Az utasszámlálási adatok szerint naponta több mint százezer utas használja a 4-es metrót, a végleges utazási igény még kis mértékben módosulhat. A BKK legfrissebb adatai alkalmával áttekintjük a vonal építésének kanyargós történetét is.

A metró és a módosult autóbusz-vonalak utasforgalma fokozatosan stabilizálódik, de a végleges utazási igények csak a közeledő nyári iskolai szünet és szabadságolások után, szeptembertől lesznek felmérhetőek.

A március végi indulás óta a BKK többször is mérte a kihasználtságot, az áprilisi adatok napi több mint százezer utast mutattak. Kiemelkedő forgalmat bonyolítanak a végállomások, a 3-as metróra átszállást biztosító Kálvin téri, illetve a Móricz Zsigmond körtéri állomás.

Az eddigi működés során biztonságot veszélyeztető esemény nem történt a teljesen automata szerelvényekkel üzemelő vonalon. Az első négy hét alatt két leállás volt járműhiba miatt, illetve kisebb forgalmi zavarok, menetkimaradások fordultak elő, részben vonathiba és kis részben a biztosítóberendezés hibája miatt.

A 4-es metrót március 28-án adták át, ekkor kezdődött el a minimum fél évig tartó utasforgalmi próbaüzem. Az első hétvégén mindenki ingyenesen utazhatott a vonalon, amelyet akkor a BKK adatai szerint mintegy félmillióan használtak.

Utasok a II. János Pál pápa téri állomáson a 4-es metró megnyitása után 2014. március 28-án. A kelenföldi vasútállomás és a Keleti pályaudvar között épült vonalat délelőtt avatták fel.

A metró építésének története

Már az 50-es években felmerült, hogy a Móricz Zsigmond körteret és a Bosnyák teret a városközponton is áthaladó metróval kellene összekötni. Vita csak abban volt, hogy a körtér végállomás legyen, vagy onnan még menjenek a kocsik Budafok vagy Budaörs felé. 1972-ben szerepelt konkrét útvonal a főváros közelekedésfejlesztési tervében, amiből az egyik már majdnem az idén átadott nyomvonallal volt azonos. Eredetileg 1978-ban kezdték volna az építkezést, de akkor anyagi nehézségek miatt fújták le az építést.

A tervek a rendszerváltás után kerültek újra az asztalra, de az első 1990-ben és a másoodik, 1992-ben kiírt pályázat is eredménytelenül zárult. A végleges nyomvonal építését 1998-ban 2003-as céldátummal jelenti be Demszky Gábor, akkori budapesti főpolgármester, mely többször módosul (2007-ben például 2011-gyel számoltak). Az építkezés ekkor rendszeres politikai ütközőfelülelet a különböző pártok illetve a főváros vezetése és a kormányzat között.

A metró alapkövét 2006 március végén tették le az Etele téren (a Kelenföldi pályaudvarnál), 2007-ben indultak el a innen az alagútfúró pajzsok. 2010-ben megválasztott Tarlós István, új főpolgármester 2014-15-re tetti az átadás céldátumát, amit már sikerült tartani. Az új fővárosi vezetés kényszerű kompromisszumot köt, az építkezésből financiális okok miatt kimarad a metróvonal Keleti pályaudvartól a Bosnyák térig tartó szakasza.

2013 őszén készül el a metró első állomása, a Bikás parki, idán január végére az összes állomás megkapta a használatbavételi engedélyt, és március végén nyílt meg a nagyközönség számára.

Forrás: MTI, Origo.hu

Fotó: MTI, Máthé Zoltán