Kedvező adatokkal, jól indította a második negyedévet az építőipar, a kilátások azonban bizonytalanok. Az ágazatot a lakásépítések húzhatják és a rendelésállomány alapján az egyéb építményeknél is növekedés várható, az épületek építésénél viszont, amit a vállalati kereslet befolyásol, az alacsony beruházási hajlandóság miatt kedvezőtlen a jövőkép - közölték elemzők június 12-én az MTI-vel a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adataira reagálva.

Az adatok

A KSH június 12-én hozta nyilvánosságra, hogy idén áprilisban az építőipari termelés volumene a nyers és a munkanaptényezővel kiigazított adatok alapján egyaránt 2,6 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, a szezonálisan és munkanaphatással kiigazított indexek alapján pedig 6,9 százalékkal felülmúlta a márciusit.

Az építményfőcsoportok közül az épületek építésének termelése 6,2 százalékkal kisebb, az egyéb építményeké 13,9 százalékkal nagyobb volt. A szezonálisan és munkanaphatással kiigazított indexek alapján az építőipar termelése 6,9 százalékkal felülmúlta a márciusit.

Idén áprilisban éves összevetésben az építőipari ágazatok közül az épületek építése 11,6 százalékkal csökkent, az egyéb építmények építése 19,2, a legnagyobb súlyú ágazat, a speciális szaképítés termelése 4,4 százalékkal nőtt. Az egyéb építmények építésének bővülését az út, vasút építése alágazat 47,6 százalékos volumennövekedése eredményezte, csaknem 30 százalékponttal hozzájárulva az ágazat teljesítményéhez.

A megkötött új szerződések volumene az előző év azonos időszakihoz mérten 4 százalékkal csökkent, ezen belül az épületek építésére kötött szerződéseké 9,3 százalékkal visszaesett, az egyéb építmények építésére vonatkozóké 1,1 százalékkal nőtt.

Az építőipari vállalkozások április végi szerződésállományának volumene 5,4 százalékkal meghaladta a 2025. áprilisit, ezen belül az épületek építésére vonatkozó szerződéseké 4,5 százalékkal kisebb, az egyéb építményekre vonatkozóké 9,8 százalékkal nagyobb volt. Idén az év első négy hónapjában az építőipari termelés volumene 2,2 százalékkal elmaradt az előző év azonos időszakitól.

Regős Gábor, Gránit Alapkezelő

Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza kommentárjában kiemelte, az építőipar jól indította a második negyedévet, ez alapján pedig nem kizárt, hogy az első negyedévvel szemben pozitív lehet az ágazat növekedési hatása. A rendelésállomány azonban nem mutat kiugró növekedést, a hó végén 5,4 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, "igaz, hogy ha csak ennyivel nőne a negyedévben az ágazatban a termelés, azzal már elégedettek lehetnénk" - fogalmazott a szakember.

Véleménye szerint a közeljövőben az építőipar teljesítmény-növekedése várható akár a bérlakásépítések, akár vasúti beruházások kapcsán. Kérdés viszont, hogy ezek milyen gyorsan indulnak el, illetve hogy a vállalkozói bizalom javulása milyen gyorsan tud megtestesülni új beruházásokban.

Megjegyezte, hogy a következő hónapokban az új kormányzati struktúra felállása némileg lassíthatja az új beruházások indítását, bár erre költségvetési forrás egyébként sincs, így az uniós források beérkezése a kulcskérdés, ez adhat újabb lendületet az építőiparnak.

A KSH adatai alapján áprilisban a két építményfőcsoport eltérő teljesítményt mutatott: az épületek építése csökkent az egy évvel korábbihoz képest, míg az egyéb építményeké bővült. Regős Gábor ezzel kapcsolatban rámutatott, hogy az előbbi csoporthoz tartoznak például az ipari beruházások, ahol a bizonytalan gazdasági környezet és az alacsony kereslet miatt nem meglepő a lassulás.

Az egyéb építményeknél pedig az állami beruházások voltak túlsúlyban, ahol egyrészt lehetett egy választás előtti átadási hajrá, másrészt azért is siethettek az építkezésekkel, hogy azt még ne érintse a kormányváltás. Az erős forint szintén segíthetett a beruházásokon, hiszen az importból származó építőanyagok a forint alapon működő cégeknek olcsóbbá válták.

