
Külföldi munkavállalók a magyar építőiparban
2023. december 20.
Az elmúlt időszakban több kérdés is felmerült a külföldi, de különösen a harmadik országbeli munkavállalók magyar építőipari cégeknél történő alkalmazásával kapcsolatban, ezért az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) a Nemzetközi Migrációs Szervezettel (IOM) együttműködve, közösen összeállított kérdőív alapján, valamint szóban is tájékozódott tagszervezeteinél a külföldi, illetve a harmadik országbeli állampolgárok foglalkoztatásáról.
Az építőiparban foglalkoztatott külföldi, illetve harmadik országbeli állampolgárok létszámáról, foglalkoztatásuk körülményeiről jelenleg nem lelhető fel egységes nyilvántartás sem a kormányhivataloknál, sem a KSH-nál. Az ÉVOSZ becslései szerint 15-20 000 fő között volt 2023. évben ezen munkavállalók száma.
Jellemzőnek mondható, hogy az 50 fő alatti és az 51-100 fő közötti foglalkoztatottal rendelkező cégeknél alig akad külföldi munkavállaló, de a 100 fő felettieknél – ami a válaszadók 40 %-át jelenti - is csak 1-2 százalékot tesz ki az összfoglalkoztatotti létszámon belül a külföldi munkaerő foglalkoztatása.
A 27 uniós ország közül kiemelendően Romániából, Szlovákiából és Horvátországból, emellett Ukrajnából érkeznek a külföldi munkavállalók, akiket fizikai és szellemi munkakörben egyaránt alkalmazzák a cégek.
A választ adó vállalkozások fele foglalkoztat Ukrajnából érkező fizikai munkavállalót, 10 százaléka pedig szellemi munkakörben - a foglalkoztatásukat támogató kormányzati intézkedéseknek köszönhetően.
Harmadik országbeli munkavállaló foglalkoztatását a válaszadók egynegyede jelölt meg. Mind fizikai, mind pedig szellemi munkakörben alkalmaznak harmadik országbelieket, a teljesség igénye nélkül: Szerbiából, Jordániából, Ecuadorból, Mongóliából.
A megkérdezett kölcsönbe vevő cégek munkaerő igényét a minősített magyar kölcsönbeadó cégeken kívül külföldi magánszemélyek, ügynökök, vagy akár a „harmadik” országban toborzó cégek is elősegítik, hogy azután azok egyéni munkavállalási formában folytassák magyarországi tevékenységüket.
A harmadik országbeli munkavállalók részére az őket alkalmazó cégek szállást is biztosítanak, leggyakrabban családi házakban, vagy lakásokban történő elhelyezéssel.
A megkérdezett cégeknél a harmadik országbeli munkavállalók esetében a foglalkoztatás időtartama maximálisan 24 hónap, vagy annál hosszabb időtartam, melyet leggyakrabban a munkavállalók felmondása, vagy a határozott idő lejárta szakít meg.
A válaszadó cégek több mint fele maximális elégedettségét fejezte ki a harmadik országbeli munkavállalók munkájának megítélésével kapcsolatban, éppen ezért 2024. évre előre tekintve is tervezik, hogy a jövőben is alkalmaznak majd külföldi (uniós, ukrajnai), illetve harmadik országbeli munkavállalókat. A hazai építőipari vállalkozások egyúttal azt is jelzik, hogy sokasodik a külföldi befektetők által közvetlenül, külföldi érdekeltségű cégeken keresztüli unión kívüli munkaerő foglalkoztatása. Jellemzően távolkeleti és török befektetők létesítményeinek megvalósításához a befektető relációjából hozzák az építési termékeket, a munkavállalókat és a kivitelezői gépi kapacitásokat, technológiát is.
ÉVOSZ sajtóközlemény, képünk illusztráció
Új nátriumionos energiatárolót mutatott be a CATL
A TENER Sodium a lítium alapú megoldások alternatívájaként kínálhat biztonságosabb, költséghatékonyabb és szélesebb körben elérhető energiatárolási lehetőséget.
Szemerey Samu lett az országos főépítész
Vitézy Dávid miniszter Szemerey Samut bízta meg az országos főépítészi teendők ellátásával, a döntés szombattól hatályos.
ÉVOSZ: fókuszban az azbesztmentesítés
Az ÉVOSZ szerint az azbesztmentesítés az egyik legsürgetőbb feladat a hazai építőiparban, mivel a szakszerűtlen bontás és hulladékkezelés súlyos egészségügyi és környezeti kockázatokat jelenthet.
