Külföldi munkavállalók a magyar építőiparban

Az elmúlt időszakban több kérdés is felmerült a külföldi munkavállalók magyar építőipari cégeknél történő alkalmazásával kapcsolatban, ezért az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) a Nemzetközi Migrációs Szervezettel (IOM) együttműködve felmérést készített.

2023. december 20.

Az elmúlt időszakban több kérdés is felmerült a külföldi, de különösen a harmadik országbeli munkavállalók magyar építőipari cégeknél történő alkalmazásával kapcsolatban, ezért az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) a Nemzetközi Migrációs Szervezettel (IOM) együttműködve, közösen összeállított kérdőív alapján, valamint szóban is tájékozódott tagszervezeteinél a külföldi, illetve a harmadik országbeli állampolgárok foglalkoztatásáról.

Az építőiparban foglalkoztatott külföldi, illetve harmadik országbeli állampolgárok létszámáról, foglalkoztatásuk körülményeiről jelenleg nem lelhető fel egységes nyilvántartás sem a kormányhivataloknál, sem a KSH-nál. Az ÉVOSZ becslései szerint 15-20 000 fő között volt 2023. évben ezen munkavállalók száma.

Jellemzőnek mondható, hogy az 50 fő alatti és az 51-100 fő közötti foglalkoztatottal rendelkező cégeknél alig akad külföldi munkavállaló, de a 100 fő felettieknél – ami a válaszadók 40 %-át jelenti - is csak 1-2 százalékot tesz ki az összfoglalkoztatotti létszámon belül a külföldi munkaerő foglalkoztatása.

A 27 uniós ország közül kiemelendően Romániából, Szlovákiából és Horvátországból, emellett Ukrajnából érkeznek a külföldi munkavállalók, akiket fizikai és szellemi munkakörben egyaránt alkalmazzák a cégek.

A választ adó vállalkozások fele foglalkoztat Ukrajnából érkező fizikai munkavállalót, 10 százaléka pedig szellemi munkakörben - a foglalkoztatásukat támogató kormányzati intézkedéseknek köszönhetően.

Harmadik országbeli munkavállaló foglalkoztatását a válaszadók egynegyede jelölt meg. Mind fizikai, mind pedig szellemi munkakörben alkalmaznak harmadik országbelieket, a teljesség igénye nélkül: Szerbiából, Jordániából, Ecuadorból, Mongóliából.

A megkérdezett kölcsönbe vevő cégek munkaerő igényét a minősített magyar kölcsönbeadó cégeken kívül külföldi magánszemélyek, ügynökök, vagy akár a „harmadik” országban toborzó cégek is elősegítik, hogy azután azok egyéni munkavállalási formában folytassák magyarországi tevékenységüket.

A harmadik országbeli munkavállalók részére az őket alkalmazó cégek szállást is biztosítanak, leggyakrabban családi házakban, vagy lakásokban történő elhelyezéssel.

A megkérdezett cégeknél a harmadik országbeli munkavállalók esetében a foglalkoztatás időtartama maximálisan 24 hónap, vagy annál hosszabb időtartam, melyet leggyakrabban a munkavállalók felmondása, vagy a határozott idő lejárta szakít meg.

A válaszadó cégek több mint fele maximális elégedettségét fejezte ki a harmadik országbeli munkavállalók munkájának megítélésével kapcsolatban, éppen ezért 2024. évre előre tekintve is tervezik, hogy a jövőben is alkalmaznak majd külföldi (uniós, ukrajnai), illetve harmadik országbeli munkavállalókat. A hazai építőipari vállalkozások egyúttal azt is jelzik, hogy sokasodik a külföldi befektetők által közvetlenül, külföldi érdekeltségű cégeken keresztüli unión kívüli munkaerő foglalkoztatása. Jellemzően távolkeleti és török befektetők létesítményeinek megvalósításához a befektető relációjából hozzák az építési termékeket, a munkavállalókat és a kivitelezői gépi kapacitásokat, technológiát is.

ÉVOSZ sajtóközlemény, képünk illusztráció

Ajánló a Magyar Építő Fórum legújabb számából


A Sonic Data elemzése az építőanyag-nagykereskedelem meghatározó szereplőinek 2021–2025 közötti pénzügyi teljesítményét vizsgálta, 145, legalább 1,5 milliárd forintos árbevételű vállalkozás adatai alapján. A vizsgált cégek árbevétele öt év alatt 16 százalékkal nőtt, miközben jelentős különbségek alakultak ki a növekedés, a jövedelmezőség és a hatékonyság terén.

A Develon Real-X rendszerrel felszerelt DX225LC-7X lánctalpas kotrógép már valódi munkaterületen, autonóm módon dolgozik Svájcban. A KIBAG számára átadott gép egy 300 méter hosszú árok kiásásán dolgozik, miközben a Develon szerint a technológia bizonyos földmunkáknál akár 30 százalékos teljesítménynövekedést is lehetővé tehet.

2026-ra az elektromos építőgépek már túlléptek a kísérleti szakaszon: a kisgépek mellett közepes és nagy munkagépek is sorozatban készülnek elektromos hajtással. Az európai és kínai példák azt mutatják, hogy ma már nem az a kérdés, működőképes-e a technológia, hanem az, hogy az adott munkafolyamatban az akkumulátoros hajtás, a töltési infrastruktúra és a teljes élettartamköltség hogyan viszonyul a dízelhez.

Impresszum Előfizetés Médiaajánlat Adatvédelem Hozzászólási szabályzat Süti beállítások

Brand Content Kft. 2026 ©