Molnár Dániel, GFÜ Gazdaságelemzési Központ

Molnár Dániel, a GFÜ Gazdaságelemzési Központ vezető elemzője kommentárjában jelezte, kedvezően alakult az áprilisi építőipari termelés, az ágazatban azonban jelentős a bizonytalanság a kilátásokat illetően. A rendelésállomány alapján már bővülés várható, de kérdéses, hogy ez mennyire lesz széleskörű.

A lakásépítések húzhatják az ágazatot a Lakhatási tőkeprogram, illetve az Otthon Start program nyomán megjelenő kereslet által hajtva, és az egyéb építményeknél is fokozatos növekedés következhet. Az épületek építésénél viszont, amit a vállalati kereslet befolyásol, a fő mozgatórugót továbbra is az alacsony beruházási hajlandóság adja, ami a bizonytalan kilátásokra vezethető vissza. A szegmens jövőképe is kedvezőtlen: az új szerződések értéke és a szerződésállomány volumene is érdemben elmaradt az egy évvel korábbitól.

A szakember úgy vélte, a beérkező uniós források is támogathatják a stabilizációt, kulcskérdés lesz, hogy a többletkereslet milyen mértékű áremelkedést von majd maga után. Az elmúlt években negatív tényezőként jelent meg, hogy az ágazat fellendülése rendszerint erőteljes árdinamikával párosult, amely így mérsékelheti az uniós források felhasználásának hatékonyságát.

ÉVOSZ

Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) Építőanyag-Kereskedelmi Tagozatának kommentárja szerint a szektort még mindig az állami és a vállalati megrendelések hiánya jellemzi, de a lakásépítési piacon határozott felívelés rajzolódik ki. Ezen belül a Magyar Nemzeti Bank (MNB) lakáshitelezési adatai, a kiadott építési engedélyek és az építőanyagok forgalmi adatai azt mutatják, hogy a társasház-, lakás- és családiház- építési és felújítási piac bővülésnek indult.

Az MNB adatai szerint a lakáshitelezés hetedik hónapja rekordokat döntöget és azon belül stabilan emelkedik az építési hitelek és az új lakás vásárlásra nyújtott hitelek összege.

A kiadott építési engedélyek száma négyéves csúcsra tört. Az év első 5 hónapjában a lakásépítésben használt építőanyagok forgalma is kétszámjegyű ütemben emelkedett az építőanyag kiskereskedelemben - fogalmazott a kommentárban Juhász Attila, az ÉVOSZ Építőanyag-Kereskedelmi Tagozatának elnöke.

Hozzátette, a következő hónapokban sok múlik az iráni válság okozta energiaár emelkedésen. Az építőanyagipar rendkívül olaj-, gáz- és energiaigényes szektor, és ezen a piacon magas a fuvarköltségek aránya is az árakon belül. Az eddigi áremelkedéseket részben kompenzálta az erősödő forintárfolyam, de bizonytalan, hogy ez a két hatás a következő hónapokban hogy alakul.

Horti Flóra Zsuzsanna, MBH Bank

Horti Flóra Zsuzsanna, az MBH Bank szenior ágazati elemzője szerint a friss adatokból továbbra is lassú kilábalás rajzolódik ki: a lakáspiacon az építési engedélyek számának folyamatos bővülése miatt élénkülés várható, ugyanakkor a kormány a kiemelésben részesült lakásprojekt-beruházások körének felülvizsgálatán dolgozik, ami érdemben befolyásolhatja a tervezett fejlesztések megvalósulását. Mindeközben az állami megrendelések terén nem zárható ki átszervezés, amit például a mohácsi Duna-híd kivitelezési munkáinak felfüggesztése is tükröz.

Pozitív ugyanakkor, hogy megállapodás született mintegy 16 milliárd eurónyi uniós forrás felszabadításáról. Az ágazatot érintő felhasználási célok között szerepel a vasúti és közlekedési infrastruktúra fejlesztése, valamint egy átfogó bérlakásépítési program beindítása is, ami érdemi lendületet adhat, azonban ennek hatásai várhatóan inkább 2027-től jelentkezhetnek markánsabban. Az elemző szerint a 2026-os év összességében stagnálást hozhat az ágazatban.

Forrás: MTI

Fotó: Gettyimages.com