
Akár negyedével is többe kerülhet tavalyhoz képest a tégla itthon
2017. április 28.
Az építőanyagok és építési termékek drágulására, a kereslet növekedésére számít az építőanyag-ipar érdekképviseleteit tömörítő Magyar Építőanyag és Építési Termék Szövetség (MÉASZ). Az egyik piackutató intézet pedig összesítette, hoyg tavaly hogyan teljesített a építőanyag-kereskedelmi piac.
A társaság tájékoztatása szerint a korszerűsítési pályázatoknak is köszönhetően nő a kereslet egyebek között a hőszigetelőkre és a nyílászárókra, de az uniós projektek tavalyi visszaesése után a többi terméknél is növekedés várható az idén. A MÉASZ különösen erős emelkedésre számít a tégla termékeknél - a tavalyi első negyedévhez képest 25-30 százalékos bővülésre -, de várhatóan más áruknál (falazati termékek, vakolatok) is ellensúlyozta a keresletnövekedés a januári hideg miatti kiesést. A szálas szigetelőanyagok piacán a szigetelőanyagok irányi 15-20%-os kereslet-növekedés látható - ennek motorja már a családi házak energiahatékonysági beruházásai, mivel az ipari nagyberuházások átmenetileg kisebb volumene kihatott az iparvállalatok felhasználására is.
A szervezet szerint az égetett cserépnél a növekedés még várat magára, mivel a tető értelemszerűen a projektek végén készül el. Kedvező folyamatként értékeli a szövetség, hogy az épületgépészeti termékek piacán egyre nagyobb a jó minőségű áruk részesedése. Az idén januártól életbe léptetett kínai-európai embargó az alapanyag-gyártóknál a merevítő acélok 27%-os áremelkedéséhez vezetett szerte Európában, ezzel párhuzamosan várható, hogy a vasalatok ára is emelkedik. Az ablakcsere és hőszigetelő alapanyagok árának emelkedése mintegy 10-15% anyag-, és hozzávetőleg 5% munkabér-növekedéssel jár.

Drágulnak - Építőanyagok egy barkácsáruház polcain (illusztráció)
Már tavaly meglódult az építőanyag-kereskedelem piaca
Tavaly a magyar építőanyag-kereskedelem piaca 21 százalékkal bővült, forgalma megközelítette a 300 milliárd forintot - publikálta a GfK piackutató intézet április végén az adatait. A piackutató szerint ez az eredmény különösen jó annak fényében, hogy nem szerepel benne az egyéb barkácstermékeket forgalmazó kereskedelmi egységek, valamint az állami megrendelésre létrejött direkt beszállításon alapuló projektek építőanyag-forgalma, így az útépítés sem.
Tavaly a szerkezetépítés bizonyult a legmasszívabbnak, növekedése elérte a mintegy 40 százalékot. A szerkezetépítés kategóriába tartozó vasáru, falazat, tető, kémény és nyílászáró termékek az összforgalom 40 százalékát képviselték. A legkiemelkedőbb hónap az augusztus volt, amikor is a falazat- és a tetőforgalom együtt mozgott, a szerkezethez tartozó vasáru forgalma márciustól stabil szintet hozott. A nyílászárók piaca éves szinten nem nőtt, viszont az év második fele az elsőnél lényegesen erősebb volt.
A második legnagyobb részpiac az építési anyagoké volt, amely 6 százalékos értékbeli növekedést ért el tavaly, súlya a piacon 29 százalékot tett ki.
Ezen belül a hőszigetelés minden kellékével együtt 10 százalékos növekedést ért el, míg a végső homlokzatképző anyagok forgalma 14 százalékkal nőtt.
Forrás: MTI
Fotó: Thonkstockphotos.com
Új nátriumionos energiatárolót mutatott be a CATL
A TENER Sodium a lítium alapú megoldások alternatívájaként kínálhat biztonságosabb, költséghatékonyabb és szélesebb körben elérhető energiatárolási lehetőséget.
Szemerey Samu lett az országos főépítész
Vitézy Dávid miniszter Szemerey Samut bízta meg az országos főépítészi teendők ellátásával, a döntés szombattól hatályos.
ÉVOSZ: fókuszban az azbesztmentesítés
Az ÉVOSZ szerint az azbesztmentesítés az egyik legsürgetőbb feladat a hazai építőiparban, mivel a szakszerűtlen bontás és hulladékkezelés súlyos egészségügyi és környezeti kockázatokat jelenthet.
