Otthon Centrum: visszaesett a lakásépítési kedv a megyei jogú városokban

Az országos lefedettségű ingatlanközvetítő hálózat felmérése szerint 254 projekt van folyamatban, ezekben  6000 lakás épül, az új projektek száma azonban csak 39.

A közlemény szerint a 100 ezernél népesebb megyei jogú városokban indult el a legtöbb projekt, míg a kisebb településeken elenyésző volt a számuk. A listavezető Debrecen 49 projekttel, a második Szeged (32 projekt), majd Pécs (23 projekt). A legkevesebb projekt Hódmezővásárhelyen kezdődött, ahol mindössze egy négylakásos társasház kivitelezése van folyamatban. A kisebb megyei jogú városokban - Baján, Esztergomban, Dunaújvárosban és Salgótarjánban - nincs futó társasházi lakásberuházás. A legtöbb lakás Szegeden (956 lakás), Debrecenben (783 lakás) és Nyíregyházán (650 lakás) épül.

Debrecen, Mediterrán Teraszház

Az OC rámutat: a megyei jogú városokban az új ingatlanok kínálati négyzetméterára átlagosan 947 ezer forint, ez 25 százalékkal magasabb az egy évvel ezelőttinél. A legdrágább lakások Sopronban vannak, négyzetméterenként 1,1 millió forinttal, Debrecenben 1,09 millió forinttal, és Szegeden 1,04 millió forinttal. A legtöbb városban 700-850 ezer forintos átlagértéken kínálják az új építésű lakások négyzetméterét.

ingatlan.com: több fővárosi kerületben és a vármegyeszékhelyeken is csökkent az állandó lakosok száma

A múlt évben, az agglomerációs települések szerte az országban népszerű költözési célpontnak számítottak.  Az ingatlanhirdetési portál vezető gazdasági szakértője, Balogh László szerint folytatódott a korábbi évekre jellemző trend, azaz az agglomerációs települések erősödtek, a drágább lakásokkal rendelkező nagyobb városokban pedig csökkent a népesség; sokan a kiköltözéssel válaszoltak a magas lakásárakra, amihez hozzájárult a lakáshitelkamatok emelkedése is.

Jelezte: egy-egy település lakosságszám-változásánál figyelembe kell venni azt is, hogy nemcsak a be- és kiköltözésekről van szó, hanem a népesség természetes alakulása, azaz a születések és halálozások számának különbsége, valamint az egyéb okokból történő lakcím-bejelentkezések is szerepelnek az adatokban.  Érd lakosságszáma nőtt a legnagyobb mértékben - 821-gyel - egy év alatt, és az érdi átlagos négyzetméterárak a kínálati piacon egy év alatt 16 százalékkal, 753 ezer forintra emelkedtek.

Érdi építkezés

Érd után további budapesti agglomerációs települések következnek: a Pest vármegyei Erdőkertesen, Nagytarcsán, Biatorbágyon és Gyömrőn 343-360 fővel nőtt a lakosok száma. Ezeken a településeken az átlagos négyzetméterár 4-21 százalékkal, 661-813 ezer forintra emelkedett. A lakosságszám szerinti változását nézve a top 10-ben szerepel még többek között a szintén Pest vármegyében lévő Vácrátót, ahol a lakosság 12 százalékos bővülését 17 százalékos drágulás kísérte, így a négyzetméterárak 733 ezer forintra nőttek. A legjobb tízben az egyetlen nem Pest vármegyei település  Hajdúsámson: a Debrecen vonzáskörzetében található településen a lakosok száma 254-gyel bővült, az átlagos négyzetméterárak pedig 15 százalékkal 439 ezer forintra emelkedtek - írták.

Az elemzés szerint a fővárosi összlakosságszám tavaly 13 ezer fővel tovább csökkent 1,63 millióra, Budapest IV. és XXI. kerületében, Pécsen, Szegeden, Debrecenben és Miskolcon 1133-2259 lakossal lettek kevesebben. Az ingatlanok viszont a lakosok számának visszaesése ellenére drágultak: az átlagos négyzetméterár ezekben a városokban és kerületekben 13-21 százalékkal emelkedett, 435-729 ezer forintra. A szakértő szerint a lakosságszám-csökkenést elkönyvelő budapesti városrészekben és vármegyeszékhelyeken azért drágultak a lakások, mert az arányokat tekintve mindössze 1 százalék körüli mértékben csökkent a népesség, így marad kereslet az ottani lakásokra. Ráadásul a budapesti kerületek és az egyetemvárosok a befektetési célú vásárlók kedvelt célpontjai, ami szintén felfelé húzza vagy "megtámasztja" az árakat.

