A városi lakosság csökkenése miatt egyre több az életvitelszerűen nem lakott ingatlan

Nőtt az életvitelszerűen nem lakott ingatlanok száma Budapesten és vidéken egyaránt; az Otthon Centrum augusztus elején publikált összesítése szerint a városi lakosság csökkenése, a fogyatkozó népesség és a turizmus együttes hatása vezetett oda, hogy száz lakott lakásra 2022-ben már csupán 237 fő jutott, míg 10 éve ez a szám 248 volt.

Az Otthon Centrum kapcsolódó közleményében idézi a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) 2022-es népszámlálásának nemrégiben publikált adatát, amely szerint a 4,6 milliós magyarországi lakásállomány tíz év alatt 4,9 százalékkal (190 ezer lakással) bővült. Az OC elemzése szerint ennek oka az, hogy elmúlt évtizedben különösen a városokban és a városkörnyéki településeken jelentősen emelkedtek árak, miután a kereslet jócskán meghaladta a kínálatot. A piac erre a fontosabb gazdasági centrumokban, nagyvárosokban a lakásépítés felpörgetésével reagált - írják.

Az OC rámutat: a fogyatkozó népesség és a bővülő lakásállomány miatt arányaiban egyre kevesebben laknak a lakásokban. Hiába nőtt tehát a lakásszám, ezzel párhuzamosan a nem lakott ingatlanok száma is emelkedett. Jelenleg  599 ezer lakás, az ország lakásállományának 13 százaléka nem lakott - utalnak a statisztikai hivatal kimutatására. A KSH adatai szerint egyedül a községekben csökkent kis mértékben a nem lakott lakások aránya: 12,4 százalékról 11,9 százalékra. Ezzel szemben Budapesten 13 százalékról 17,7 százalékra nőtt az arányuk.

Soóki-Tóth Gábor az Otthon Centrum elemzési vezetője kifejtette: a főváros egyes kerületeiben a nem lakás célú használat elterjedtsége erős korrelációt mutat a nem lakott lakások számával. A belvárosban és a belső kerületekben, ahol a turisztikai célú hasznosítás mellett jellemzően kisebb irodák, orvosi rendelők is működnek a társasházakban, kiemelkedően magas ezek aránya.

Ismertetése szerint Budapest V. kerületében a lakások 38 százaléka, a VI. és VII. kerületben 32 és 28 százaléka életvitelszerűen nem lakott ingatlan. Az arány a IX. kerületben is eléri a 28 százalékot. Az I. kerületben a lakásállomány 27 százaléka, a XII. kerületben 25 százaléka a népszámlálási adatok alapján életvitelszerűen nem lakott ingatlan.

A megyei jogú vidéki városok között Szeged a csúcstartó, ahol a lakások 20 százaléka, mintegy 17 ezer lakás nem lakott. Az arányokat tekintve Nagykanizsa, Salgótarján és Eger dobogós még, míg abszolút értékben Szeged után Debrecenben található a legtöbb életvitelszerűen nem lakott ingatlan - összegezte az adatokat Soóki-Tóth Gábor.

A vármegyei jogú városokban mérséklődött az ingatlanárak emelkedésének üteme

Kapcsolódó hír, hogy az összes ingatlantípusnál magasabb az idei átlagár a tavalyinál, de a vármegyei jogú városokban az emelkedés üteme mérséklődött - adta hírül országos mérése alapján az Otthon Centrum augusztus elején.

A közlemény idézte Soóki-Tóth Gábort, az OC elemzési vezetőjét, aki elmondta, hogy a 25 vármegyei jogú városban az idei év első hat hónapjában átlagosan 554 ezer forint volt egy használt téglalakás négyzetmétere, ami a tavalyi átlaghoz képest 5,7 százalékkal magasabb. A panellakások 507 ezer forintos fajlagos ára is 8,1 százalékkal emelkedett, míg a használt házaknál 441 ezer forintos négyzetméterár az átlag érték, ami 16,8 százalékkal magasabb a 2022-es év átlagáránál.

A használt téglalakásoknál a legdrágább város Debrecen, átlagosan 768 ezer forintos négyzetméterárral. Kissé lemaradva Székesfehérvár (651 ezer forint) majd Győr (645 ezer forint) következik. A legtöbb városban a fajlagos átlagár a 400-550 ezer forint közötti sávban mozog, a legolcsóbban Nagykanizsán - 400 ezer forintos átlagértékkel - lehet lakáshoz jutni.

A panellakásoknál szintén Debrecen áll az élen 661 ezer forintos átlagos fajlagos árral a vármegyei jogú városok között. A sorrendben Veszprém (611 ezer forint), majd Székesfehérvár (582 ezer forint), és Győr (553 ezer forint) követi a hajdúsági megyeszékhelyt. A többi városban 360-500 ezer forint között mozog a négyzetméterár, a legalacsonyabb átlagár a szolnoki.

A családi házak négyzetméterének átlagára a megyei jogú városokban 442 ezer forint. Ebben a szegmensben 700 ezer forintos átlagértékkel Sopron az első, amit Debrecen (561 ezer forint) és Győr (492 ezer forint) követ.

A 2000-ben alapított Otthon Centrum csaknem 190 irodával és teljes országos lefedettséggel rendelkezik. Az ingatlanközvetítő hálózat a Biggeorge Holding része, amelynek tagjai többek között az ingatlanfejlesztés, ingatlan alapkezelés és az ingatlanfinanszírozás területén tevékenykednek. Tavaly az OC többségi tulajdont szerzett az ingatlan - és hitelközvetítéssel foglalkozó Open House, valamint a lengyel Freedom Cégcsoportban.

Forrás: MTI

Fotók: Freepik.com