Sándorfalva uniós források bevonásával valósít meg nagy ívű településfejlesztést: a városban buszpályaudvar épült, bővítették a helyi iskolát és óvodát, szennyvízcsatorna-beruházást hajtanak végre. Legutóbb a város egy négylakásos zöld bérlakás megvalósításával vonta magára a figyelmet.

A Dél-Alföld hazánk egyik legszegényebb régiója. Éppen ezért nagyszerű, amikor valóban példaértékű projekt valósul meg ebben a térségben. A 2005-óta városi ranggal büszkélkedő Sándorfalva nem pusztán azzal irányította magára a szakma figyelmét, hogy 2008-ra, két év alatt, előkészítette az Európai Uniós forrásokra a település hosszú távú fejlődési irányát meghatározó Pallavicini Tervet, hanem a megvalósítás szemlélete is példaértékű lehet sok önkormányzat számára.

Az okos őrgróf és a talpraesett atyafiak
Sándorfalva történetében nem ez az első modernizációs program. A települést Pallavicini Sándor őrgróf alapította az 1879-es nagy tiszai árvízben nincstelenné vált polgárok számára. A művelésre, gazdálkodásra szánt földeken kialakított parcellák, a rájuk kialakított 597 háztelek összessége azóta viseli Sándor őrgróf nevét. Az 1970-ben nagyközséggé nyilvánított, majd 2005-től városi rangra emelt település 2006-ban megválasztott önkormányzati testülete új korszakot nyitott a város életében, pontosabban feltárta azokat a finanszírozható és szükséges fejlesztési pontokat, amelyekre pályázati forrásból pénzt remélt. Az alapos előkészítésnek hála fejlesztették iskolájukat, buszpályaudvar épült, illetve a szennyvízcsatorna-beruházásuk is pályázati forrásból kapott EU-s támogatást. A Szegedtől 12 kilométerre, az Ópusztaszeri Nemzeti Történelmi Emlékparktól ugyanekkora távolságra eső Sándorfalva nagysága 56 km2, ennek 90%-a külterület, aminek csaknem fele tájvédelmi körzet. A Sasér kócsag- és gémtelepei mellett, Sándorfalvától délre található a páratlan madárvilággal rendelkező Fehértó. Itt álljunk is meg egy pillanatra, hiszen a természeti környezet védelme kapcsán immár szót ejthetünk a település egyik példaértékű beruházásáról.

Építészeti minőségi bérlakásba gyúrva
Az önkormányzati bérlakás, illetve szociális bérlakás-építésben rejlő lehetőségeknél, a nem spekulatív alapon történő lakóépület fejlesztéseknél van igazán lehetőség arra, hogy jobb építészeti minőséget, illetve a fenntarthatóság elveinek jobban megfelelő, alacsony rezsijű, korszerű lakások épülhessenek meg. A „Nyugaton a helyzet… Szociális bérlakás építése Párizsban passzívház-technológiával” című írásunkban egy Párizsban épült, soklakásos, passzívház technológiával rendelkező épülethez fogható, természetesen a helyi viszonyoknak, és lehetőségeknek megfelelő társasház épült Sándorfalván is. A négylakásos épület tömegének megformálása, a lapos tetős részek fa burkolata racionális, nem éppen hivalkodó, ugyanakkor korszerű külső megjelenést biztosít a háznak. Ráadásul a források szűkössége és a költségek leszorítása okán a 48 m2 – 65 m2 alapterületű lakások, amelyekben 2 db 1+1 félszobás, 1+2 félszobás és 1+ 3 félszobás elosztású lakótér található, nem új építés, hanem egy meglévő önkormányzati épület radikális átalakítása és korszerűsítése. Ugyancsak a helyi szokásoktól némileg eltérő, ugyanakkor a lakások méretéből adódóan fontos, hogy úgynevezett amerikai konyhás (nappali-étkező-konyha) alaprajzok jöhettek létre. Ennek az egyterűségnek energetikai vonzatai is vannak, amire a tervezés során odafigyeltek az építtetők.

Energiahatékony rendszerek



Az igazsághoz hozzátartozik, hogy a pályázati pénz nem lett volna elég egy valóban hatékony „zöld” ház kialakítására, ezért újabb forrás után kellett néznie a Kakas Béla polgármester vezette testületnek. A Holcim Hungária Otthon Alapítvány csaknem huszonöt millió forintnyi támogatást biztosított az önkormányzatok számára már évek óta kiírt pályázatán keresztül. Ez a pénz elég volt arra, hogy az új bérlakások nyílászárói a lehető legalacsonyabb K-értékkel rendelkező háromrétegű konstrukciójúak legyenek, a falak extra vastagságú külső hőszigetelést kaphassanak. A zöld beruházás látványosabb jeleit a cserepes nyeregtető síkjain látjuk, hiszen ide napkollektorok kerültek. Kevésbé látványos, ugyanakkor nagyon hasznos a hőszivattyús fűtőrendszer, ami a nyári forróságban a belső terek hűtésére is alkalmas. Az „intelligens” épületben keletkező szürke szennyvizet egy szűrőrendszer beiktatásával locsolásra alkalmas tisztaságúvá varázsolja a vízkezelő-rendszer, valamint az esővízgyűjtő rendszer által biztosított csapadékvíz a mosógépek működtetésére használható.

A sikeresen zárult projekt nagyszerű példája a pályázati pénzek energetikai korszerűsítésre történő elköltésére. Nem hivalkodó, drága csúcstechnológiát alkalmazó fejlesztésről van itt szó, hanem egy minden elemében racionális, az önkormányzat költségvetését nem szétfeszítő beruházásról, ami elsősorban a fenntartási költségeken, a rezsin érezhető.

Szerző: Martinkó József
Fotók: Holcim Hungária Otthon Alapítvány