Átadták az MTA új kutatóközpontját

A lágymányosi Infoparkban épült fel 9,5 milliárd forintos, vissza nem térítendő állami támogatással a 30 ezer négyzetméteres, modern kutatóközpont.

2013. november 20.

Átadták a Magyar Tudományos Akadémia Természettudományi Kutatóközpontját november 15-én pénteken Budapesten. A 30 ezer négyzetméteres létesítmény 9,5 milliárd forintos, vissza nem térítendő állami támogatással épült fel.

Az ünnepélyes megnyitón részt vett Orbán Viktor miniszterelnök is, aki elmondta, hogy a kormány versenyképes feltételeket szeretne teremteni a fiatal kutatók hazahívásához, amihez egy modern kutatóközpont elengedhetetlen.

Az épületben több mint félezer kutató dolgozhat együtt. Az új kutatóközpont az MTA kutatóintézetének hálózatába helyezkedik el, és  ebben a hálózatban a természettudományi kutatások központja.  Kutatási témáik komplex rendszerekkel, az emberrel, az anyaggal és a környezettel kapcsolatosak, amelyek tanulmányozása multidiszciplináris megközelítéseket, ezért szoros együttműködést, megfelelő információ-áramlást és hatékony tudásmegosztást igényel. Az épületben 52, tematikailag és gazdaságilag önálló kutatócsoportot fog működni, amit egy előzetes felmérés után alakítottak ki.

mta új épület 01 itt fognak kutatni - A Magyar Tudományos Akadémia Természettudományi Kutatóközpont újonnan átadott épülete a budapesti Info Parkban 2013. november 15-én (MTI)

Maga a központ a lágymányosi Infoparkban kapott helyett, ami kormányzat reményei szerint Közép-Európa egyik legjelentősebb tudáscentruma lesz, köszönhetően többek közt a már itt üzemelő Eötvös Loránd Tudományegyetemmel és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemmel kötött megállapodásoknak is.

Az  épületében 250 korszerű felszereltségű laboratórium kap helyet. A húsz hónap alatt felépített kutatóközpontba költözik az MTA Anyag és Környezetkémiai, Enzimológiai, Kognitív Idegtudományi és Pszichológiai, Molekuláris Farmakológiai, valamint Szerves Kémiai Intézete.

Az épület az energiatakarékossága mellett intelligens is. A központ déli, magastetős felületein napkollektorokat szereltek fel, az esővízgyűjtő által összegyűjtött csapadék az automata öntözőrendszerbe kerül, a fűtési költségeket hővisszanyerő rendszer csökkenti, az épület bizonyos helyiségében pedig automata érzékelők működtetik a világítást és a szellőzést.

Forrás: MTI A képek forrása az MTI, Fotó: Koszticsák Szilárd

Ajánló a Magyar Építő Fórum legújabb számából


A Sonic Data elemzése az építőanyag-nagykereskedelem meghatározó szereplőinek 2021–2025 közötti pénzügyi teljesítményét vizsgálta, 145, legalább 1,5 milliárd forintos árbevételű vállalkozás adatai alapján. A vizsgált cégek árbevétele öt év alatt 16 százalékkal nőtt, miközben jelentős különbségek alakultak ki a növekedés, a jövedelmezőség és a hatékonyság terén.

A Develon Real-X rendszerrel felszerelt DX225LC-7X lánctalpas kotrógép már valódi munkaterületen, autonóm módon dolgozik Svájcban. A KIBAG számára átadott gép egy 300 méter hosszú árok kiásásán dolgozik, miközben a Develon szerint a technológia bizonyos földmunkáknál akár 30 százalékos teljesítménynövekedést is lehetővé tehet.

2026-ra az elektromos építőgépek már túlléptek a kísérleti szakaszon: a kisgépek mellett közepes és nagy munkagépek is sorozatban készülnek elektromos hajtással. Az európai és kínai példák azt mutatják, hogy ma már nem az a kérdés, működőképes-e a technológia, hanem az, hogy az adott munkafolyamatban az akkumulátoros hajtás, a töltési infrastruktúra és a teljes élettartamköltség hogyan viszonyul a dízelhez.

Impresszum Előfizetés Médiaajánlat Adatvédelem Hozzászólási szabályzat Süti beállítások

Brand Content Kft. 2026 ©