és egy másik 400 kilométeres szakaszon is folyamatban van a munka.
 
Egyelőre a hátralévő 1100 kilométer okoz fejtörést a mérnököknek, de a Hszining és Lhásza közötti autópálya nem megvalósíthatatlan. Lhásza egyébként az egyetlen regionális székhely, amely nincs bekapcsolva az országos autópálya-hálózatba. Jelenleg három főútvonal vezet Tibetbe, Szecsuanból, Hszincsiangból, és Csinghajból.
 
A kutatók jelezték, fel fogják használni a kemény terepen vezető, 1142 kilométer hosszú vasútvonal építésekor tapasztaltakat. A vasút 550 kilométer hosszan épült olyan talajon, ahol a föld 30 méteres mélységig fagyott. A nyári hónapokban azonban a talaj megolvadásával keletkező olvadékvíz elvileg olyan helyzetet teremtett volna, amelyben vasúti pálya, különösen terhelés alatt elkerülhetetlenül megsüllyed. Ezt oldották meg hosszas kísérletek után úgy, hogy technikai beavatkozással biztosítják a talajszilárdságot, megakadályozva a töltés alatti talaj felolvadását.

Videó a 2006-ban átadott vasútról:

Térképen:

Forrás: MTI

Fotók: Thinkstockphotos.com, Videó: Henry Lau

Ajánló a Magyar Építő Fórum legújabb számából


Az ÉBSZ elemzése bemutatja a hazai építőgéppiac aktuális irányait: mely gépkategóriák iránt élénkebb a kereslet, hogyan alakul az új és használt gépek szerepe, és milyen szempontok határozzák meg a beruházási döntéseket. A piaci kép alapján a rugalmasság, a kihasználtság és a finanszírozhatóság váltak kulcstényezővé.

A SaMoTer 2026 tanulsága szerint az építőgépek fejlődése új szakaszba lépett: a hangsúly a puszta teljesítmény helyett egyre inkább a digitalizáción, a biztonságon és a hatékony üzemeltetésen van. Az iparági trendeket az elektrifikáció, az AI-alapú rendszerek és az emberközpontú géptervezés határozzák meg.

A Develon Demo Days 2026 bemutatta, hogyan alakul át az építőgépek világa: az intelligens vezérlés, az autonóm rendszerek és az elektromos hajtások egyre közelebb kerülnek a mindennapi használathoz. A rendezvény középpontjában a biztonság, a hatékonyság és a jövő munkagépeinek technológiái álltak.

Impresszum Előfizetés Médiaajánlat Adatvédelem Hozzászólási szabályzat Süti beállítások

Brand Content Kft. 2026 ©