Duna House: több mint 1 millióval emelkedtek a budapesti V. kerületi négyzetméterárak 10 év alatt

A belvárosi kerületek (V., VI., VII.) négyzetméterára is elérte a milliós lélektani határt, a befektetési célú vásárlások aránya a 2021-es adatokhoz képest 15 százalékponttal, 60 százalékra nőtt ezen a területen tavaly. A befektetők által kedvelt V., VI. és VII. kerületek áremelkedése a 2023-as tranzakciós adatok szerint továbbra is kitart: tavaly a második félévben értékesített ingatlanok adataihoz képest idén 6 százalékkal, 1,08 millió forintra nőttek az átlagos négyzetméterárak ezekben a kerületekben.Az elemzésük szerint a belvárosi kerületek áremelkedése 2014 második félévétől kezdve szünet nélkül tart, mindössze a pandémia időszakában mutatnak érezhető stagnálást az ingatlanközvetítő értékesítési adatai.

Benedikt Károly, a Duna House PR- és elemzési vezetője a közleményben kiemelte: jól jártak, akik évekkel ezelőtt belvárosi ingatlanba fektették megtakarításukat, hiszen 2022 év végére a 10 évvel ezelőtti, 2012-es második féléves adatokhoz viszonyítva több mint egymillió forinttal lettek drágábbak az V. kerületi ingatlanok négyzetméterenként. A terézvárosi és erzsébetvárosi trend is hasonló, előbbinél 236 százalékos, utóbbinál 220 százalékos négyzetméterár-emelkedést mutatnak a számok. Hozzátette: a Duna House aktuális, fővárosi kínálatának 16 százalékát teszik ki a belvárosi területen hirdetett ingatlanok, amelyek között a többmillió eurós épületektől kezdve a 13 millió forintra tartott 15 négyzetméteres minigarzonig terjed a kínálat.

Duna House: főként befektetési céllal vásárolnak ingatlanokat a fővárosi második kerületben

A vevők főként befektetési céllal vásároltak a fővárosi második kerületben és átlagosan 109 millió forintot költöttek a nagyjából 110 négyzetméteres ingatlanokra 2022-ben. A társaság adatai szerint a II. kerületben idén 1,4 millió forintra nőtt a négyzetméterár a tavalyi 990 ezer forintos átlagos árhoz képest. Az ingatlanközvetítő ügyfelei között végzett felmérés alapján az idén februárban a II. lett a legnépszerűbb fővárosi kerület, maga mögé utasítva a korábbi csúcstartó XIII. kerületet, illetve a befektetők által kedvelt Teréz- és Erzsébetvárost is.

Építési telek Budapest II. kerületében

A közlemény idézi Benedikt Károlyt, a Duna House pr- és elemzési vezetőjét, aki elmondta, hogy a februári adatok szerint a fővárosi érdeklődők 18,9 százaléka részesítette előnyben a II. kerületet otthonkeresésekor. Hozzátette: a 2022-es ingatlanpiaci tranzakciók mindössze 4 százaléka zárult a II. kerületben, az eladók legnagyobb arányban örökségüket értékesítették, míg a tavaly ingatlant vásárlók motivációját 28 százalékban a befektetési szándék, 25 százalékban a nagyobb ingatlanba költözés adta, a vevők 11,7 százaléka pedig első lakására szerződött.

A vásárlók 78 százaléka téglaépítésű lakásokra szerződött 2022-ben, amelyekért 75,9 millió forintos átlagárat, így több mint egymillió forint feletti négyzetméterárat fizettek. Az átlagos ingatlannagyság 71 négyzetméter volt - írták. A családi házaknál az átlagos ár tavaly 226 millió forint fölé emelkedett, ami 68 százalékos áremelkedés, míg a négyzetméterárak 47 százalékkal drágultak 2021-hez képest. Újépítésű otthont kevésbé találni a kerületben, az idei, első negyedéves adatok alapján 2,1 millió forintos négyzetméteráron lehetett hozzájutni új ingatlanhoz, amelyért mintegy 250 millió forintos átlagárat fizettek a vevők - ismertették.

A meghirdetett ingatlanok között elérhető csaknem 3 millió forintos négyzetméteráron 3 milliárd forint felett értékesített luxusrezidencia, vagy négyzetméterenként mintegy 4,2 millió forintért árult 2 milliárd forintos villa is. A kerületben a jelenleg elérhető, legolcsóbb lakás egy 25 négyzetméteres, felújított garzon 40 millió forintért. 

Otthon Centrum, ingatlan.com, Duna House sajtóközlemények, via MTI. Címlapfotó: Buda Bright lakópark (Indotek)