Gyorsforgalmi út és autópálya fejlesztések

Bekerül Esztergom a gyorsforgalmi hálózatba, bővül az M1.

2025. február 10.

Az Építési és Közlekedési Minisztérium beruházásának köszönhetően 31,3 km hosszan 2x2 sávos gyorforgalmi út jöhet létre az M1 autópálya és Esztergom között. A sikeres és eredményes közbeszerzési eljárás, valamint a szükséges forrás biztosítása után immár Esztergom városa is becsatlakozhat hazánk gyorsforgalmi úthálózatába – jelentette be Lázár János építési és közlekedési miniszter Esztergomban Hernádi Ádám polgármesterrel folytatott egyezetetést követően.
Az M100 gyorsforgalmi út megépítése nemcsak Esztergom több évtizedes vágyát válthatja valóra, de Budapest nyugati agglomerációjának életére is jelentős pozitív változásokat hoz. Gyorsul az eljutási idő az M1 autópálya felé/felől, továbbá a térségben – jellemzően a 102. sz. és 10. sz. főút érintett szakaszain - található települések tehermentesülhetnek a jelentős áthaladó gépjárműforgalomtól.

Esztergom város bekötésével az a kormányzati cél is újabb mérföldkőhöz érhet, miszerint meg kell teremteni minden megyei jogú város 2x2 sávos közúti megközelíthetőségét.
Az Építési és Közlekedési Minisztérium várhatóan még tavasszal megindítja a kiviteli tervek elkészítésére és kivitelezésre együttesen irányuló 3 részes, feltételes közbeszerzési eljárást, az alábbi szakaszokra:
1. rész: M100 autóút, M1 autópálya - Únyi csomópont közötti szakasz (15,9 km)
2. rész: M100 autóút, Únyi csomópont – Kesztölci csomópont közötti szakasz (8,9 km)
3. rész: M100 autóút, Kesztölci csomópont - Esztergom közötti szakasz (6,5 km)
Mint azt a miniszter hangsúlyozta, a 3 szakaszra külön-külön, de akár egyben is lehet pályázni, illetve a műszaki tartalomra alternatív megoldásokat is elfogadnak. Különösen lényeges ez a 2. szakasz esetében, ahol a tervezett három alagút és négy völgyhíd miatt felül kell vizsgálni a meglévő terveket.
A közbeszerzés eredményéről előreláthatólag ősszel születik döntés, így a forrás rendelkezésre állása esetén 2026 tavaszán az M100 kiviteli terveinek készítése, ezzel párhuzamosan pedig majd a kivitelezési feladatok is megkezdődhetnek.

Lázár János esztergomi látogatása során elmondta, hogy az M1 és az M100 csomópontját a Magyar Koncessziós Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (MKIF Zrt.) építi majd az M1 autópálya bővítésének részeként.


Az M1 autópálya az M0-tól Győr felé 2x3 sávra bővül, közel 80 km hosszan, oldalanként 1-1 intelligens leállósávval (ún. ITS), ami forgalmi helyzettől függően, baleset, csúcsforgalom vagy munkavégzések esetén nyitható lesz. 
A fejlesztés két ütemben valósul meg. Az M1 autópálya első bővítési üteme az M0-tól Bicskéig tart, mintegy 24 km hosszan, itt az elkészülés határideje 2028. augusztus 31., a második ütem vége pedig a Concó pihenő (94-es km). Ennek a résznek 2029. augusztus 31.-ig kell elkészülnie.
A Miniszter elmondta az M1 autópálya bővítésének előkészítési munkálatai már 2024. őszén elindultak, legkésőbb 2025. szeptember elsején pedig a pálya tényleges bővítését is elkezdi az MKIF Zrt.

Építési és Közlekedési Minisztérium sajtóközlemény

 

Ajánló a Magyar Építő Fórum legújabb számából


A Sonic Data elemzése az építőanyag-nagykereskedelem meghatározó szereplőinek 2021–2025 közötti pénzügyi teljesítményét vizsgálta, 145, legalább 1,5 milliárd forintos árbevételű vállalkozás adatai alapján. A vizsgált cégek árbevétele öt év alatt 16 százalékkal nőtt, miközben jelentős különbségek alakultak ki a növekedés, a jövedelmezőség és a hatékonyság terén.

A Develon Real-X rendszerrel felszerelt DX225LC-7X lánctalpas kotrógép már valódi munkaterületen, autonóm módon dolgozik Svájcban. A KIBAG számára átadott gép egy 300 méter hosszú árok kiásásán dolgozik, miközben a Develon szerint a technológia bizonyos földmunkáknál akár 30 százalékos teljesítménynövekedést is lehetővé tehet.

2026-ra az elektromos építőgépek már túlléptek a kísérleti szakaszon: a kisgépek mellett közepes és nagy munkagépek is sorozatban készülnek elektromos hajtással. Az európai és kínai példák azt mutatják, hogy ma már nem az a kérdés, működőképes-e a technológia, hanem az, hogy az adott munkafolyamatban az akkumulátoros hajtás, a töltési infrastruktúra és a teljes élettartamköltség hogyan viszonyul a dízelhez.

Impresszum Előfizetés Médiaajánlat Adatvédelem Hozzászólási szabályzat Süti beállítások

Brand Content Kft. 2026 ©