A Roland Berger tanácsadócég friss tanulmánya szerint a német, osztrák és svájci (DACH) építőipari vállalatok bevételei reálértéken akár 4,8%-kal is csökkenhetnek a következő évben. A várható gázhiány, valamint a megugró infláció, a magas kamatlábak és a lassuló engedélyezési számok 2024-ig jelentős hatással lesznek az új építkezésekre, különösen az egylakásos lakóépületekre. A nyereségek akár 10 százalékponttal is csökkenhetnek. A helyzetet tovább rontja, hogy a DACH-régióban az eladott áruk előállítási költségei 15-25%-kal emelkedhetnek 2023-ban.

Még az erős építőipart is megtépázza a válság

A német építőiparban a hosszú, 17 éven át tartó növekedés ellenére most a lassulás jelei tapasztalhatóak. Bár az ágazat a világjárvány alatt viszonylag stabil volt, az orosz-ukrán háború földgázellátási válságot idézett elő, amely különösen Európában érezhető. Az infláció és a kamatláb-emelkedés a geopolitikai helyzettel kiegészítve jelentős hatással lesz az új építkezésekre – különösen a lakóingatlanokra. A tanulmány szerint a DACH-építőipar legkorábban 2024-ben normalizálódhat.

Gyengülő mutatók

„Jelenlegi állapotában a DACH-építőipar alapvetően erős. A nominális rendelésbevétel és a megrendelésállomány, valamint az általános értékesítés eddig is erős volt, és valószínűleg elegendő munkát biztosít majd a következő két évre. A közelmúltbeli rendeléslemondások és késedelmek mellett azonban több olyan gyengülő mutatóval is találkoztunk, melyek aggodalomra adnak okot” – fogalmaz Schannen Frigyes, a Roland Berger magyarországi partnere. „A gázhiány például máris 60%-os anyagár-emelkedéshez vezetett. Következésképpen a gázhasználat korlátozása az iparban reális veszélyt jelent. Emellett az infláció már most 7-8%-os, ami növekvő kamatlábakhoz és további bizonytalansághoz vezet.”

A Roland Berger legfrissebb Építőipari Radarja szerint a DACH régióban az eladott áruk gyártási költségei (COGS) 15-25%-kal emelkedhetnek a következő évben, ami komoly, akár 10 százalékpontos nyereségromlást eredményezhet.

A tanulmány szerint a legnagyobb aggodalomra az építési engedélyek számának lassú növekedése adhat okot. Bár az engedélyek nominális értéke még mindig 8,6%-kal nő, 2022 első felében az engedélyek reálértéke éves szinten 10,1%-kal csökkent. Mindez az építési volumen és a termelés visszaesését jelenti, amelyet már nem kompenzálnak a magasabb díjak. Ezek a magasabb értékek a növekvő áraknak és a projekttípusok és -méretek változásának is köszönhetőek.

Több forgatókönyv

A Roland Berger három forgatókönyvet modellezett annak érdekében, hogy tanulmányozza a leírt tényezők és változások középtávú hatását. A modellek figyelembe veszik a különböző építőipari szegmensekre (új építés, felújítás) és az építőipari értéklánc különböző szereplőire (a fejlesztőktől a különböző gyártókon át az építőipari vállalatokig) gyakorolt hatásait.

A modellek alapján legkorábban 2024-ig, de a válság súlyosságától függően akár 2026-ig is eltarthat mire a mutatók normalizálódnak. Míg az ellátási zavarok és az anyagárak valószínűleg csak rövid távú kihívást jelentenek, és 2024-ig normalizálódnak, az energia- és gázárak, valamint a kamatlábak és az infláció középtávon, 2026-ig valószínűleg továbbra is aggodalomra adnak okot a DACH és Közép-Európa számára. „Mind a kereslet, mind a kínálat tekintetében jelentős sokkot tapasztalunk majd.” – mondja Schannen Frigyes.

„Úgy véljük, hogy 2023-ban a teljes építőiparra a visszaesés jellemző, függetlenül attól, hogy melyik forgatókönyv valósul meg. A lakóépületek és az új építkezések szegmensei szenvednek majd a leginkább, és a DACH-beli anyagszállítók kénytelenek lesznek csökkenteni termelésüket. A legrosszabb forgatókönyv szerint ebben a szegmensben 2023-ban 6% alatt, 2024-ben pedig 3 és 6% között alakulhat a megrendelésbevétel csökkenése.” – tette hozzá a szakértő.

Bár nincs olyan intézkedés, amellyel egymagában legyőzhetők az építőipari kihívások, a hatékonyság növelése és az ellenállóbbá válás, valamint a digitalizációba és az innovációba történő befektetés javíthatja a közvetlen és hosszú távú kilátásokat a Roland Berger szerint.

A Roland Berger teljes tanulmánya letölthető innen.

Roland Berger: Az 1967-ben alapított Roland Berger az egyetlen, német háttérrel, így európai gyökerekkel rendelkező vezető stratégiai tanácsadó cég a világon. 2400 embert foglalkoztat 36 országban, és valamennyi jelentős nemzetközi piacon jelen van. Mind az 50 iroda kulcsfontosságú üzleti csomópontnak számító városban található. A tanácsadó cég független vállalat, amely 220 partner kizárólagos tulajdonában áll.

Fotó: Getty Images