
Valós körülmények között tesztelték a szigetelés hatását
2014. november 26.
Majdnem a felére csökkent egy szigetelt családi ház fűtésszámlája a nem szigetelthez képest. Az egyik legnagyobb szigetelőanyag gyártó valós körülmények között végzett kísérletet az előző télen. Jövőre szigorodnak a hőtechnikai követelmények.
A teszt
A szigetelőanyagokat gyártó társaság (Knauf Insulation Hungary Kft.) a megvalósításhoz pályázaton keresett két azonos technikai és műszaki jellemzőkkel rendelkező családi házat. Egy hajdúnánási család 110 négyzetméteres, és egy hajdúdorogi család 108 négyzetméteres otthonát választották ki. A két ház paraméterei lényegében azonosak, két-két felnőtt és két-két gyermek lakott bennük. A méréseket azonos hőmérsékleten végezték.
A program elején a hajdúnánási házat leszigetelték. A fűtési szezonban, tavaly szeptember 27. és idén március 31. között folyamatosan mérték az adatokat. Ennek alapján kiderült, hogy
a belső hőmérséklet azonos szinten tartásához a nem szigetelt ház 2182 köbméter gázt használt el, míg a szigetelt házban ehhez 1196 köbméterre, 46 százalékkal kevesebb gázra volt szükség.
Ez a teljes fűtési szezonra vetítve mintegy 10 ezer forintos megtakarítást eredményezett az áramszámlában. A cég szerint a hőszigetelés anyagköltsége 12 éven belül megtérül, összehasonlítva a program során felhasznált hőszigetelő anyagok árát, a nettó 1 millió 327 ezer forintot a gázfogyasztás csökkenésből adódó mintegy 114 ezer forint évi megtakarítással. A program zárásaként nemrég átadták a szigetelt hajdúdorogi házat is.

A szigetelés esztétikai szerepet is kaphat (illusztráció)
A jövő
Az összes magyarországi lakóingatlan (4,3 millió épület) majdnem 70 százaléka családi ház. Ebből a több mint 2,8 millió épületből 2,5 milliót érdemes lenne energiahatékonysági állapota miatt szigetelni. Más kérdés, hogy jövőre szigorodnak az épületekkel szembeni hőtechnikai követelmények. Ezeknek viszont egészen 2018-ig csak az uniós és az államilag támogatott pályázatokon kell megfelelni, így csak ezen pályázatok kiírásával növekedhet a hőszigetelő anyagok forgalma.
Az épületeknél betartandó hőtechnikai előírások Magyarországon 2006 óta változatlanok, a legtöbb uniós országban viszont 5 évente szigorodnak. Az idő viszont szorít, miután az uniós előírások szerint 2018 utolsó napjától az új - és támogatással felújított - középületek, míg 2020 utolsó napjától az új és felújított lakóépületek is csak közel nulla energiaigényűek lehetnek, így addigra el kell érni a szabályozásban ezeket az értékeket.
A gyakorlatban a változás az, hogy az épületek homlokzatára jövő év elejétől legalább dupla olyan vastag hőszigetelést kell ragasztani, mint eddig.
A szintén hőszigetelőanyag gyártó Austrotherm szerint az eladott szigetelőanyagok - négyzetméterben mért - mennyisége tovább csökken, viszont a megnövelt vastagság miatt a térfogatban mért mennyiség nem változik jövőre. Növekedés majd csak a hőszigetelési pályázatok kiírása után várható.
Fotó: Thinkstockphotos.com
Új nátriumionos energiatárolót mutatott be a CATL
A TENER Sodium a lítium alapú megoldások alternatívájaként kínálhat biztonságosabb, költséghatékonyabb és szélesebb körben elérhető energiatárolási lehetőséget.
Szemerey Samu lett az országos főépítész
Vitézy Dávid miniszter Szemerey Samut bízta meg az országos főépítészi teendők ellátásával, a döntés szombattól hatályos.
ÉVOSZ: fókuszban az azbesztmentesítés
Az ÉVOSZ szerint az azbesztmentesítés az egyik legsürgetőbb feladat a hazai építőiparban, mivel a szakszerűtlen bontás és hulladékkezelés súlyos egészségügyi és környezeti kockázatokat jelenthet.
