Kína autópályát építene Tibetben

A 2006-ban átadott vasútvonal után autópályát is vezetnének az elzárt tartományba. A zord éghajlatú fennsíkon hatalmas kihívás a sztrádaépítés.

2014. október 09.

Kína autópályát építene Tibetbe, ám a rendkívüli éghajlati, környezeti és talajadottságok jelentette kihívásnak egyelőre főleg az elméleti megoldásain dolgoznak a szakemberek.
 
Az egyik kínai hírügynökségnek nyilatkozó szakértő szerint Kína képes megépíteni az utat a Tibeti Autonóm Terület és a szomszédos Csinghaj tartomány között, hiszen megbirkóztak a világ legmagasabban futó vasúti pályájának megépítésével is. A Csinghaj-Tibet vasútvonalat teljes hosszában 2006-ban adták át.
 
Az 1900 kilométer hosszú autópályának körülbelül 500 kilométeres szakasza futna egy fagyott földsávon, a mérnököknek ez jelenti az elsődleges problémát. Mindemellett a Csinghaj-Tibet fennsíkot jellemző rendkívüli körülmények, vagyis az átlagosan 4500 méteres tengerszint feletti magasság és a fagypont alatti évi középhőmérséklet, a kevesebb oxigén és az erős napsugárzás figyelembe vételével kell olyan műszaki megoldásokat találniuk, amelyek az építés és a jövőbeni karbantartás szempontjából a legoptimálisabbak.

A tibeti fennsík számos mehézséget rejt az az autópálya-építők számára (illusztráció)

A szakembereknek számolniuk kell a majdani környezeti változások hatásaival is, továbbá megoldást kell nyújtaniuk a sérülékeny és feltételezhetően sérülő ökológiai környezet helyreállítására - hangoztatta Vang. Az északnyugati Csinghaj tartomány székvárosa, Hszining és a tartományon belüli Caka város közötti 300 kilométeres szakaszon már elkészült az út alapja és egy másik 400 kilométeres szakaszon is folyamatban van a munka.
 
Egyelőre a hátralévő 1100 kilométer okoz fejtörést a mérnököknek, de a Hszining és Lhásza közötti autópálya nem megvalósíthatatlan. Lhásza egyébként az egyetlen regionális székhely, amely nincs bekapcsolva az országos autópálya-hálózatba. Jelenleg három főútvonal vezet Tibetbe, Szecsuanból, Hszincsiangból, és Csinghajból.
 
A kutatók jelezték, fel fogják használni a kemény terepen vezető, 1142 kilométer hosszú vasútvonal építésekor tapasztaltakat. A vasút 550 kilométer hosszan épült olyan talajon, ahol a föld 30 méteres mélységig fagyott. A nyári hónapokban azonban a talaj megolvadásával keletkező olvadékvíz elvileg olyan helyzetet teremtett volna, amelyben vasúti pálya, különösen terhelés alatt elkerülhetetlenül megsüllyed. Ezt oldották meg hosszas kísérletek után úgy, hogy technikai beavatkozással biztosítják a talajszilárdságot, megakadályozva a töltés alatti talaj felolvadását.

Videó a 2006-ban átadott vasútról:

Térképen:

Forrás: MTI

Fotók: Thinkstockphotos.com, Videó: Henry Lau

Ajánló a Magyar Építő Fórum legújabb számából


A Sonic Data elemzése az építőanyag-nagykereskedelem meghatározó szereplőinek 2021–2025 közötti pénzügyi teljesítményét vizsgálta, 145, legalább 1,5 milliárd forintos árbevételű vállalkozás adatai alapján. A vizsgált cégek árbevétele öt év alatt 16 százalékkal nőtt, miközben jelentős különbségek alakultak ki a növekedés, a jövedelmezőség és a hatékonyság terén.

A Develon Real-X rendszerrel felszerelt DX225LC-7X lánctalpas kotrógép már valódi munkaterületen, autonóm módon dolgozik Svájcban. A KIBAG számára átadott gép egy 300 méter hosszú árok kiásásán dolgozik, miközben a Develon szerint a technológia bizonyos földmunkáknál akár 30 százalékos teljesítménynövekedést is lehetővé tehet.

2026-ra az elektromos építőgépek már túlléptek a kísérleti szakaszon: a kisgépek mellett közepes és nagy munkagépek is sorozatban készülnek elektromos hajtással. Az európai és kínai példák azt mutatják, hogy ma már nem az a kérdés, működőképes-e a technológia, hanem az, hogy az adott munkafolyamatban az akkumulátoros hajtás, a töltési infrastruktúra és a teljes élettartamköltség hogyan viszonyul a dízelhez.

Impresszum Előfizetés Médiaajánlat Adatvédelem Hozzászólási szabályzat Süti beállítások

Brand Content Kft. 2026 ©