Négymilliárd forintot fordítanak a kecskeméti Városháza műemléképületének felújítására, további egymilliárd forintból pedig látogatóközpontot is kialakíthatnak a 120 éves épületben. Az épületen szakrestaurátorok dolgoznak, ugyanis csak a bádogosmunkák nagy része is műalkotás. Összefoglaltuk, mire költenek a kunsági megyeszékhelyen.

Megőrzik az eredeti értékeket, de jöhet a lift 

A kecskeméti Városháza felújítására a kormány által indított Modern Városok program keretében nyílik lehetőség. A programterv már elkészült és az építési engedélyt is megkapták. Jelenleg a kiviteli tervek készülnek. Ennek birtokában - várhatóan idén nyáron - közbeszerzési eljárás keretében dől el, ki is végezheti el a felújítási munkákat.

A kisebb restaurálásokat azonban már elkezdték, így a Városháza dísztermének felújítása már nagyrészt el is készült. Az ólomüveg ablakok tisztítása és a díszfestés restaurálása már megtörtént, de a bútor és padozat felújítása még hátravan.A konkrét feladatokat szakrestaurátorok mérték fel, ez ugyanis nem egy egyszerű felújítás. Itt a bádogosszerkezetek többsége is műalkotás, így ezeket is restaurálják majd.

A teljes körű helyreállítás keretében a Városháza kívülről minden részletében megújul. A tetőszerkezet restaurálása során eredeti Zsolnay-technológiával készülő cserepeket használnak majd. Az új mázas kerámiacserépből mintegy 250 ezret kell legyártatni, hogy a 6500 négyzetméternyi tető minden egyes cserepét - négyzetméterenként 40 darabot - le tudják újra cserélni.

A homlokzat is teljesen megújul: a vakolat és festés mellett valamennyi pirogránit díszítőelemet, a záró díszítőpárkányokat és a műbádogos-szerkezeteket is restaurálják. Az eredeti részeket azonban csak akkor cserélik újra, ha már semmiképpen nem tudják felújítani. Ugyanígy járnak el a nyílászárók esetében is. Ezek döntő többségét kicserélik, de azért minden jellemző nyílászáró esetében meghagynak egy-egy jó állapotú, eredeti anyagból készült darabot. A nyílászárók hőszigetelő üvegezést kapnak, így annak ellenére, hogy a folyosókon továbbra sem lesz fűtés, nem hűl le úgy a levegő, mint korábban.

A tervekben akadálymentesítés is szerepel. Ez alapján a Városháza négy oldalszárnyi lépcsőháza közül az egyikbe liftet szerelnek be. Költenének még a fűtési rendszer felújítására, akárcsak az épület energetikai rendszerének és gyengeáramú hálózatának teljes körű megújítására, de hogy ezek közül konkrétan mi valósul meg, az már a kivitelezői árajánlatokon múlik. A külső, műemlékvédelmi megújuláshoz azonban mindenképpen ragaszkodnak.

A Városháza épülete a város főtere felől

Látogatóközpont is nyílik majd

A tervek szerint a Városháza épületén belül átalakított részek látogatóközpontként is szolgálnak majd. A turisták itt egyebek mellett a város történetével, a szecesszióval, a Városháza múltjával és magával az épülettel ismerkedhetnének meg korszerű eszközök segítségével, interaktív módon. 

Várhatóan a Városháza még kedveltebb turisztikai célpont lesz, hiszen a látogatóközponton túl az épület egyelőre kevésbé ismert részei is bejárhatókká válnának. Az érdeklődők megnézhetik a dísztermet és a két oldalsó tanácstermet, de lesznek úgynevezett padlástúrák is. Az ennek megvalósítására kidolgozott részletes terv ismeretében döntött úgy a kormányzat, hogy erre a feladatra további egymilliárd forintot biztosít.

A kecskeméti Városháza Lechner Ödön és Pártos Gyula tervei alapján 1893 és 1897 között, szecessziós stílusban épült. Később az 1911-es nagy földrengés után a helyreállítását is Lechner ellenőrzése mellett végezték el.

A Városháza egy másik szemszögből (a körút felől)

Forrás: MTI

Fotó: Wikipédia/bree88, MrPanyGoff