A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerdán közölte, hogy februárban az építőipari termelés volumene a nyers adatok szerint 42,3 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, az idén januárinál pedig a szezonálisan és munkanaphatással kiigazított indexek alapján 13,3 százalékkal volt magasabb.

Regős Gábor, a Századvég Zrt. makrogazdasági üzletágvezetője az MTI-nek küldött kommentárjában kiemelte: az éves alapú növekedésben szerepe lehetett a gyenge bázisnak, de a bővülés mértéke sokkal nagyobb, mint amekkorát a bázisidőszaki adat indokolna. Az orosz-ukrán háború a februári termelést még nem befolyásolta, az a következő hónapokban okozhat fennakadást az építőanyagok hiánya miatt.

A szakértő szerint sokan már temették az építőipar idei évét, de az adatokból ennek ellenkezője látszik, a szerződésállomány volumene majdnem ötödével meghaladja az egy évvel korábbit, így a kérdés inkább az, hogy az ágazat milyen ütemben bírja teljesíteni a szerződéseket. Regős Gábor úgy látja, hogy az erőteljes kereslet és az építőanyag-ellátás esetleges problémái miatt az egyébként sem alacsony árak további emelkedésére lehet számítani az ágazatban. A munkaerő rendelkezésre állásáról kifejtette: a magas rendelésállomány teljesítése az eddiginél is több munkaerőt igényel majd, amelynek egyik forrása az Ukrajnából elmenekültek csoportja lehet. Kérdés ugyanakkor, hogy a korábban onnan érkező munkaerő rendelkezésre áll-e, vagy a háború miatt most nem tud Magyarországon dolgozni - tette hozzá.

Horváth András, a Takarékbank vezető elemzője kommentárjában megállapította: a januári átmeneti megtorpanás után februárban kilőtt a hazai építőipar, továbbra is erős a lendület az iparágban, annak ellenére, hogy a drágulás is igen erőteljes. A szakértő szerint az építőipar legnagyobb kihívása továbbra is az elszabaduló alapanyag-ellátási és áremelkedési problémákkal való szembenézés lesz, ami láthatóan tovább gyorsul, főként az energiaválság és az ukrán háború következményeként, miközben a kereslet változatlanul kiugróan erős az iparágban.

Az elemző várakozása szerint idén 12 százalékot kissé meghaladó lehet az iparág növekedése, de a háború közvetett következményei, az alapanyag-ellátás jelentős akadályai és a munkaerőhiány miatt jelentős a bizonytalanság. Kitért arra, hogy a jelenlegi erős keresletben az államilag támogatott otthonteremtési és felújítási támogatásoknak is szerepe van. A 3 millió forintos felújítás-támogatási program, a visszavezetett 5 százalékos újlakás-áfa, a csok-támogatások, valamint az illetékmentesség tovább fűtheti az ingatlanpiacot és az építőipari konjunktúrát idén, mert a szoros támogatási határidők és a bizonytalanságok miatt minden szereplő a minél gyorsabb kivitelezésben érdekelt.

Az évkezdet alapján erős éve lehet a hazai építőiparnak a beszerzési problémák és az évek óta tartó erőteljesen bérinfláció folytatódása ellenére. Az alapanyaghiány és a beruházási költségek kiugró növekedése középtávon fékezheti a lendületet, de a jelenlegi szerződésállomány elég kapacitást köt le a következő másfél évben - mutatott rá.

Iparági tapasztalatok alapján némi enyhülést hozott az építőipari alapanyagok "exportkorlátozása", tavaly év végére 10-15 százalékos árcsökkenésről számoltak be a kivitelezők. Az idei év elején a várt 10 százalék körüli drágulás helyett azonban nem ritkák a 25 százalék feletti áremelések, így egyre akutabb a kérdés, hogy milyen árszintet fog még elbírni a hazai építési piac - fogalmazott a Takarékbank elemzője.

MTI, 2022.04.13.