Duna House: szép számok

A franchise ingatlanközvetítésben a Duna House hálózata által generált jutalékok összege több mint 4 milliárd forintot tett ki idén a második negyedévben, ami éves szinten 32,8 százalékos, az előző negyedévhez képest pedig 2,1 százalékos növekedés - közölte az ingatlan- és pénzügyi közvetítő társaság a második negyedévről rendelkezésre álló előzetes mérőszámok alapján az MTI-vel.

A közlemény szerint "Magyarországon magához tért az ingatlanpiac", ugyanis a franchise szegmensben 2,9 milliárd forint értékű jutalékra tettek szert, ami 2023 második negyedévéhez képest 43,1 százalékos, negyedéves alapon 8 százalékos bővülés.

Rámutattak, hogy Lengyelországban a 2023. negyedik negyedéves 1,2 milliárd forintos rekord hálózati jutalékbevételszintről fokozatos csökkenés történt az év első felében, ám idén a második negyedévben így is 1,01 milliárd forint értékű jutalékra tettek szert, ami az előző év azonos időszakához képest 7,4 százalékos növekedés.

Arra is kitértek, hogy a saját iroda szegmensben a negyedéves jutalékbevétel 475 millió forintot tett ki, ami éves összehasonlításban 25,2 százalékos emelkedés. Magyarországon ebben a szegmensben a negyedéves jutalékbevételek az egy évvel korábbihoz képest 40 százalékkal, 240 millió forintra nőttek, viszont 2024 első negyedévéhez képest 11,2 százalékos volt a csökkenés.

A lengyel saját irodák negyedéves jutalékbevétele a második negyedévben 169 millió forint volt, ami éves szinten 5,4 százalékos visszaesés, míg az előző negyedévhez képest 4,3 százalékos növekedés.

A cseh saját iroda negyedéves jutalékbevétele a második negyedévben elérte a 66 millió forintot, ami az előző év azonos időszakához képest 127,4 százalékos emelkedés. Viszonylag kis méretéből adódóan a cseh saját iroda teljesítménye erősen ingadozhat a negyedévek között - ismertette közleményében a Duna House.

A csoport által közvetített hitelvolumen a második negyedévben 250 milliárd forintot tett ki, ami éves szinten 50,8 százalékos bővülés, míg negyedéves szinten 2,5 százalékos csökkenés. Olaszországban a hitelvolumenek 131,9 milliárd forintot, Lengyelországban 83,6 milliárd forintot, míg Magyarországon 34,1 milliárd forintot tettek ki, amelyek éves összevetésben 33,3, 52,2, illetve 105,2 százalékos növekedés.

OTP Ingatlanpont : ország megint egy kicsit nyugatabbra költözött

A statisztika szerint az átlagos országos költözési aktivitás tavaly 2,3 százalék volt, azaz a lakosság ekkora része váltott vármegyét a költözése során. Ehhez viszonyítva a legzártabb városnak Budapest bizonyult, ahol a ki-, illetve a beköltözés egyaránt csupán a polgárok 1,6 százalékát mozgatta meg. Mögötte a második Csongrád-Csanád, mindkét irányban 1,9 százalékos mutatóval. A vándorlásnak leginkább kitett vármegyék között már erősen irányfüggő az élboly: a lakosságszámukhoz képest a legtöbb beköltözőt vonzók csoportjába Pest, Heves, Fejér, Zala és Nógrád tartozik (2,6-2,8 százalék), míg ahonnan a legtöbben távoznak, az Szabolcs-Szatmár-Bereg, Borsod-Abaúj-Zemplén, Nógrád és Heves (2,8-3 százalék). Ami azt is mutatja, hogy költözési szempontból Heves, illetve Nógrád a legnyitottabb vármegyénk.

Ha a megyei mérlegekre tekintünk, azt látjuk, hogy tavaly Magyarország lakossága megint egy kicsit nyugatabbra költözött. A vármegyék túlnyomó többségében, illetve a Dunától keletre mindegyikben az elköltözők voltak többségben. Ott lakosságarányosan a legnagyobb vesztes Szabolcs-Szatmár-Bereg (-0,4 százalék) és Borsod-Abaúj-Zemplén (-0,3 százalék), míg legjobban Csongrád-Csanád és Bács-Kiskun szerepelt, melyek csak egy-két tucatnyi állandó lakosukat veszítették el.

A veszteség csekélysége adja a főváros sikerét is, míg korábban évi öt-tízezer polgárt is elveszített az ide-oda vándorlásban, tavaly csak mintegy hatszáz állandó lakos volt Budapest deficitje. A környező Pest vármegye, bár a lakosságvonzó hatása abszolút volumenben a korábbihoz képest nagyot csökkent, még mindig pozitív mérleggel zárta a tavalyi évet, hiszen a vármegyék közül arányaiban a legnagyobb mértékben, 0,4 százalékkal tudta növelni a népességét.

A Dunántúl összességében nyertese a költözéseknek, a vármegyéit tekintve pedig Győr-Moson-Sopron könyvelhette el a legnagyobb a lélekszám-gyarapodást (+0,3 százalék). Ám volt egy tömb itt is – Baranyával, Tolnával, s a Balaton menti Somoggyal és Veszprémmel –, ahonnan többen távoztak, mint oda érkeztek. Az elemző szerint nem nehéz ebben felfedezni a térség lakáspiacának a tartósabb problémáit. Egyre többen panaszkodnak arra, hogy a tó körüli árak már a helyi fiatalok számára is nehézzé teszik az ottani családalapítást, megmaradást. Emellett idén a külföldiek is inkább az eladói oldalon jelennek meg a helyi lakáspiacon.

Egy hosszabb periódust tekintve azt mutatja a statisztika, hogy a költözők mind nagyobb arányban keresik új lakóhelyüket egy másik vármegyében, miként Valkó Dávid fogalmaz, „egyre mobilisabbak a magyarok”. Míg 2003-ban a költözések 64,8 százalékával lépték át a vármegyehatárt, addig ez az arány az évek során lassan növekedett, s húsz évvel később, 2023-ban 66,9 százalékkal ért csúcsra.

Ám az egyes területek között is nagy a különbség a tekintetben, hogy az onnan indulók találnak-e alkalmas új otthont még a vármegyehatárok között, vagy ahhoz messzebbre kell vándorolniuk. E szempontból 2023-ban Pest képviselte az egyik végletet, az innen indulóknak kevesebb mint harmada (29 százalék) talált helyben új otthonra. Ezzel szemben van három vármegyénk, amelyekben a költözők több mint kétötöde a határaik között is célt ér: Győr-Moson-Sopron (41,2 százalék), Baranya (40,2 százalék), valamint Vas (40,2 százalék).

Duna House, OTP Ingatlanpont sajtóközlemények alapján