Átadták az MTA új kutatóközpontját

A lágymányosi Infoparkban épült fel 9,5 milliárd forintos, vissza nem térítendő állami támogatással a 30 ezer négyzetméteres, modern kutatóközpont.

2013. november 20.

Átadták a Magyar Tudományos Akadémia Természettudományi Kutatóközpontját november 15-én pénteken Budapesten. A 30 ezer négyzetméteres létesítmény 9,5 milliárd forintos, vissza nem térítendő állami támogatással épült fel.

Az ünnepélyes megnyitón részt vett Orbán Viktor miniszterelnök is, aki elmondta, hogy a kormány versenyképes feltételeket szeretne teremteni a fiatal kutatók hazahívásához, amihez egy modern kutatóközpont elengedhetetlen.

Az épületben több mint félezer kutató dolgozhat együtt. Az új kutatóközpont az MTA kutatóintézetének hálózatába helyezkedik el, és  ebben a hálózatban a természettudományi kutatások központja.  Kutatási témáik komplex rendszerekkel, az emberrel, az anyaggal és a környezettel kapcsolatosak, amelyek tanulmányozása multidiszciplináris megközelítéseket, ezért szoros együttműködést, megfelelő információ-áramlást és hatékony tudásmegosztást igényel. Az épületben 52, tematikailag és gazdaságilag önálló kutatócsoportot fog működni, amit egy előzetes felmérés után alakítottak ki.

mta új épület 01 itt fognak kutatni - A Magyar Tudományos Akadémia Természettudományi Kutatóközpont újonnan átadott épülete a budapesti Info Parkban 2013. november 15-én (MTI)

Maga a központ a lágymányosi Infoparkban kapott helyett, ami kormányzat reményei szerint Közép-Európa egyik legjelentősebb tudáscentruma lesz, köszönhetően többek közt a már itt üzemelő Eötvös Loránd Tudományegyetemmel és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemmel kötött megállapodásoknak is.

Az  épületében 250 korszerű felszereltségű laboratórium kap helyet. A húsz hónap alatt felépített kutatóközpontba költözik az MTA Anyag és Környezetkémiai, Enzimológiai, Kognitív Idegtudományi és Pszichológiai, Molekuláris Farmakológiai, valamint Szerves Kémiai Intézete.

Az épület az energiatakarékossága mellett intelligens is. A központ déli, magastetős felületein napkollektorokat szereltek fel, az esővízgyűjtő által összegyűjtött csapadék az automata öntözőrendszerbe kerül, a fűtési költségeket hővisszanyerő rendszer csökkenti, az épület bizonyos helyiségében pedig automata érzékelők működtetik a világítást és a szellőzést.

Forrás: MTI A képek forrása az MTI, Fotó: Koszticsák Szilárd

Ajánló a Magyar Építő Fórum legújabb számából


Az ÉBSZ elemzése bemutatja a hazai építőgéppiac aktuális irányait: mely gépkategóriák iránt élénkebb a kereslet, hogyan alakul az új és használt gépek szerepe, és milyen szempontok határozzák meg a beruházási döntéseket. A piaci kép alapján a rugalmasság, a kihasználtság és a finanszírozhatóság váltak kulcstényezővé.

A SaMoTer 2026 tanulsága szerint az építőgépek fejlődése új szakaszba lépett: a hangsúly a puszta teljesítmény helyett egyre inkább a digitalizáción, a biztonságon és a hatékony üzemeltetésen van. Az iparági trendeket az elektrifikáció, az AI-alapú rendszerek és az emberközpontú géptervezés határozzák meg.

A Develon Demo Days 2026 bemutatta, hogyan alakul át az építőgépek világa: az intelligens vezérlés, az autonóm rendszerek és az elektromos hajtások egyre közelebb kerülnek a mindennapi használathoz. A rendezvény középpontjában a biztonság, a hatékonyság és a jövő munkagépeinek technológiái álltak.

Impresszum Előfizetés Médiaajánlat Adatvédelem Hozzászólási szabályzat Süti beállítások

Brand Content Kft. 2026 ©