Déli körvasút: újabb hídelem kerül a helyére

Megkezdődött a Bartók Béla úti külön szintű közúti-vasúti átjáróban az újonnan összeszerelt kétszer kétvágányos acélhíd első szerkezeti elemének a betolása.

2026. február 04.

Ismét fontos szakaszhoz érkezett a Déli Körvasút II. ütemének építése: megkezdődött a Bartók Béla úti külön szintű közúti-vasúti átjáróban az újonnan összeszerelt kétszer kétvágányos acélhíd első szerkezeti elemének a betolása. Magyarországon az első kétvágányos „network” hálós hídszerkezet a forgalom jelentősebb zavartatása nélkül kerül a helyére. A Déli Körvasút II. ütemének építése hazai illetve részben IKOP PLUSZ forrásból valósul meg.
A Bartók Béla úti csomópontban a Déli Körvasúton a jelenlegi két vágány helyett négy vágány ível majd át a közút és a villamosvágány felett. A két darab kétvágányos új felszerkezet megépítésére úgy adódik lehetőség, hogy a támaszköz 15-15 méterrel megnő, azaz mintegy 90 méteressé válik a korábbi 60 méteresről. Ezért a jelenleg betolásra kerülő híd a végleges elhelyezésétől északra, ideiglenes hídfőre kerül beépítésre, ahol átmenetileg biztosítja a vasúti forgalom folytonosságát. A meglévő híd elbontását és a déli oldali al- és felszerkezet elkészültét követően válik lehetővé, hogy az északi híd keresztbetolással a végleges helyére kerüljön a szintén új déli mellé. A teljes kiépítés után az ideiglenes hídfők el lesznek bontva, így mindkét híd a végleges kétvágányú állapotban üzemel.

A készülő első kétvágányos híd felszerkezete több, mint húsz szállítási egységben érkezett a szerelőtérre, amelyek között 30 tonnát meghaladó tömegű elemek is voltak. A szerkezet tolásához ennél a műtárgynál is tolócsőrt alkalmaz a kivitelező. Ez meghosszabbítja a hídszerkezetet, lehetővé téve, hogy nagyobb távolságra épüljenek ki az ideiglenes támaszok, miközben a szerkezet megőrzi merevségét és stabilitását. Ennek a betolási technológiának a lényege, hogy a hídszerkezet egyben, a közúti, villamos, gyalogos és kerékpáros forgalom jelentősebb zavartatása, a forgalom megállítása nélkül kerül a helyére. A híd betolása a szerelőtérre fektetett tológerenda, a végleges, illetve a toláshoz szükséges ideiglenes támaszok segítségével történik.
Az Építési és Közlekedési Minisztérium beruházásában az elmúlt 100 év legjelentősebb budapesti vasútfejlesztése zajlik. A Budapest-Kelenföld és Ferencváros vasútvonalszakasz kapacitásbővítésének építési munkáit magába foglaló Déli Körvasút II. ütem beruházás vissza nem térítendő európai uniós támogatásból (részben: IKOP_PLUSZ-2.1.0-23-2023-00002) és hazai forrásból valósul meg.

A vasúti kapacitásbővítés részeként kettő új vasúti megállóhely is létesül a Déli Körvasút Kelenföld és Ferencváros közötti szakaszán, Közvágóhíd és Nádorkert térségében. Hét helyszínen épülnek vasúti műtárgyak. A kettő helyett három, illetve négy vágány létrehozása és az új megállók építése jelentősen megnöveli a vasút elővárosi és városi teljesítőképességét, miközben a csökkentett zajkibocsátású, korszerűbb vasúti infrastruktúra, a nyílászárók cseréje lehetővé teszi, hogy a beruházás környezetében élők számára a fejlesztés javítsa lakókörnyezetük nyugalmát. A Déli Körvasút fejlesztése nemcsak egy jelentős közlekedési beruházás Budapesten, ennél sokkal több: egy komplex, XXI. századi városfejlesztés, amelynek keretében jelentős zöldfolyosó jön létre a Dunától a budai hegyekig. Az új zöldfelületek javítják a levegő minőségét és enyhítenek a belvárosi környezet hőterhelésén is, azaz élhetőbbé teszik a környezetet.

A beruházás eredményeként a vasút gyors, kényelmes és fenntartható alternatívává válik a dél-budapesti agglomeráció és a város közötti közlekedésben, így jelentősen csökkentheti a gépjárműforgalmat is. A cél, hogy a Déli Körvasút Budapest és agglomerációja számára gyorsabb, megbízhatóbb, fenntarthatóbb és környezetbarát közlekedési lehetőséget biztosítson, miközben országos és nemzetközi vasúti kapcsolatok hatékonyságát is jelentősen javítja.

forrás és fotó: ÉKM 
 

Ajánló a Magyar Építő Fórum legújabb számából


A Sonic Data elemzése az építőanyag-nagykereskedelem meghatározó szereplőinek 2021–2025 közötti pénzügyi teljesítményét vizsgálta, 145, legalább 1,5 milliárd forintos árbevételű vállalkozás adatai alapján. A vizsgált cégek árbevétele öt év alatt 16 százalékkal nőtt, miközben jelentős különbségek alakultak ki a növekedés, a jövedelmezőség és a hatékonyság terén.

A Develon Real-X rendszerrel felszerelt DX225LC-7X lánctalpas kotrógép már valódi munkaterületen, autonóm módon dolgozik Svájcban. A KIBAG számára átadott gép egy 300 méter hosszú árok kiásásán dolgozik, miközben a Develon szerint a technológia bizonyos földmunkáknál akár 30 százalékos teljesítménynövekedést is lehetővé tehet.

2026-ra az elektromos építőgépek már túlléptek a kísérleti szakaszon: a kisgépek mellett közepes és nagy munkagépek is sorozatban készülnek elektromos hajtással. Az európai és kínai példák azt mutatják, hogy ma már nem az a kérdés, működőképes-e a technológia, hanem az, hogy az adott munkafolyamatban az akkumulátoros hajtás, a töltési infrastruktúra és a teljes élettartamköltség hogyan viszonyul a dízelhez.

Impresszum Előfizetés Médiaajánlat Adatvédelem Hozzászólási szabályzat Süti beállítások

Brand Content Kft. 2026 ©