A 2020 téli EECFA előrejelző tanulmányok december elején kerültek kiadásra. Az alábbiakban az országspecifikus kutatási anyagból emelünk ki részleteket.

Annak ellenére, hogy a balkáni EECFA-országok egészének építési piaca eddig ellenállást mutatott a járvány alatt, a régió teljesítménye valószínűleg még 2021-ben is negatív lesz. 2022-ben viszont visszatérhet majd a növekedés. Mivel a jelenlegi uniós ciklus a végéhez közeledik, várhatóan a mélyépítés lesz a hajtóerő a következő időszakban, jóval felülmúlva a magasépítés teljesítményét. Az EECFA előrejelzése szerint a balkáni régió teljes építési piaca 2022-ben 4% körüli növekedést mutathat majd. Az EU helyreállítási alapja (NextGenerationEU) mind a magasépítési, mind a mélyépítési részpiacokat támogatni fogja, a program sajátosságai viszont (mire lehet majd költeni és mikortól) országos szinten még nem ismertek.

Bulgária. A várható gazdasági fellendülés 2022 végére visszaállíthatja majd a bolgár gazdaságot a válság előtti szintre, melyhez az export és a fogyasztás egyaránt pozitívan járul majd hozzá. Így a lakásépítés jövője a gazdasági bizonytalanság ellenére is pozitív maradhat. Rövid távon a vásárlóerő sérülhet, de általában a nagyvárosokban továbbra is meg fog maradni az új lakások iránti kereslet. A nem-lakásépítést a kereskedelmi és szállodai projektek iránti kereslet csökkenése, valamint a várható lassú és egyenetlen gazdasági fellendülés is visszafogja. A mélyépítés motorja a jövőben az uniós finanszírozás és a nemzeti költségvetés lesz. A teljes bolgár építés 2019-es jelentős növekedése (+19%) után 2020-ban 4,9%-os csökkenés várható. 2021-ben és 2022-ben az EU-s ciklus végéhez közeledve a teljes építés várhatóan reálértékben 4,4%-kal illetve 5,2%-kal nő majd.

Horvátország. A járvány és a zágrábi földrengés hatása a horvát építőiparra ágazatonként nagyon eltérő lesz. A gyors és jelentős uniós pénzügyi támogatásnak köszönhetően egyes ágazatok még profitálni is fognak a katasztrófákból, mint például általában a mélyépítés, de különösen ennek azon alszektorai amelyekben a projektek gyorsan megvalósíthatóak. A magasépítés esetében az eredmények vegyesek. Néhány alszektor súlyosan megtépázódott, és évekbe telik majd míg felépül, míg mások alig érezték a katasztrófák következményeit. Kevés kivételtől eltekintve, a magasépítés ezen események előtti növekedését alátámasztó tendenciák közép- és hosszú távon továbbra is a teljesítmény elsődleges mozgatórugói maradnak. Rövid távon némely alszektor profitálhat majd a katasztrófa-elhárításra fordított kiadásokból.

Románia. A járvány építésre gyakorolt hatása kevésbé volt érezhető 2020-ban mivel a folyamatban lévő projektek nem álltak le, és így a piac valószínűleg egy kicsit nőtt is (3,8%). Mivel a teljes román gazdaságnak jó néhány évre lesz szüksége a válság utáni fellendüléshez, Romániában a teljes építési teljesítmény jövőre valószínűleg csökkenni fog (-2%), és csak 2022-ben kezd majd várhatóan talpra állni (+2,8%). A járvány jövőre is lehúzza majd a lakásépítést, mivel az idén a vártnál kevesebb új projekt kezdődött, és a recesszió továbbra is csökkenti majd a vásárlóerőt. A nem-lakásépítésen belül a kiskereskedelem és a szállodák sínylették meg leginkább a válságot. Az irodaépítés is stagnál az új építés iránti alacsonyabb kereslet és a home office kibővülése miatt, illetve amiatt, hogy a cégek újragondolják a hagyományos irodák használatát. A nemzetközi kereskedelem visszaesése visszafogta az ipari építéseket, de ha a határok megnyílnak és az export élénkülni kezd, a fellendülés is jöhet. A mélyépítés van a legjobb helyzetben ahol az állami beruházások várhatóan nőnek majd hiszen az infrastruktúrára fordítható uniós pénzek 60%-át még nem költötték el a 2014–2020-as költségvetésből.

Szerbia. A 2020-as évet a megismétlődő járvány jellemezte. Idén kétszer vezettek be korlátozásokat Szerbiában, melyek negatív hatással voltak a szolgáltató szektorra. Ezenkívül most már biztos, hogy a járvány hatásai jövőre is megmaradnak, és a legjobb esetben az egész 2021-es évre szükség lesz, hogy a gazdaság felépüljön. Mivel a jövő évre még mindig nagy a bizonytalanság, az előrejelzésben is sok a kérdőjel. A szerb kormány a GDP több mint 10%-át ösztönző intézkedésekre fordította, hogy enyhítse a járványhatást. Míg 2020 második felében a fellendülés erőteljes volt, az októberi-decemberi korlátozások megállították a normalizálódást. Szerencsére a nagy állami infrastrukturális projektek megvalósítása folyamatosan nő, elősegítve az építési teljesítmény növekedését, és a magánberuházások sem csökkennek. Az erős hiteltevékenység és a stabil piaci alapok szintén támogatják a fellendülést, de az elhúzódó külföldi kereslet és a szolgáltató szektor lassú fellendülése továbbra is beárnyékolja a kilátásokat.

Szlovénia. A járvány kevésbé érintette a szlovén építőipart mint néhányan gondolták. Annak ellenére, hogy a becslések szerint az építési teljesítmény idén 4,8%-kal csökkent, jövőre valószínűleg a 2019-es szinthez közeledik majd, és 2022-ben tovább bővülhet a mélyépítés miatt ahol a nagy projektek folytatódnak. A Koper kikötőig tartó 2. vasúti pálya építése, a 3. tengely útépítés, és a Karavanke alagút bővítése mind folytatódott idén: a karantén a vártnál kevésbé zavarta meg ezeket. A nem-lakáscélú építés viszont szenved majd a járvány okozta gazdasági lassulástól és az ebből következő alacsonyabb ipari és kereskedelmi beruházásoktól. Hasonlóképpen, a lakásépítés is egyelőre visszafogott a járvány miatt, de az előrejelzési horizont vége felé visszatérhet növekedési pályára a történelmien alacsony kamatlábak és a hitelfinanszírozás elérhetősége miatt.

A teljes tanulmányok megvásárolhatóak, és a minta tanulmányt a www.eecfa.com oldalon lehet megtekinteni. Az EECFA (Eastern European Construction Forecasting Association) nyolc kelet-európai ország építési piacát kutató nemzetközi szövetség, mely a helyi kutatóintézetek, illetve az alapító valamint kutató és adminisztratív központ Buildecon és a módszertani hátteret biztosító Eltinga együttműködése.