
Paks 2 nélkül gyengébben indult volna az építőipari év
2026. május 26.
Nem indult rosszul 2026 az építőiparban, ugyanakkor a kedvezőbb első negyedéves adatok mögött jelentős részben a Paks 2 beruházás áll – derül ki az EBI Építésaktivitási Jelentés legfrissebb elemzéséből. Az év első három hónapjában mintegy 740 milliárd forint értékben indultak el új kivitelezések, ami folyó áron közelítette a tavalyi és a 2023-as szinteket, változatlan árakon azonban 2016 óta ez volt a leggyengébb első negyedév.
A jelentés szerint az aktivitást főként a Paks 2 ötös blokkjához kapcsolódó alapozási munkák növelték, miközben az út- és vasútépítések továbbra is gyengén teljesítettek.

A magasépítési szektor stabilabb képet mutat
A magasépítési szektorban közel 500 milliárd forint értékben indultak el projektek az első negyedévben. Ez nagyjából megfelel a tavalyi év átlagos negyedéves szintjének, bár a 2021–2024 közötti időszakhoz képest már érezhető a lassulás.
A szektort továbbra is a társasházi lakásépítések tartják életben. Január és március között több mint 240 milliárd forint értékben indultak új társasházi kivitelezések, ami 2014 óta a harmadik legerősebb negyedéves adatnak számít. A jelentés szerint a tavaly megugró engedélyszámok miatt várható volt az erős évkezdés, és több nagy projekt is közel került az induláshoz.
Az elkészült társasházak értéke ugyanakkor továbbra is alacsony maradt: az első negyedévben mintegy 83 milliárd forintnyi beruházás zárult le.

Irodák és logisztikai beruházások mozgatták a piacot
A nem lakáscélú magasépítések továbbra is visszafogott teljesítményt mutattak, ugyanakkor az iroda szegmens 2026 elején némileg magára talált. Az irodafejlesztések részesedése a szektoron belül 34 százalékra emelkedett az előző évek 9 százalékos szintjéről.
Az első negyedév nagyobb projektjei között szerepelt többek között a Láng-negyed V1 irodaépületének harmadik üteme, a Frontiers Campus – Molekuláris-Ujjlenyomat Kutató Központ, valamint több logisztikai beruházás, például a CTP Vecsés és a VGP Park Győr fejlesztései.
Emellett elindult a révfülöpi Cholnoky Jenő Diáktábor kivitelezése, a Rheinmetall várpalotai robbanóanyaggyára, valamint a MyRA Park M3 bevásárlópark első üteme is.

Paks-2 nélkül gyengébb eredmény
A mélyépítési szektorban megközelítőleg 240 milliárd forint értékben indultak munkák, azonban ennek jelentős része a Paks 2 beruházáshoz kötődött. Az út- és vasútépítések aktivitása mindössze 20 milliárd forintot tett ki, ami továbbra is nagyon alacsony szintet jelent.
A jelentés szerint a Paks 2 projekten kívül gyakorlatilag csak a Nyíregyházi Ipari Park második üteme számított jelentősebb új mélyépítési beruházásnak.
Budapest továbbra is dominál
Területi bontásban továbbra is Budapest vezeti a piacot: az elmúlt négy negyedévben elindult kivitelezések 30 százaléka a fővároshoz kapcsolódott. A társasházi lakásépítések esetében még erősebb a koncentráció, a projektek közel kétharmada Budapesten indult el.
Közép-Dunántúl részesedése továbbra is kiemelkedő az M1-es autópálya bővítésének köszönhetően, míg Pest megye, a Dél-Dunántúl és az Észak-Alföld egyaránt körülbelül 9 százalékos arányt képviselt.
Az elmúlt években kiemelkedően magas értékben fejeződtek be nem lakáscélú magasépítési beruházások, és a jelentés szerint ez 2026-ban is folytatódhat. Már átadták a Hungaroring paddock épületét, és várhatóan elkészül több BYD-, Samsung- és CATL-fejlesztés is.
Forrás: EBI Építésaktivitási Jelentés 2026
Az EBI Építésaktivitási Jelentést az iBuild, az ELTINGA Ingatlanpiaci Kutatóközpont és a Buildecon Építésgazdasági Kutató közösen készíti.
Fotó: paks2.hu
Új nátriumionos energiatárolót mutatott be a CATL
A TENER Sodium a lítium alapú megoldások alternatívájaként kínálhat biztonságosabb, költséghatékonyabb és szélesebb körben elérhető energiatárolási lehetőséget.
Szemerey Samu lett az országos főépítész
Vitézy Dávid miniszter Szemerey Samut bízta meg az országos főépítészi teendők ellátásával, a döntés szombattól hatályos.
ÉVOSZ: fókuszban az azbesztmentesítés
Az ÉVOSZ szerint az azbesztmentesítés az egyik legsürgetőbb feladat a hazai építőiparban, mivel a szakszerűtlen bontás és hulladékkezelés súlyos egészségügyi és környezeti kockázatokat jelenthet.
